home 2024. március 19., József napja
Online előfizetés
Szenzációs tatárjárás kori régészeti lelőhelyet tártak fel Kiskunmajsa közelében
MTI
2016.04.03.
LXXI. évf. 13. szám
Szenzációs tatárjárás kori régészeti lelőhelyet tártak fel Kiskunmajsa közelében

Régészeti szenzációnak számító tatárjárás kori leletanyagot tártak fel a napokban a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai Kiskunmajsa közelében — tájékoztatta az intézmény kultúraközvetítője pénteken az MTI -t.

Kriston Vízi József etnográfus közlése szerint a Rosta Szabolcs régész-múzeumigazgató vezetésével, komoly térinformatikai háttérmunka és több hónapos előkészítés után a napokban befejeződött feltáráson kecskeméti, bajai és kiskunhalasi szakemberek végeztek rendkívül értékes leletmentést.


Régészek dolgoznak egy tatárjárás kori régészeti lelőhelyen Kiskunmajsa közelében 2016. március 31-én Rosta Szabolcs régész-múzeumigazgató (balról) vezetésével  (MTI Fotó: Ujvári Sándor)

A helyszínen, Kiskunmajsa határában, egy Árpád-kori falu területén korábban két egykori épületben elrejtett kincseket fordított ki az eke. A munka során több mint 250 ezüstpénz, gyűrűk és egyéb ékszerek mellett rengeteg emberi maradvány került elő. A pénzek többsége IV. Béla magyar király veretei, dénárok és lemezpénzek, vagyis bracteáták, de nagy számban találtak nyugati pénzeket, úgynevezett friesachi dénárokat is, sőt egy angol pennyt is elrejtett egykori tulajdonosa.

 
Zománcozott ládika verete
(MTI Fotó: Ujvári Sándor)

Emellett számtalan megégett emberi csontra, zömmel gyermekek maradványaira is bukkantak a szakemberek — tette hozzá Kriston Vízi József, jelezve: a lelőhely minden valószínűség szerint hasonló tragédia színhelye volt, mint a szomszédos Szankon 2010-ben Sz. Wilhelm Gábor kecskeméti régész irányításával feltárt Árpád-kori ház, ahol több tucatnyi férfi, nő és gyermek maradványait hozták felszínre. Az akkori kiemelkedő kincslelet — aranygyűrűk, aranypárta, hegyikristály és egyéb ezüstértékek  — elrejtőire feltehetőleg szintén a tatárok gyújtották rá otthonukat.

Az etnográfus hangsúlyozta, hogy nemzeti tragédiáink között még közel nyolc évszázad elteltével is meghatározó helyen tartja számon az 1241–42 évi tatárjárást kollektív emlékezetünk. Dzsingisz kán örökösei a mongol hadak élén hatalmas pusztítást végeztek IV. Béla Magyarországán. Hazánk felfoghatatlanul nagy károkat szenvedett: a legóvatosabb történészi becslések szerint legalább 10–20 százalékos volt a lakosság pusztulása, ami egyes feltételezések szerint az akkori kétmilliós népesség felét is elérhette. Bizonyos vidékek, így az ország közepe évtizedekre kihalt, teljesen lakatlanná vált.

Az etnográfus-kultúraközvetítő elmondta: a most előkerült leletegyüttes azért is nagy horderejű, mert a korról eddig kevés hiteles tárgyi emlékkel rendelkezünk. A Kiskunmajsán feltárt, valamint a nemrégiben a Kecskeméti Katona József Múzeum tulajdonába került szanki aranykincseket egyéb, eddig soha nem látott értékekkel együtt idén ősszel láthatja először a nagyközönség a kecskeméti Cifrapalotában, a múzeum új szerzeményeit bemutató kiállításán.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..