Január 14-én tartották meg a zentai Művelődési Házban a magyar kultúra napja alkalmából szervezett délvidéki központi ünnepséget. A rendezvény kezdetén kilenc kárpát-medencei település harangjai köszöntötték a Vajdaság számos településéről összesereglett közönséget, majd elhangzott a Himnusz az adai Musica Humana kamarakórus előadásában.

A délvidéki központi ünnepség közönsége

A valódinak, a tisztességgel teremtettnek az ünnepe

Üdvözlő beszédet Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke mondott. Emlékeztetett arra, hogy ez a nap tisztelgés azok előtt, akik már huzamosabb ideje kiemelkedő színvonalon teszik a dolgukat a magyar kultúra területén, lámpásként világítanak, mutatják az utat a követőiknek. Fontosnak tartotta hangsúlyozni a következőket:
- Mindig el szoktuk mondani, hogy nem a politika, hanem a kultúrája tartja meg ezt a közösséget, az elmúlt időszakban azonban annak a csodálatos pillanatnak lehettünk tanúi és részesei, amikor a politika, a kultúra, a civil szféra és mindenki, aki a Délvidéken él és mozog, összefogott annak érdekében, hogy ezt a közösséget valamiképpen megtartsa. Ennek eredményeként jött létre a Magyar Nemzeti Tanács, amely a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetséggel és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel együtt a gazdája ennek az eseménynek is.
Lovas Ildikó, a Magyar Nemzeti Tanács kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa ünnepi gondolataiban a szenvedéllyel foglalkozott, amit Füst Milán nyomán indulatnak és látomásnak nevezünk, és ami meghatározza a művészetben, a kultúrában alkotók és dolgozók életét.
- Másként ugyanis nem lehet. Pontosabban lehet, de abból érték nem származik, nem származhat. Mert igaz ugyan, hogy a kultúrát és annak teljesítményeit patikamérlegen mérni nem lehet, de ha nem szenvedéllyel, tehetséggel, látomással, indulattal és - tegyük hozzá: - tisztességgel alakul a teljesítmény, akkor, bizony, vékonyka lesz és áttetsző, súlytalan és feledhető. A talmi csillogás és a középszerűség sokszor jobban felhívja magára a figyelmet, mint a valódi érték. Ezért is nagyon fontos, hogy a valódit, a tisztességgel teremtettet ünnepeljük kultúránk napján, vagyis a díjazottakat.
Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár levelét Elekes Botond Áron, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkárságának kabinetigazgatója ismertette. Az üzenet elsősorban a nemzet együvé tartozásának fontosságáról szólt.

A Vajdasági Szép Magyar Könyv kiállítás - Szabó Attila fotói

Díjazottak

A program keretében hetedik, illetve nyolcadik alkalommal adták át a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség által alapított kitüntetéseket is.
Magyar Életfa díjban részesült mgr. Égető Gabriella nyugalmazott zenetanár, karnagy, Gracza Antal nyugalmazott zenetanár, kórus- és fúvószenekar-vezető, Karna Margit színművész és Török István festőművész. Aranyplakettet kapott dr. Olsvai Imre népzenekutató, zenetudós, valamint Plakettel jutalmazták Andriga Sándor művelődésszervezőt, Fehér Emánuella népzeneoktatót, együttesvezetőt, Gellér Veronika és Gellér Zoltán nyugalmazott tanítóházaspárt, népművelőt és mgr. Tóth Glemba Klára művelődésszervezőt.
Ebből az alkalomból tartották meg a Vajdasági Szép Magyar Könyv 2010 elnevezésű pályázat eredményhirdetését is. A tetszetős kiadványok több kategóriában vetélkedtek. A nyertes a zentai zEtna kiadó lett Verebes Ernő Előbb még örök című könyvével, amely az újvidéki Verzál nyomdában készült. A legszebb gyermekkönyvért járó díjat a muzslyai Sziveri János Irodalmi Színpad Kiadó vette át Tóth Béla Ha a tenger önmagát megissza című könyvéért (Verzál nyomda), a legszebb albumért a szabadkai Városi Könyvtárat jutalmazták a Csak nézni kell ezeket a rajzokat című, Csáth Géza földesi naplórajzainak és rajzfüzetének atlaszáért (Grafoprodukt nyomda, Szabadka), a legszebb értekező prózai könyv díját a szabadkai Életjel kiadó érdemelte ki Ninkov Kovacsev Olga Farkasok és angyalok című könyvéért (Grafoprodukt nyomda, Szabadka). Dicsérő oklevelet adományoztak az újvidéki Forum és a szabadkai Szabadegyetem kiadóknak Danyi Magdolna Értelmezések című könyvéért, az újvidéki Forum kiadónak A táltos bűvös könyve, valamint Fehér Kálmán Száz panasz és más versek című könyvéért, valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetnek Vékás János Utak és Sinkovits Péter A mutatvány díjtalan című könyvéért - valamennyi az újvidéki Verzál nyomda munkája.

Rózsadallam

A Liszt Ferenc születésének 200., Lányi Ernő születésének 150. és Kosztolányi Dezső halálának 75. évfordulója jegyében összeállított alkalmi műsorban Görög Noémi zongoraművésznő előadásában ősbemutatóként hangzott el Verebes Ernő Rózsadallam című Liszt-átirata, amelyet a Szent Erzsébet legendája című oratórium ihletett. A zeneművet, amely egyben a Liszt-év vajdasági nyitánya is volt, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség megrendelésére készítette a zeneszerző.
Juhász Gyula Liszt Ferenc emlékezete című versét Basity Gréta szavalta, majd ismét Görög Noémi lépett színre, ezúttal Liszt Ferenc IX. magyar rapszódiájával. Kosztolányi Dezső Lányi Ernő című művét Hajvert Ákos adta elő, majd Baracskai Judit és Papilion Judit produkciója következett, Kosztolyányi Dezső-Lányi Ernő: Üllői úti fák című darabja. Az est zárószámaként Liszt Ferenc kórusművei hangzottak el az adai Musica Humana kamarakórus előadásában. Vezényelt Birkás János, zongorán kísért dr. Pecze Andor.

Egy nemzetben való gondolkodás

A magyar kultúra napja alkalmából szervezett délvidéki központi ünnepség rendezvénysorozata január 15-én a Kárpát-medencei kulturális fórummal folytatódott, amely a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, az Anyanyelvi Konferencia és a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal hagyományos találkozója a Kárpát-medencei kulturális intézetek, művelődési ernyőszervezetek vezetőinek, szakmunkatársainak részvételével.
A bevezető előadást Elekes Botond Áron, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkárságának kabinetigazgatója és Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke tartotta, zárszót Dudás Károly, a VMMSZ elnöke mondott.
Elekes Botond Áron a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma kulturális nemzetpolitikai stratégiájáról beszélt, amely lehetővé teszi az egy nemzetben való gondolkodást, és azt, hogy a magyarság közös jövőképet fogalmazhasson meg. Véleménye szerint elérkezett annak az ideje és lehetősége, hogy ne csak kulturális, hanem politikai értelemben is együvé tartozzunk.
A felszólalók azt szorgalmazták, hogy az együtt gondolkodás jegyében, közösen próbáljanak megoldást találni művelődési életünk legidőszerűbb problémáira.