A búcsúi program felvonulással kezdődött a négy falu részvételével. Az iskolából útjára induló csoport a gombosiak, a doroszlóiak, valamint a magyarországi őcsényiek és a horvátországi harasztiak népviseletbe öltözött táborából állt, s a doroszlói zenekar kísérte őket.

A szentmisét Sztrikovits János főes-peres celebrálta más meghívott vendég plébánosokkal együtt. A kétórás szentmise keretében templomszentelés és körmenet is volt. A templomszentelésre azért került sor, mert az idén június elejére befejeződött a Szent László király templom külső felújítása. A munkálatok 2007-ben kezdődtek. Előbb leverték a vakolatot, de mivel vastag falakról van szó, azok kiszáradása sokáig tartott. A gombosiak örömmel mondhatják el, hogy már két harang szól a faluban, és további hárommal bővül majd, egyet pedig átvisznek a temetői kápolnába lélekharangnak.

Az egyházi szertartás után a táncosok a tűzoltóotthon előtt ünnepi műsorral szórakoztatták a vendégeket. A zenekar játszott, a fényképezőgépek kattogtak, régi és új ismerősök találkoztak. Itt is, ott is ezt hallottuk: — Ez a gyerek mennyit nőtt, tiszta apja! Vagy: — De rég láttalak, gyertek el hozzánk is egy kicsit, beszélgessünk, annyi minden történt!

A lelkek felszabadultak, az egyházi kiállításra a kíváncsi nézelődők be-be pillantottak.

Sokan már késő délelőtt vagy kora délután érkeztek. Szabadkáról, Zentáról, Zomborból, Újvidékről, a környező településekről és külföldről jött össze a csaknem hétszáz fős közönség.

A táncok után megkoszorúzták a Tamaskó József-emlékművet, majd a falusi kórus is fellépett. A jelenlévők gyönyörű és felemelő pillanatoknak lehettek részesei.

Ezután a közönség a fellépőkkel együtt az eperfa alá igyekezett, és folytatódott a program. A gombosi Kis Gyöngyös csoport mosolyt csalt az emberek arcára, akiknek talán több ilyen lelki táplálékra volna szükségük. A gyerekek varázslatosak voltak, arcukon, mozgásukban felismerhettük az ősöket, és bizonyára ez volt a legnagyobb elégtétel a megmaradtaknak. Bár a falu lélekszámban igen megfogyatkozott, az egyház és a folklór, valamint a méhészegyesület révén még tartja magát, és várja a „feltámadást”. Van remény, maradt még szeretet, az Arany János Művelődési Egyesületben továbbra is összejönnek az emberek. Hajnal Viktor, a művelődési egyesület elnöke mindenkinek megköszönte a részvételt, és jó szórakozást kívánt az est, valamint a hétvége további részéhez.

Jó, hogy van, ami megtart, összetart bennünket, és van, ami védelmez. Hálásak lehetünk. A műsor után a főszerep az otthonoké és a vendégváró szórakozóhelyeké lett. Reméljük, mindenki jól érezte magát.