Huszonkét személy jogerős aláírásával valósult meg a székelykevei méhészek elképzelése, több éven át dédelgetett álma. A Székeli Nectar Méhésztársaság nevű új szervezet az alakuló közgyűlésen elfogadta a statútumot, majd döntést hozott az elnökség tagjairól is. Az elnöki megbízást Szőke János vállalta el, az alelnöki tisztségre Sztojanov Róbert került, a titkári feladatot pedig Márton Tivadar végzi. Az öttagú elnökség két további tagja Gyuris Zsolt és Fakó Vendel lett. Az ellenőrző bizottság tagjainak sorába Uzon Róbertet, Kiss Ernőt és Sztojanov Gáspárt választották. A szervezet fő célja tanáccsal és tapasztalattal segíteni a tagságot, köztük azokat a fiatal méhészeket is, akik az elvándorlás helyett egyelőre a helyben maradást és a gazdálkodást részesítették előnyben.

Az egyesület elnöke annak a reményének is hangot adott, hogy a jelenleg huszonkét tagú tömörülés hamarosan gyarapodni fog. Gondolva itt nemcsak a helyi méhészekre, hanem a keveváriakra és a kevepallósiakra is, akik már korábban érdekelve voltak egy esetleges szövetség megalakításában. Mint megtudtuk, az egyesületnek szándékában áll felkeresni minden székeli méhészt. 

Időrendileg sajnos mindezt egy sokkal kellemetlenebb esemény előzte meg. Az esetről a B92 Televízió is készített helyszíni riportot, mely a következő linken tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=wB-_09OplBI

Januárban ugyanis titokzatos csapás érte a kevevári út mellett elhelyezett méhkaptárokat. Néhány méhész arra lett figyelmes, hogy a kaptárok körüli, hóval borított füves területet méhek teteme takarja. A jelenséget Székely László vette észre, majd felhívta rá a méhésztársai figyelmét is, akiket ugyancsak sokkolt a csapás! A kevevári út mentén elhelyezett négy méhtulajdonos állományából nagyjából négyszáz méhcsalád pusztult, illetve tűnt el a kaptárból. A legnagyobb kár Szőke János főállású méhészt érte, a százhetven kaptárnyi méhállományának mindössze tíz százaléka maradt meg. Szintén óriási kárt szenvedett Szőke Irén, Székely László és Márton Tivadar is. A méhészek a kárt mintegy negyvenezer euróra becsülik.

Az elkeseredett érintettek két helyre küldtek mintákat, hogy megállapítsák a pusztulás okát. A pancsovai laboratóriumban azt próbálták kideríteni, hogy betegségről van-e szó, a belgrádi Katonai Egészségügyi Akadémián (VMA-n) pedig a szakemberek az esetleges mérgező vegyi anyagok nyomai után kutattak. A vizsgálat egyik esetben sem mutatott ki semmit. Hogy a kárvallott gazdák a teleltetés során nem jártak el helyesen, vagy a méhek kezeléséhez alkalmatlan szert használtak volna, azt a székelykeveiek elképzelhetetlennek tartják. Elvégre ezek az emberek több évtizede foglalkoznak méhekkel, a szakma fortélyait pedig még a nagyszüleiktől lesték el.

Summa summarum: az óriási pusztulás okát nem sikerült kideríteni, sőt, bizonyítékok hiányában a négy méhész a keletkezett kár megtérítésében sem reménykedhet — olvasható az Igaz Szó legújabb, 65. lapszámában.

Sztojanov Gáspár felvétele