A szecesszió világnapján azokra a művészekre és építészekre emlékeznek, akik a XIX. század végén és a XX. század elején természet ihlette formákkal és egységes művészi szemlélettel alakították át a vizuális kultúrát. Június 10-e Antoni Gaudí és Lechner Ödön halálának évfordulója is — két alkotóé, akik különböző közegből indultak, mégis ugyanazon esztétikai forradalom meghatározó alakjai voltak. Szabadkán a Leovics-bérpalota volt az első szecessziós épület, Lechner Ödön tervei alapján. Később Komor Marcell és Jakab Dezső számos hasonló stílusú épületet tervezett a városban. A budapesti tervezőpáros által megálmodott szecessziós városháza méltó helyszíne volt a nemzetközi konferenciának, melyen építészek, örökségvédelmi szakemberek és döntéshozók is részt vettek.

Fotók: Kartali Róbert

Gyivánovity Dániel, Szabadka Város Képviselő-testületének elnöke a konferencia megnyitóján hangsúlyozta: az esemény nem kizárólag szakmai találkozó, hanem egy közös érték melletti kiállás is Szabadka részéről. A szecessziós örökséghez nem csupán díszes homlokzatok tartoznak, hanem egy olyan szellemiség is, amely emberközpontúbbá és elérhetőbbé teszi a várost. Bejelentette, Kecskeméten kívül hamarosan Marosvásárhely is Szabadka testvérvárosa lesz — a három várost nemcsak a szecessziós városházák és paloták kötik össze, hanem az is, hogy ezek ugyanabból az alkotói hagyományból származnak. Lechner Ödön és tanítványai olyan örökséget hagytak ránk, amely ma is tanít: hogyan lehet térben, anyagban és szellemben közösséget építeni. Gyivánovity Dániel hangsúlyozta, az épített örökség megőrzése a Vajdasági Magyar Szövetség számára nemcsak stratégiai feladat, hanem szívügy is. Bízik benne, hogy a konferencia jó példákat mutat be, és megerősíti a városokat abban a munkában, hogy örökségüket méltó módon adhassák tovább a következő nemzedékeknek.

— Itt vagyunk Európa tíz legszebb szecessziós városa egyikében, Szabadkán — fogalmazott köszöntőjében Perényi Lóránt, Magyarország Építési és Közlekedési Minisztériumának helyettes államtitkára, aki a szecessziót az ünnep és a szabadság építészetének nevezte. Kiemelte, Magyarország 2022-ben újra önálló építésügyi minisztériumot hozott létre, az új építészeti törvény pedig 2024 októberében lépett hatályba — éppen akkor, amikor Szabadkát Európa tíz legszebb szecessziós városa közé választották. A törvény célja, hogy védje az örökséget és az építészeti minőséget, miközben ösztönzi a fejlődést. Mint mondta, bár sokan úgy vélik, szabályozással nem lehet kultúrát teremteni, és ez részben igaz is, valójában a kultúra csak akkor lehet tartós és fenntartható, ha belülről fakad.

A konferencia lehetőséget ad arra, hogy párbeszéd induljon a mérnöki tervezés és a szecessziós örökség megőrzése között — emelte ki Lálity Urbán Emese, az Építésügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium államtitkára. Hozzátette: Szabadka nemcsak az itt élők, hanem a látogatók számára is különleges jelentőséggel bír. Szavai szerint különösen fontos, hogy Szabadka a világ tíz legjobban megőrzött szecessziós városa közé tartozik. Emlékeztetett arra is, hogy az épületek felújítása csak a műemlékvédelmi előírások betartásával történhet — mint például a szabadkai vasútállomás esetében is.

A konferencia első szekciója a szecessziós épített örökség megőrzésének, helyreállításának és kortárs hasznosításának kihívásaira fókuszált. A szabadkai városháza felújításáról Góli Csilla alpolgármester, majd dr. Đukanović Dubravka építészmérnök tartott előadást.

Góli Csilla sajtónyilatkozatában mutatott rá, a tanácskozás célja annak a prezentálása volt, hogyan illeszthető be a meglévő épített örökség a város jövőbeli fejlesztéseibe, és miként meríthet a kortárs urbanisztika az örökségvédelem elveiből. Mint mondta, a program turisztikai előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket is tartalmazott, hiszen Szabadka egyik legfőbb vonzereje a szecessziós építészeti örökség, mely más történeti korszakok stílusaival együtt formálja a város arculatát. Ismertette a Sharing Values című, Szabadka és Kiskunhalas Önkormányzatai közötti együttműködésben megvalósuló nemzetközi projektumot is, melynek keretében Szabadka 3,2 millió eurót fordíthat a városháza tetőszerkezetének felújítására — 85 százalékban uniós forrásból. Kiemelte, a városban még számos, szecessziós stílusjegyeket hordozó épület vár felújításra, de az utóbbi időszakban elfogadott területrendezési és örökségvédelmi tervek — részben a Vajdasági Magyar Szövetség támogatásával — jelentős mértékben segítik az épített örökség megőrzését. Példaként említette a védettséget élvező Radić fivérek utcát, valamint egy korábban hatályon kívül helyezett tervezetet, mely 55 műemlék lebontását tette volna lehetővé a 2-es számú övezetben. Mint mondta, Palicson készül az új területrendezési terv, mely szigorúbb elveket fogalmaz meg a térség egyik legfontosabb erőforrásának védelme érdekében.

Fotók: Gyivánovity Dániel Facebook-oldala

A városháza tetőszerkezetének felújítási terveit prof. dr. Dubravka Đukanović építészmérnök, egyetemi tanár ismertette. A sajtónak kifejtette, a XX. században született építészeti és művészeti örökség ma különösen veszélyeztetett a beruházói érdekekre épülő városrendezési gyakorlatok miatt. Mint mondta, ha ma végigsétálunk a belvárosi utcákon, ahol korábban történelmi épületek és szakrális létesítmények sorakoztak, azt látjuk, hogy egyre több új lakóház jelenik meg. Minden negyedik-ötödik telken új épület található, melyek gyökeresen megváltoztatják a városképet, noha sokkal inkább illenének Szabadka külvárosi környezetébe, semmint a történelmi belvárosba.

A szekció záró előadását Öveges László, Kecskemét főépítésze tartotta meg, aki a kecskeméti városháza felújításának tapasztalatait osztotta meg. Arra biztatta az illetékeseket, hogy a munkálatok során bátran törekedjenek az eredeti állapot visszaállítására, még akkor is, ha ez kompromisszumokkal jár. Kecskeméten is így döntöttek — bár néhány irodahelyiségről le kellett mondani —, és a visszaállított tágas, világos folyosók révén az épület visszanyerte eredeti, méltóságteljes arculatát.

Városfejlesztés és építészet a történelmi városmagban címmel folyt a konferencia következő szekciója, mely a történelmi városrészek megőrzését és megújítását vizsgálta. Kiemelten foglalkoztak azzal, hogyan illeszthető be a szecessziós örökség a mai városfejlesztési stratégiákba. Đorđe Bajilo építész az újvidéki Almás városrész példáján mutatta be a műemlékvédelem és a kortárs tervezés szinergiáját. Márton Ildikó a Csíki gyalogosutca szabályozási tervéről, Holman Ágoston pedig a térinformatika örökségvédelemben betöltött szerepéről beszélt. A szekciót Szűcs Balázs és Grbić Ludasi Adél zárta, akik a szabadkai 2-es övezet rendezési tervéről beszéltek.

A program sétával folytatódott Szabadka belvárosának legjelentősebb szecessziós épületei között, majd a Raichle-palotában szakmai kerekasztal-beszélgetésekkel fejeződött be a nap. Pesti Attilával a 2-es övezet szabályozásáról, míg Dankó Dénes vezetésével arról esett szó, hogyan lehet a szecessziós örökséget közérthetőbbé és vonzóbbá tenni a mai közönség számára.