- Barát István fotója

Tiszaszentmiklós 1784-től Padé leányegyháza volt. Az önálló lelkészséget 1853-ban alapították Hódegyháza (Jázova) és Hodics filiálisokkal. A faluban már 1801-ben létezett a kétszáz személy befogadására alkalmas imaház. A templom építésére vonatkozó bejegyzést a Historia Domus lapjain Oláh Mihály plébános úr tollából találunk. Hogy mit terjesztett elő az 1901. június 10-én megtartott egyháztanácsi ülésen, azt a következőképpen írja le:
,,Ezen gyűlésben tettem szóvá az új templom építési ügyét, mely már régóta közkívánat tárgya. Következőképpen szóltam: Miután semmi reményünk sincs arra, hogy templomot nyerjünk akár József főherczegtől, akár a püspöktől, helyénvalónak tartom, ha mi saját erőnkből leszünk azon, hogy építhessünk templomot. Alakítson az itteni katolikus közérdekeltség egy templomépítő társulatot, mely kisösszegű hozzájárulásokból - heti díjakból -, idő múltával szép összeget teremthet. Az egyháztanács, belátván az eszme helyes voltát, ígéri, hogy a kath. néppel megérteti, hogy a legközelebbi népgyűlésen szóvá tétessék, ami fölött azután maga a nép döntsön.”
Ugyanennek a vastag könyvnek a megsárgult lapjai regélnek arról is, hogy 1902. július 1-jén József főherceg (I. Ferenc József osztrák császár és magyar király, 1830-1916) uradalmának a megtekintésére érkezett a községbe.
,,Díszes bandérium fogadta a fenséget. A lovas bandériumot Tsztmiklós és Jázova községek állították ki. A fenséges úr magas látogatását a rk. hitközség céljaira kívántam kihasználni, éppen ezért, mikor a politikai község deputátióját vezettem s tisztelgésünknek kifejezést adtam, a rk. hitközség kérelmét is előterjesztettem. Kértem a főherczeg urat, hogy egy új katholikus templom építésében kegyeskedjék bennünket atyailag támogatni. å kérelmünket meghallgatta és kijelentette, hogy tégla anyagot ad díjtalanul a templomhoz. Jószágigazgatósága pedig az adandó téglát 350.000 (háromszázötvenezer) darab téglában állapította meg. (...) Mindenki a létesítendő templom eszméjével foglalkozott. Szerette volna már mindenki látni a templomot. Nem is lett volna rossz, ha valahogy az égből alászállott volna a templom. A mi népünk olyan: adj uram, de mindjárt. A templomot még fel kell építeni. Ide pedig pénz is kell, legkevesebb 20.000 korona. Volt a hitközségnek templomépítési tőkéje 1901. decz. 31-én 4790 K 57 fillér. Ez nem elég!”
Oláh Mihály plébános úr többször visszatér az anyagiakra, hiszen a templom építéséhez szükséges pénz megszerzése abban az időben sem volt egyszerű dolog.
,,Folyamodtam a püspökség útján a vallás alaphoz 8000 koronáért és eredményesen, mert 1903 tavaszán a Cultus minisztérium értesített, hogy a kért 8000 koronát kiutalja, éspedig úgy, hogy 1904-re 4000 és 1905-re szintén 4000 koronát jegyez a vallásalapi jövedelem terhére a Tiszasztmiklóson építendő rk. templom javára - azon kikötéssel, hogy 1905 végén az előírásba hagyott 8000 korona felvehető, ha beigazolást nyer az, hogy ezen összeggel a templom építés befejezhető.”
1904 tavaszán a politikai községhez fordulnak támogatásért, 7000 koronát kérnek. Illetékes helyen napirendre tűzték a beadványt, és jóvá is hagyták, de ez sem ment zökkenőmentesen. Úgy tűnik, nem tartotta mindenki fontosnak a templom felépítését.
,,A tárgyaláson a jegyző valóságos cserűrágó pojácza szerepet játszott, erölködött s ugrált a kérelem teljesítése ellen, egyszerű tanulatlan parasztembereknek kellett őt figyelmeztetni, illetve megszégyeníteni, hogy íme mily ellene van egy kath. vallású jegyző a saját templomának. Ugyancsak ilyen bolondos czigánykerekezésben utazott néhány egyháztanácsbeli tag is, akik ekkor községi képviselők is voltak. Tyirity Döme szerb plébános, mint községi virilista, bámulva kérdi: én bolondultam-e meg, hogy nem jól értek, vagy ha jól értek, akkor ez a néhány gyászkatholikus, aki ellenzi tulajdon temploma javára adandó községi támogatást. (...) Így jutottunk a községtől 7000 koronához, amit a megye 1904 évi április 25-én tartott törvényhatósági ülésen 779 k.gy 8172/1904 sz. a. jóváhagyott. Eszerint tehát a templomépítés ügy sok vajúdás után oda jutott, hogy megvan a 20.000 korona építési összeg.”
1906-1911 között lengyel származású papja volt a falunak Walaskiewicz Rezső személyében. Az ő nevéhez fűződik a templom felépítése, amelyet Szent Józsefnek, a Boldogságos Szűz jegyesének ajánlottak. Az építészeti remekműnek is beillő újgótikus épületet Papp József makói vállalkozó tervezte. Kivitelezését pályázat útján 1906. október 2-án 23 ezer 400 koronáért Graebeldinger Antal ócsanádi vállalkozóra bízták. A bejegyzések alapján - minden költséget felszámítva - a templom összesen 34 ezer koronába került, belső berendezésére a hívek adakoztak.
Az alapkövet 1906. november 11-én helyezték le. A 300 négyzetméteres templom egy év alatt felépült. Beszentelését Jászai Géza szgedbelvárosi apátplébános végezte el a kerületi papság részvételével. Az ünnepi beszédet magyar és német nyelven Magyar Pál nagybecskereki apátplébános tartotta, aki a toronykeresztet is megszentelte 1907. június 6-án. Mivel a szertartás 1907. november 25-én volt, a templombúcsút is évtizedeken át az ehhez a dátumhoz legközelebb eső vasárnapon tartották. Később ezt püspöki rendelettel megváltoztatták, áthelyezték március 19-ére, József napjára.