Az európai parlamenti választások kapcsán a Magyar Összefogás listájáról bekerült 30 tanácstag indítványozta az állásfoglalást, melyben kiemelik, hogy ez a lehetőség történelmi jelentőségű pillanat a vajdasági magyar nemzeti közösség azon tagjai számára, akiknek a közjogi nemzetegyesítés eredményeként most először van lehetőségük részt venni ezeken a választásokon.

Szalai Attila felvétele

— Az anyaországi lakhellyel rendelkező nemzettársaink választása révén a vajdasági magyarságnak már 2014 óta van képviselete Deli Andor személyében abban az Európai Parlamentben, amely kimért viszonyulása ellenére is a nemzeti kisebbségi jogokat állandó jelleggel napirenden tudta tartani, ami bennünket közvetlenül is érintett, és számunkra létfontosságú volt. Az érdekeinket segítő európai parlamenti képviselőket támogatva azon is fáradoznunk kell, hogy nemzeti közösségünk látható legyen az Európai Unióban, hogy az biztosítsa kisebbségi jogainkat. Tevékeny szerepet kell tehát vállalnunk a nemzetközi porondon is a külhoni magyar közösségek jogainak elismerése és érvényesítése érdekében. Tekintettel arra, hogy az európai parlamenti választásokon való részvétel nem csupán jogunk, hanem kötelességünk is, hiszen csak így tudunk kihatni arra, hogy kereszténydemokrata elveken épülő nemzeti gondolkodású értékrendünk érvényre jusson Európában. Előterjesztésünkkel arra szeretnénk biztatni a szerbiai magyar nemzeti közösség azon tagjait, akik európai uniós szavazati joggal rendelkeznek, hogy éljenek azzal a soron következő európai parlamenti választásokon. Keresztény értékrendünk, nyelvünk és kultúránk, anyaországunk, szülőföldünk és a régió integrációjának sorsa az Európai Unió valamennyi intézményének és szervének kihatása által nagymértékben formálható, így elengedhetetlen, hogy a Magyar Nemzeti Tanács is aktív szerepet vállaljon az Európai Parlament soron következő összetételének alakításában — hangzott el Hajnal Jenőnek, az MNT elnökének indoklásában.

Az öt ellenzéki képviselő közül hárman a javaslat ellen szavaztak, ketten pedig tartózkodtak. Kalmár Zsuzsanna elmondta, hogy nem tudná nyugodt szívvel kijelenteni, hogy keresztény értékek szerint élünk, és szerinte ma a nemzetpolitika inkább nevezhető politikai önérdeknek. Hozzátette, hogy a nemzet, a nemzetpolitika és a keresztény értékek ma már csupán sokszor puffogtatott frázisok. Zsoldos Ferenc szerint az MNT-nek egy semleges álláspontot kellene képviselnie, ez a kezdeményezés ugyanis mozgósító és politikai jellegű tevékenység.

A tanácstagok elfogadták a Zenta községi általános iskolák hálózatáról szóló záradékot, mely szintén heves vitát robbantott ki. A Stevan Sremac Általános Iskolát több kisebb egységre bontanák, hiszen az intézmény jelenleg 7 épületben, 130 tagozattal, 1456 diákkal működik. A hatalmas iskolát a hatékonyabb munkavégzés érdekében az önkormányzat szétbontaná, így a továbbiakban 4 törzsiskolában és 3 kihelyezett tagozaton folyna a munka, a zenei oktatásra pedig az egyik törzsiskolát irányoznák elő. Ezzel a lépéssel új munkahelyek is nyílnának a különváló intézmények új szakszolgálataiban, melyek a jövőben egyenként is pályázhatnak. Az ellenzék véleménye szerint ha a jövőben nem lesz elegendő diák, akkor ezek az intézmények egymással fognak versengeni, ez pedig akár végzetes is lehet bizonyos iskolák tekintetében.

A Topolya községi Szurkos település magyar nevének módosítását is megszavazták. A falu túlnyomó többsége szerb nemzetiségű, és szerintük a falu magyar elnevezése sértő, ezért kérelmezték a névcserét. A település magyar neve ezentúl Középszállás lesz.

Az ülésen 12 intézmény 2018. évi munka- és pénzügyi jelentését is jóváhagyták, így a Magyar Szó, a Forum Könyvkiadó, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár, a magyarkanizsai József Attila Könyvtár, a Kishegyesi Könyvtár, az adai Szarvas Gábor Könyvtár, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, a Zentai Történelmi Levéltár és Topolya Község Múzeumának tavalyi évi jelentését. Az MNT 5. rendes ülésén 69 pont szerepelt napirenden.