home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Szávaszentdemetertől Gombosig
KOVÁCS Nándor
2004.11.24.
LIX. évf. 47. szám

Sarusi Mihály József Attila-díjas író, Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjas újságíró évtizedek óta járja a Kárpát-medence magyar vidékeit. Személyes élményeiről, tapasztalatairól Vagabundkorzó címen számol be immár a hatodik naplószerű esszékötetében. Ezenkívül verseskötetek, kisregények, riportkönyve...

Sarusi Mihály József Attila-díjas író, Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjas újságíró évtizedek óta járja a Kárpát-medence magyar vidékeit. Személyes élményeiről, tapasztalatairól Vagabundkorzó címen számol be immár a hatodik naplószerű esszékötetében. Ezenkívül verseskötetek, kisregények, riportkönyvek sora mutatja írói munkásságának sokszínűségét. Kisregényben dolgozta fel a kamanci husziták, Tamás és Bálint bibliafordítók történetét. Bár első alkalommal vett részt a Magyarkanizsai Írótábor munkájában, mégis otthonosan mozog a Délvidéken, a magyar irodalom délvidéki hajszálgyökerei között.
- Azért is vagyok itt nagyon otthon a Tisza-parton, mert őseim a Sarusi-ágon ennek a folyónak a partjáról valók, csongrádiak. Közelebbi ismeretségbe a Délvidékkel pedig 1970-ben kerültem, amikor is újságíró-gyakornok koromban autóstoppal bejártam az akkori Jugoszláviát. Akkor jártam Magyarkanizsán is először, bár nem önszántamból jöttem, hanem idehoztak. Országjáró utamon Szarajevóban ugyanis kiraboltak, még az útlevelemet is elvitték. A rendőr ott azt mondta, nyugodtan mehetek haza papírok nélkül is. Horgosról azonban a határőrök behoztak Kanizsára, itt aztán kifaggattak, majd egy bíró azon nyomban elítélt, és a szabadkai börtönbe vittek. Tíz napot ültem, majd pedig fogolycserével jutottam vissza Magyarországra. Egy horgosi parasztember részegen átszántotta magát a határon Szeged alá, így őt mint határsértőt elkapták. Neki köszönhetem hát, hogy hazajutottam. Egyébként Kanizsán két rendőrtiszt hallgatott ki. Mind a kettő magyar volt. Egyikük mindenáron be akarta bizonyítani, hogy én rossz ember vagyok, kémkedni jöttem ide, vagy szöktem Magyarországról, vagy pedig tolvaj vagyok. A másik viszont átlátta, hogy semmit nem csináltam, csak éppen szerencsétlenül jártam, mert papírjaimat ellopták. Vasárnap lévén elküldött egy sorkatonát az anyjához, és a vasárnapi ebédjéből nekem is adott. Megmondom őszintén, nagyon jó szívvel emlékezem erre a rendőrre.
* Irodalmunkban nem ismeretlen a vándorköltők tevékenysége. A XX. század kezdetén Kassák vette nyakába a világot.
- Csavargóvá ugyan nem váltam, még annyira sem, mint mondjuk az amerikai beatírók vagy beatköltők, de évről évre rendszeresen mindig útnak indultam. Fiatalkoromban egyetlen vas nélkül, stoppal jártam be az egész Kárpát-medencét, és még a mellékét is, az Adriától a Tátrán túlig. Később pedig autóval keltem útra, és mind a mai napig így utazom. Tavaly Krakkóban és környékén jártam végig a magyar szentjeink emlékhelyeit. Aztán pedig Kárpátaljára vezetett az utam. Íróbarátaimmal egészen a Tatár-hágóig elmentünk. Erről most fog megjelenni írásom a Magyar Naplóban a Kárpátaljai vagabundkorzó címen. Vagabundkorzó címmel egyébként hatkötetes sorozatom jelent meg eddig. Ez a hetedik lesz a sorozatzáró kötet.
* Írói munkásságod során vissza-visszatérsz a Délvidékhez.
- Alföldi gyerek vagyok, ez a világ az, amelyben leginkább otthon érzem magam. Most készül egy alföldi esszékötetem Alföldi képek címmel. Ebben helyet kap a délvidéki magyar világ egy kis szigete is, Tóthfalu. Az a kis katolikus paradicsom, amelyet az ottani katolikus plébános kiépített. Most három éve, hogy a Balatonnál élek, és azóta a balatoni könyvön dolgozom. Abban szintén lesz délvidéki vonatkozású írás, mert - milyen kicsi a világ!- jó barátságba kerültem egy idősebb hölggyel, akit német származása miatt családostul elhurcoltak Bajmokról. Nagyapját megölték a partizánok, ő tízévesen gyűjtőtáborba került, majd sikerült megszöknie. Anyját pedig átadták az oroszoknak, és valahonnan Szibériából jött vissza öt-hat év múlva.
Az ember bárhova megy, akár Erdélybe, akár a Dunántúlra vagy az Alföldre, mindig ugyanazt látja, ugyanabban a világban él. A Kárpát-medence népei, románok, szerbek és a többiek is ugyanazt a tragédiát szenvedték át. Igaz, nem ugyanúgy, mert más a győztes, és más a legyőzött helyzete.
* Az alföldi mindennapok megtapasztalásában a nyelven kívül milyen mozzanatok utalnak nemzeti együvé tartozásunkra?
- Van egy kártyajáték, az opletány. A magyar kártyalexikonban mint olasz eredetű játékot jegyzik, de leírását nem ismerjük. Ezt a játékot azonban sikerült leírnom, mert falumban, Kisiratoson az öregek még játsszák. Erre a játékra egyébként még egy gombosi néprajzi kötetben is ráakadtam. E szerint itt Gomboson az utcán is játsszák az öregek. Szóval itt, a Délalföldön maradt meg a süvegelésnek is nevezett kártyajáték. Egyébként jó kétszáz évvel ezelőtt hozták be Magyarországra a főurak. Főuramék játszották tehát ezt a nemes talján kártyajátékot, és kétezer-négyben a magyar nyelvterületen a legszegényebb délalföldi falvak, Gombos és Kisiratos parasztemberei ismerik még. Micsoda pályát futott be! Ez az írásom is benne lesz majd az Alföldi képek című esszékötetemben.
* Évtizedeken át próbálták feldarabolni a magyar irodalmat is romániai, jugoszláviai, csehszlovákiai, magyarországi egységekre.
- Annyira egy irodalom ez, hogy amikor azt nézem, kiket tartok is a legjobbaknak, akkor azt kell mondanom, hogy a középnemzedék közül számomra a két legjobb Balázs József és Gion Nándor, mert úgy mutatják fel a délvidéki magyar világot, mint lehet, hogy senki más.
* A jugoszláviai magyar irodalom elindítója, Szenteleky, kétségbeesetten kiáltott fel, hogy itt ezen a poros bácskai tájon csak disznóhorkolástól hangos ólak vannak, sehol egy történelmi jelentőségű vár, humanista mozgalmakról tanúskodó hely.
- Voltak itt jelentős kultúrközpontok a középkorban is, csak a török lerombolta! Nem is akármilyen kultúra lehetett itt a törökök előtt. Elegendő csak az aracsi templomromot vagy a bácsi várromot megnéznünk, de egyéb leírások is tanúsítják ezt. A huszita mozgalom is a Szerémségben kezdődött. Abban a Szerémségben, amely akkor a legjobb magyarbort adta. Nagyon erős magyar világ létezett itt, amelyben a kultúra folytonossága egészen a római kortól megvolt. Szávaszentdemeter (Sremska Mitrovica) Sirmium néven a római székhely volt. És ha jól tudom, császárt is adott ez a táj Rómának.
* Egyik kisregényed éppen a kamanci bibliafordítókról, Tamásról és Bálintról szól.
- Csodálatos találkozásom volt az a Délvidékkel, amikor egyetemi tanulmányaim során rátaláltam a kamanci huszita bibliafordítók történetére.
1978-ban írtam meg, és 1979-ben, az ellenzéki Mozgó világban jelent meg a feszes, keményen megszerkesztett kisregényem, a rákövetkező években pedig Burány Nándor regénye látott napvilágot. Érdekes, hogy nagyjából egyszerre nyúltunk a témához. Valószínűleg ugyanaz foglalkoztatta őt is, hogy milyen módon lehetne a világot jobbá tenni. Mert a huszitákat is az izgatta! Megreformálni a vallást, az egyházat. Husziták voltak a reformáció előhírnökei. Nemcsak a szőlőtermesztéséről volt tehát ismert Szerémség, hanem az első magyar bibliafordítás is itt született.
* Az irodalomtörténeti ismeretek gyűjtésén túlmenően vajon sikerült-e el is jutni Kamancra?
- Nagy örömömre, igen! Annyira kicsi ez a magyar glóbusz, hogy évekkel ezelőtt, amikor ott jártam, a katolikus templom környékén és a misén találkoztam helybéli magyarokkal. A faluban sétálva pedig egy kastélyra akadtam, amely a homlokzatán levő felirat szerint az Alföldön is ismert családé, a Marcibányaiaké volt. Az én falum, az aradi Kisiratos melletti Dombegyháza Marcibányai Dombegyháza néven futott, mert a Marcibányaiak birtokán volt a falu. Az ember bármerre megy tehát, még a nevekkel is otthon van. Veszprémben például az apósom sírja mellett egy Kamanci László nevezetű fiatalember nyugszik. Szabhatják a határokat, ahogyan akarják, a magyar világ egysége évszázadok, évezredek múltán is megmarad.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..