Belgrádban ismét hatalmas tömeget mozgatott meg az egyetemisták vezette tiltakozási hullám, mely hónapok óta kihívás elé állítja Aleksandar Vučić szerb elnök hatalmát. A hétvégi, Slavija téri demonstráció nemcsak a résztvevők száma miatt vált jelentőssé, hanem azért is, mert az esemény után újabb összecsapások törtek ki a rendőrség és a tüntetők, illetve a magukat tiltakozóknak kiadó maszkos alakok között. Közben a hatalom és az ellenzék kölcsönösen egymást vádolja manipulációval és provokációval.
A szombati megmozdulást egyetemisták és civil szervezetek hívták össze. A tiltakozók továbbra is felelősöket követelnek az újvidéki vasútállomás előtetőjének tavalyelőtti összeomlása miatt, melyben 16 ember vesztette életét. A tragédia azóta a kormányellenes tiltakozások egyik jelképévé vált, a demonstrálók szerint ugyanis a korrupció és az intézményi mulasztások vezettek a szerencsétlenséghez.
A tüntetés napján ismét leállították a vasúti közlekedést, ahogyan korábban már kétszer is, hasonló demonstrációk idején. A hivatalos magyarázat szerint bombafenyegetés érkezett, ezért biztonsági okokból minden járatot felfüggesztettek. Ellenzéki politikusok és jogvédő szervezetek viszont úgy vélik, a döntés valódi célja az volt, hogy megnehezítsék a demonstrálók Belgrádba jutását. Ennek ellenére az ország számos pontjáról autókkal, buszokkal és motoros konvojokkal indultak a résztvevők a főváros felé.
Fotó: Beta/ Milan Ilić
A demonstráció békésen zajlott, a felszólalók pedig független igazságszolgáltatást, önálló ügyészséget és határozott korrupcióellenes fellépést követeltek.
A tiltakozás egyik legtöbbet vitatott kérdése ezúttal is a résztvevők száma volt. A Nyilvános Rendezvények Archívuma szerint 180–190 000 ember gyűlt össze a Slavija téren és környékén, így szerintük ez a második legnagyobb szerbiai tüntetés volt Slobodan Milošević bukása óta. A szervezet a demonstráció által elfoglalt mintegy 107 000 négyzetméteres területre és az átlagos tömegsűrűségre alapozta becslését. A rendőrség ezzel szemben mindössze 34 300 résztvevőről számolt be.
Aleksandar Vučić élesen bírálta a magasabb létszámbecsléseket. Újságíróknak nyilatkozva azt mondta, „minden hazugságra épül”, és szerinte irreális azt állítani, hogy 200 000 ember gyűlt volna össze a Slavija téren. Ironikusan hozzátette: „semmi problémám vele, legyen 3 millió”, majd feltette a kérdést: „kinek lehet ilyen hazugságokat eladni?”
A belgrádi Művészeti Akadémia hallgatói videóüzenetben reagáltak az államfő és a kormánypárti politikusok kijelentéseire. A felvételen drónképek láthatók a zsúfolásig megtelt térről, miközben a háttérben olyan nyilatkozatok hallhatók, amelyek szerint a demonstráció kudarcot vallott. A videó végén rövid üzenetet küldtek Vučićnak: „Csak halogasd. Gyáva.” Ezzel arra utaltak, hogy az államfő az újvidéki tragédia óta nem ír ki előre hozott választást, noha korábban rendszeresen felvetette ennek lehetőségét. Az elnök néhány napja azt mondta, szeptember és november között várható választás.
A tüntetés után azonban már nem maradt minden békés. A Pionir park közelében maszkos csoportok petárdákat, üvegeket és köveket dobáltak a rendőrök felé, mire a rendőrség közbelépett. Több embert előállítottak, néhány sérültet pedig a helyszínen láttak el.
Božo Prelević ügyvéd és egykori belügyi államtitkár szerint a rendbontók nem a demonstrálók közül kerültek ki. Állítása szerint a maszkos csoport szervezetten érkezett, a cél pedig ezzel az volt, hogy a több tízezres, békés tüntetést erőszakos eseményként állítsák be.
A szerbiai politikai válság ezzel újabb fordulóponthoz érkezett. Miközben a hatalom igyekszik csökkenteni a tiltakozások jelentőségét, a diáktüntetések továbbra is százezres tömegeket képesek utcára vinni. A következő hetek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a hónapok óta tartó tiltakozási hullám valódi politikai változásokat tud-e kikényszeríteni Szerbiában, és az elégedetlen többség le tudja-e győzni az elégedett kisebbséget.
