Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet első helyettese a közösségi médiában vasárnap azt írta, hogy Moszkva közölte António Guterres ENSZ-főtitkárral: az olenivkai incidens ügyében nemzetközi szakértők bevonásával indul vizsgálat. A diplomata szerint Oroszország felszólította a világszervezetet, hogy haladéktalanul adjon objektív értékelést a történtekről. Az olenivkai börtönt, ahol ukrán hadifoglyokat őriztek — elősorban a Moszkva által nácinak tartott Azov ezred volt katonáit —, pénteken rakétacsapás érte. Az épület teljesen megsemmisült a tűzben, a helyszínen egy amerikai HIMARS-rakétavető lövedékének darabjait találták meg. Az ügyben az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) büntetőeljárást indított.

Dmitrij Poljanszkij (fotó: Russian Foreign Ministry - МИД России/ Facebook)

Az orosz védelmi minisztérium a támadást nyílt ukrán provokációnak minősítette, melynek célja az ukrán katonák megfélemlítése és a megadásuk megakadályozása. Gyenyisz Pusilin, a szakadár- és a nemzetközi közösség túlnyomó többsége által el nem ismert Donyecki Népköztársaság vezetője azzal hozta összefüggésbe a támadást, hogy a foglyok elkezdtek az ukrán vezetőségre terhelő vallomást tenni. Kijev Moszkvát tette felelőssé az incidensért.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve elmondta, hogy a donyecki régióban lévő Kodema település közelében nagy pontosságú levegő-föld fegyverekkel csapást mértek az ukrán fegyveres erők 72. gépesített dandárja ideiglenes állomáshelyére, aminek következtében mintegy 50 katona életét vesztette, valamint 2 Mszta—B ágyú és 10 más katonai eszköz is megsemmisült.

Harkivban ugyanilyen eszközök találták el az ukrán Kraken alakulat ideiglenes szálláshelyét a Morozov Gépészeti Technikum területén. A csapás következtében az ukránok közül 350-en vesztették életüket vagy sebesültek meg, emellett 11 katonai eszköz is megsemmisült.

Igor Konasenkov (orosz védelmi minisztérium - Минобороны России/ Facebook)

A tábornok szerint az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- a tüzérségi csapatok a nap folyamán 13 vezetésipontot — köztük a 95. légideszant rohamdandár parancsnokságát —, 4 lőszerraktárt, valamint 227 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak. Herszon és Mikolajiv megyében a légicsapások mintegy 100 „nacionalistát” és 25 haditechnikai eszközt semmisítettek meg. A donyecki régióban folytatott lövegelhárítási műveletben 1 amerikai M777-es, 1 Uragan, 9 Grad, 4 Gjacint—B- és 5 D—30-as löveget semmisítettek meg. Az orosz légvédelem lelőtt 5 ukrán drónt és 11 sorozatlövő rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 261 repülőgépet, 145 helikoptert, 1649 drónt, 361 légvédelmi rakétarendszert, 4195 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 773 rakéta-sorozatvetőt, 3220 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4619 speciális katonai járművet veszítettek.

Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium - Минобороны России/ Facebook)

Az ukrán tüzérség vasárnap ismét lakott településeket támadott a szakadár területeken. Donyeck polgármestere arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a városban ismét nagy mennyiségű Lepesztok aknát szórtak szét ukrán harci eszközökkel. A gyalogsági aknák használatát nemzetközi egyezmény tiltja.

Az ukrán—magyar határszakaszon 7069 fő lépett be vasárnap Magyarországra, a román—magyar szakaszon belépők közül pedig 8382-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek — tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t. Vonattal 231 ember — köztük 92 gyerek — érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre.

Összeállította: Tancsik Richárd

Forrás: MTI, Tanjug, Szerbiai RTV, Ukrajinszka Pravda, RIA Novosztyi, www.police.hu