A wifit, vagyis a vezeték nélküli kommunikációs technológiát már szinte mindenki ismeri, a lifi ennek egy kiegészítése lenne, mely a fényt használja adatok továbbítására. Ez sem mai találmány, csak eddig nem tudott elterjedni. 2011-ben jelent meg, és azóta próbál lassan beférkőzni a jól megszokott wifi mellé, több-kevesebb sikerrel.
Jelentek már meg olyan mobilok és laptopok is, amelyek képesek voltak lifivel kommunikálni, sőt egy egyszerű USB-s eszközzel feljavítható a gépünk, de ez a technológia eddig valahogy nem igazán találta meg a helyét.
A jól ismert wifi lassan eléri a korlátait, de ez várható is volt, hiszen nem tudjuk a végtelenségig növelni a sebességét. Igaz, a frekvencia emelésével sikerült növelni az adatátviteli sebességet, viszont így meg a hatótáv csökkent. A szakemberek már régóta gondolkodnak azon, vajon milyen irányban haladjunk tovább, s az egyik lehetséges megoldás, ha a múltba tekintünk, és visszatérünk a fényalapú kommunikáció továbbfejlesztéséhez.
Persze nem a hegytetőkön fogunk jelzőtüzeket gyújtani vagy az olajlámpás segítségével a morzekódhoz visszatérni, hiszen ennél azért valamivel kifinomultabb és gyorsabb megoldás kell. Melynek most végre keretet is adtak, elkészült hozzá ugyanis az első szabvány, az IEEE 802.11bb. Ebből is látszik, hogy a lifi nemcsak nevében hasonlít a wifire, hanem ugyanahhoz a szabványcsaládhoz is tartozik. A működési elve azonban nagyon is eltér, mivel az adatokat fényimpulzusok formájában továbbítja. A LED-lámpák alkalmazásával a fény intenzitása gyorsan és könnyen modulálható, ami lehetővé teszi a bináris adatok átvitelét. Vagyis a LED-ek olyan gyorsan képesek változtatni a fényerősségüket, hogy az emberi szem nem észleli ezeket a változásokat. Másodpercenként akár 1 millió villanásról is beszélhetünk, így az adatátvitel észrevehetetlen marad az ember számára. Ha valaki azon kezdene aggódni, hogy a jövőben az éjszaka közepén csak lámpa mellett tud majd mobilozni, ne tegye, mert attól, hogy a lifi leginkább a látható fénnyel kommunikál, a tervek szerint infra- és UV-fénnyel is működik majd.
Az egyik hátránya a terjedési korlát, mely egyúttal az előnye is, mert ez információbiztonsági szempontból biztonságosabbá teszi, és könnyebb védekezni a nem kívánt lehallgatások ellen, mivel egy ablak nélküli szobát nem lehet lehallgatni. Könnyű leárnyékolni (szó szerint), mivel a fény a falon át nem jut ki a szobából, nem úgy, mint a wifihullámok. Ennek eredményeként a lifi sokkal nagyobb adatmennyiséget képes egyszerre továbbítani, és az adatátviteli sebessége akár a százszorosát is elérheti a hagyományos wifihálózatokénak.
A lifit nem a hagyományos wifi lecserélésére, hanem annak kiegészítésére szánták, és együttesen szolgálhatják a különféle kommunikációs igényeket. Főleg mivel elengedhetetlen, hogy az adó és a vevő tisztán rálássanak egymásra, illetve a kettőjük közötti távolság sem lehet nagy. Az egyik megoldás, hogy amíg a zsebünkben van a telefon, addig wifivel kommunikál, de amint elővesszük, és „rálát” egy fényforrásra, átáll a lifire.
Amíg a wifi kiválóan alkalmas az adatátvitelre falakon és más akadályokon át, addig a fény internete a magas sávszélesség és a megnövelt adatátviteli sebesség révén kiemelkedő választás lehet a zárt terekben és helyeken, vagy ahol az elektromágneses interferencia gondot okozhat, esetleg ahol a nagy adatmennyiségek gyors és megbízható átvitele szükséges, például zsúfolt, városi környezetekben, repülőtereken. A lifi nem zavarja a rádiófrekvenciás eszközöket, ezért ideális választás lehet például az orvosi berendezésekkel teli kórházakban vagy repülőgépeken is.
