A rendelet egy hosszan tartó vitát eredményezett. Az elfogadott határozat értelmében a bunyevác nyelv nem került azonnali hatállyal hivatalos használatba, csupán egy bizottság lett kinevezve, mely előkészíti majd a város alapszabályának módosítását, ami a későbbiekben lehetővé teszi a bunyevác nyelv hivatalos nyelvként történő bevezetését Szabadka területén. A javaslatot Stevan Bakić, Szabadka polgármestere nyújtotta be dr. Pásztor Bálint, a vkt elnöke támogatásával, a Bunyevác Nemzeti Tanács kezdeményezése alapján.

Ezzel a napirendi ponttal újra terítékre került az a nemzetiségi kérdés, amely örökös vita tárgya a horvát és a bunyevác nemzeti közösség között. A horvátok ugyanis úgy tekintenek a bunyevácokra, mint egy horvát identitású nemzeti népcsoportra, az általuk használt nyelvet pedig egy dialektusként határozzák meg. A bunyevácok viszont önálló nyelvet beszélő, önálló népcsoportként élik meg önmagukat. A vita után a rendeletet 58 támogató és 2 ellenszavazattal fogadták el.

Ezzel a történelmi igazságtétellel a bunyevác nemzeti közösség elismertté és egyenrangúvá válik Szabadkán és Szerbiában is. Ily módon végre világos lesz, hogy a bunyevácok őshonos népként léteznek mint nemzeti kisebbség, mely egyenlő a Szerbiában élő többi nemzeti kisebbséggel, elismervén, hogy a bunyevácoknak saját kultúrájuk, hagyományaik és nyelvük van. Mindehhez száz év kellett — emelte ki az ülésen Mirko Bajić, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének elnöke.

Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének elnöke, egyúttal a párt frakcióvezetője az ülésen hangsúlyozta: azoknak a bunyevácoknak a nevében beszél, akik magukat horvát nemzetiségűnek élik meg, szerinte ugyanis a teljes bunyevác közösség mintegy háromnegyede nemzetiségi tekintetben horvátnak vallja magát. Žigmanov álláspontja szerint különálló bunyevác nyelv nem létezik, elmondása szerint ez csak egy dialektus, egy nyelvjárás, melynek ugyan van irodalmi öröksége, de nincs nyelvtana vagy egyéb olyan jellemzője, amely alapján a szó teljes értelmében különálló nyelv legyen. Szerinte ez a döntés precedensértékű, melynek következményei lesznek, így ennek alapján a Horvát Nemzeti Tanács és a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége kérvényezni fogja a horvát nyelv hivatalos bevezetését azokban a szerbiai községekben, ahol a horvátok legalább ugyanolyan százalékot tesznek ki, mint Szabadkán a bunyevácok.

A bunyevác nemzeti közösség több mint háromszáz éve él Szabadka területén, és a bunyevác nyelv standardizálási folyamata is lezárult, ennek alapján kezdeményezte a Bunyevác Nemzeti Tanács ezt a javaslatot — emelte ki nyilatkozatában Stevan Bakić. Mint mondta, ezzel a lépéssel egyik itt élő nemzeti közösség hivatalos nyelvét sem szüntetik meg, csupán egy negyedik kerül bevezetésre, ugyanazon elvekkel összhangban.

A város alapszabályának módosítását a Vajdasági Magyar Szövetség is támogatta. Nágel Jánosnak, a párt frakcióvezetőjének az értékelése szerint a VMSZ mint kisebbségi érdekeket képviselő párt is a kisebbségi nyelvhasználat megvalósításáért harcol, így abban érdekelt, hogy a többi nemzeti közösségnek is megadasson ez a lehetőség. Mint mondta, a bunyevác nemzeti közösség részaránya Szabadkán valamivel kisebb mint 10 százalék, ez a szám ugyan még nem teszi kötelezővé a hivatalos nyelvhasználat alkalmazását, mert a törvényes minimum 15 százalék, de a pozitív diszkriminációra van lehetőség. Ennek következtében a jövőben a szerb, a magyar és a horvát nyelven kívül a bunyevác is hivatalos használatba kerül a város területén.

Az ülésen továbbá a Harcosok sorakozója helyi közösségre vonatkozó részletes rendezési terv módosítását is elfogadták, melynek értelmében lehetőség nyílik egy új egészségház és egy közgarázs kiépítésére. Lemondott tisztségéről Predrag Radivojević, az Útügyi, Várostervezési és Lakásüzemeltetési Közvállalat igazgatója, helyére megbízott igazgatónak Ognjen Golubović építőmérnököt nevezték ki. A vkt összetételében két személycsere is történt, így két új tanácsnok tette le az ünnepi esküt: a tartományi művelődési, tájékoztatási és vallási közösségi segédtitkárnak kinevezett Kudlik Zoltán helyére Légrádi Árpád, a segédpolgármesternek kinevezett Marko Marić helyére pedig Ana Marjanušić került.