home 2023. február 09., Abigél napja
Szabadka aranykora
Fehér Márta
2022.06.27.
LXXVII. évf. 25. szám
Szabadka aranykora

Egészen különleges hangulatú könyv- és folyóirat-bemutatón járhattak az érdeklődők: a Milkó Izidor szellemi páholy hét kiadványát népszerűsítő rendezvény Szabadka régi és újra vissza-visszavágyott miliőjét idézte meg a Raichle-palotában, hiszen szaxofon szólt, és kellemes, rövid, érdekes beszélgetés folyt egy építésszel a város ezen gyöngyszemének hangulatvilágításában, egy kiállítás alkotásai között.

„A múlt század utolsó évtizedeiben és immár vége felé járó századunknak első felében Magyarország legkiválóbb rabbinikus tekintélyei között foglalt helyet Kohn Schwerin Götz. Nevét, a nép ajkán egyszerűen »Götz Schwerin rabbi«, korának legünnepeltebb talmudistái első sorában szokták említeni, s nem egy ízben szerepelt országos zsidó ügyekben. Abban a városban, a hol élete utolsó harminczhét esztendejében mint rabbi működött, a melyről őt a »bajai Götz rabbi«-nak is nevezték, — szintúgy Bács-Bodrogmegye hitközségeiben, melyeknek hatóságilag elismert főrabbija volt, osztatlan szeretettel és hódolatteljes nagyrabecsüléssel tekintettek reá; egész Magyarországon pedig a legmélyebb tisztelet kifejezéseivel beszéltek a »bajai gáón«-ról: fennkölt szelleméről, erős és tiszta jelleméről, széles tudományáról és arról az önállóságáról, melyet a talmudi tudományok felfogásában és gyakorlati alkalmazásában tanúsított.”


Milkó Izidor szellemi páholy a Raichle-palotában (Tímár Zsolt felvétele)

Kohn Sámuelnek, a magyar neológ zsidó történetírás atyjának — 1841-ben Baján született és 1920-ban Budapesten hunyt el — sorai ezek, melyeket valamikor az 1800-as évek végén írt a saját nagyapjáról. Az örökségvédelemmel, kultúrával és társadalomtudománnyal foglalkozó Minerva Könyvképző adta ki újra a Pesti Izraelita Hitközség egykori főrabbijának Kohn Schwerin Götz bajai és bácsmegyei főrabbi, élet- és korrajz (1760—1852) című, 1899-ben megjelent életrajzi könyvét.

Emellett olyan csemegék kerültek ki a nyomdából a kiadó gondozásában, mint az egykori szabadkai főmérnök, Frankl István Harminc év a szabadkai életben 1890—1920 című, a II. világháború viharos éveiben született visszaemlékezések szöveghű közlése, illetve a szabadkai görögkeleti egyházközösség parókus lelkésze, Marko Protić Szabadka Aranykora — A felszabadulástól a békeszerződés aláírásáig című kéziratának szöveghű fordítása. „A történelmi folyamatokat a szerzők saját látószögükből, a saját értékvilágukon keresztül mutatják be, legitimizálva a kort és az eseményeket, amelyeknek részesei, gyakran pedig alakító voltak” — fogalmaz az előszóban Halbrohr Tamás, a Minerva Könyvképző felelős kiadója, a Milko Egyesület elnöke.

Igazi különlegesség a szabadkai Fenyves család receptkönyve. Szerzője Geréb Klára, Szabadka első akadémiai képzettségű grafikus- és iparművésze, Fenyves Lajosnak, a Minerva nyomda és a Bácsmegyei Napló társtulajdonosának a felesége, a nyomda- és lapalapító Fenyves Ferenc szabadkai újságírónak, szerkesztőnek a sógornője.

A Fenyves családot, akárcsak a szabadkai zsidók többségét, 1944. június 16-án deportálták. Előbb Bácsalmásra, majd június 25-én Auschwitz II-Birkenauba. A lapalapító Fenyves Ferenc még 1935-ben elhunyt. Özvegye, Baruch Erzsébet nem élte túl az elgázosítás előtti szelekciót, Fenyves Lajos hitvese, Geréb Klára szintén Auschwitzban halt meg, míg Fenyves Pál 1944-ben Kolomeában vesztette életét. Fenyves Lajos még megélhette a világháború végét. 1946. február 6-án Szabadkán hunyt el. A család még életben maradt tagjai a titói rendszer felerősödő támadásának hatására 1947 októberében véglegesen távoztak az irántuk hűtlenné vált szülőföldről, hogy új életet kezdjenek egy más, szabadabb világban — írja a szabadkai zsidóságot, köztük a Fenyves családot kutató dr. Dévavári Zoltán történész az Egy családi tragédia margójára — A Bácsmegyei Napló, a Minerva Nyomda és a Fenyves család sorsa (1941—1947) című tanulmányában.

A receptkönyv közreadását fia, az Amerikában élő Steven Fenyves tette lehetővé a kiadónak. Ő maga így fogalmaz a bevezetőben:

A családunk rendszeresen összegyűlt a nap két fő étkezésére. Az ebédet néha sietve kellett elfogyasztanunk, mert édesapánknak vissza kellett mennie a földszinten lévő irodába, míg Esztinek és nekem az iskolába.

A rendezvényen bemutatták a Fortepan Ó, ti szabadkai szép napok című kiadványát. A gyönyörű, korabeli fényképeket és rekonstruált szabadkai történeteket tartalmazó, magyar és angol nyelvű ismeretterjesztő kötet a budapesti Fortepan gondozásában jelent meg, a szabadkai Jakab és Komor Tér 6. Egyesület, valamint a Re:Publikáció Kiadó Alapítvány megbízásából, Negyela László Márk szövegeivel.

Vajdaság örökségvédelmi magazinja, a Bácsmegyei Napló Koronavírus-hiszti, illetve Ki figyel az árnyékban? címlapú 2020., illetve 2021. évi kiadását is a kezükbe vehetik az olvasók. Ez utóbbiban a többi közt Miért került a partvonal szélére Szabadka ikonikus alakja? címmel interjú olvasható Halbrohr Tamással, illetve Szabadka szolgálatában címmel Lovas Ildikó íróval, a lokálpatrióta városlakó kulturális közszereplővel. A Milko Egyesület kiadásában megjelenő folyóirat két számában olvashatunk még a 125 éves szabadkai Szent Rókus-templomról, illetve a zágrábi főszékesegyházról is, és természetesen sok-sok vajdasági építészeti remekműről.

A kiadványokat egyébként a tél végén Budapesten is bemutatták: a Szabadkai kavalkád címmel az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban megtartott rendezvényen mintegy hatvanfős közönség volt kíváncsi a szecesszió városának különleges könyveire.

— Kiadványainkat olvasva az érdeklődők megismerhetik a korabeli Szabadkát és a bácskai viszonyokat — nyilatkozta Negyela László Márk, a Minerva Könyvképző vezető szerkesztője, aki külön megköszönte Hajnal Jenőnek, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének, hogy szívén viseli a Bácsmegyei Napló sorsát, és az MNT minden évben támogatja a lap megjelenését. — A Frankl- és a Protić-visszaemlékezések régen várt kézirataink voltak, melyek érdekesek lehetnek a történészszakma számára az anyaországban, de akár itthon is. A receptkönyv kapcsán pedig hangsúlyoznám, hogy nem zsidó, hanem szabadkai. Egy kordokumentum arról, hogy a két világháború közötti Szabadkán hogyan főztek, sütöttek: egy teljesen osztrák—magyar, korabeli konyha jelenik meg, tehát szerb, délszláv vagy balkáni recept egy sincs. Ez egy szabadkai neológ zsidó család története, de motívumaiban semmi zsidó nincs. Geréb Klára receptfüzetében sem szerepel a hagyományos töltött hal vagy a zsidó tojás — azonkívül, hogy az anyai nagymama szombatonként megjelenik a sólettal, a kelet-közép-európai zsidó ételek nem bukkannak fel. A kiadványok azokból a hétköznapi témákból merítenek, amelyek kimaradtak a tankönyvekből. Érdekes kordokumentumok, művelődéstörténeti, urbanisztikai vagy társadalomtörténeti kérdések, hiszen az én kutatási területem is erre fókuszál.

A könyv- és folyóirat-bemutató háziasszonya, Husnyák Andrea Pesti Attila építésszel beszélgetett, szaxofonon Draško Korać működött közre. A kiadványok megvásárolhatóak a szabadkai Danilo Kiš Könyvesházban.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Képmás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..