A The New York Times rögeszméje

A The New York Times bizonyos újságírói, illetve szerkesztői évek óta próbálják bizonyítani, hogy Magyarországon diktatúra van. Ennek érdekében minden módszert bevetnek, nem riadnak vissza a cenzúrától sem. Legutóbb Kertész Imre Nobel-díjas írót cenzúrázták. Az író valójában csak annyit tett, hogy nem kritizálta önszántából Magyarországot, ezért a The New York Times egész egyszerűen nem jelentette meg a vele készült interjút. Kertész Imre szerint ideológia és felelőtlen beszéd, hogy a mai Magyarországon diktatúra van. A Nobel-díjas író annak kapcsán beszélt erről a The Hungarian Quarterly folyóiratnak a 2014 áprilisában adott interjújában — mely a Szombat című lap legfrissebb számában jelent meg magyar fordításban —, hogy a The New York Times riportere korábban arra akarta rávenni: mondja azt, hogy Magyarországon manapság diktatúra van. Mint azt Kertész Imre elmondta, az interjú végül sohasem jelent meg. „Erre az egyik barátom nagyon helyesen azt mondta, hogy ez egyfajta cenzúra, mert ha olyan választ kapnak, amelyre nem számítanak, akkor azt egyszerűen nem teszik közzé” — fogalmazott.

Klaus Johannist választották Románia új államelnökévé

Klaus Johannis nyerte meg az államelnök-választás második fordulóját Romániában, legyőzve a jelenlegi szociáldemokrata kormányfőt, Victor Pontát. „Megnyertük! Visszafoglaltuk az országot!” — írta ki Facebook-oldalára Johannis, aki a vasárnapi voksolás után öt évig lesz Románia új államelnöke. Ponta telefonon gratulált vetélytársának, Klaus Johannis nagyszebeni polgármesternek a győzelemhez. A politikus azt is jelezte, hogy nem mond le a miniszterelnöki tisztségről, és kitölti a 2016-ig tartó mandátumát.

Putyin volt a célpont a G20-csúcson

Az ukrán válság volt a fő témája a G20 csoport kétnapos ausztráliai csúcsértekezletének. A fórumon a kelet-ukrajnai helyzet miatt számos bírálat érte Vlagyimir Putyint. Barack Obama a csúcsértekezlet előtt az egyik nyilvános beszédében azt mondta, hogy „az orosz agresszió fenyegetés a világnak, ahogyan azt a malajziai utasszállító repülőgép megdöbbentő lelövése is jelzi”. Az amerikai elnökhöz csatlakozva Herman Van Rompuy követelte, hogy Moszkva vessen véget a szeparatisták fegyverrel és katonákkal való támogatásának. Putyinnak egyébként volt alkalma kifejteni az orosz álláspontot a délkelet-ukrajnai válsággal kapcsolatban, mégpedig az Angela Merkel német kancellárral és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tartott megbeszélésén. Előbb Merkellel tárgyalt négyszemközt két órán át, majd csatlakozott hozzájuk Juncker is, és további két órán keresztül egyeztettek.

Ferenc pápa nyugdíjazza az idős püspököket

A katolikus egyházban kötelező érvényűvé vált az egyházmegyéket és más egyházi hivatalokat vezető püspökök nyugdíjba vonulásának 75 éves korhatára. A döntést maga Ferenc pápa jelentette be. A korhatár egyébként eddig is 75 év volt, de az életkor betöltésével nem volt kötelező nyugdíjba vonulni: a pápa vagy elfogadta a püspökök nyugdíjazási kérelmét, vagy visszautasította. A püspököknek ezentúl minden más addig betöltött országos szintű feladatukról is le kell mondaniuk. A kötelező nyugdíjazás a segédpüspökökre, valamint a római kúria hivatalait vezető bíborosokra is vonatkozik. Az egyházfő eddig — ha szükségesnek találta — csak arra kérhette meg a püspöktársát, hogy fontolja meg a lemondását. „Püspöknek lenni nem kitüntetés, hanem szolgálat” — hangoztatta Ferenc pápa a Szent Péter téren tartott általános audiencián.