A büdzsé 2040,9 milliárd dinár bevétellel és 2238 milliárd dinár kiadással számol, vagyis a költségvetési hiány 197 milliárd dináros lesz, ez pedig a bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százaléka. Ez viszonylag alacsonynak mondható arány, figyelembe véve, hogy 2020-ban majdnem elérte a 4 százalékot. A várakozások szerint a gazdasági növekedés 2024-ben 3,5 százalékos lesz. Az államadósság a GDP 51,7 százalékát teszi ki, ami európai viszonylatban is teljesen elfogadható, ha azt nézzük, hogy az Európai Unióban is csak annyi az elvárás, hogy maradjon 60 százalék alatt az adósság, és számos ország ezt sem tudja tartani.

Emelkednek a fizetések és a nyugdíjak a következő évben. A közszférában 10 százalékos béremelésre lehet számítani, míg a minimálbér 17,8 százalékkal nő, és meghaladja a 47 000 dinárt. A cél, hogy 2024 végére az átlagfizetés elérje a 950 eurót, 2025 végére pedig már meghaladja az 1000 eurót. A nyugdíjakat 2024-ben 14,8 százalékkal növelik, az átlagnyugdíj összege ezzel 390 euró lesz, a tervek szerint 2025-ig a 450 eurót is elérheti.

Fotó: Tanjug

Nem állnak le a nagyberuházások sem, erre a következő évben a GDP 6,8 százalékát fordítják. Vajdaság területére összesen 150 milliárd dinár jut, ebből a nagyberuházásokra mintegy 80 milliárd dinárt fordítanak.

A Vajdaságot érintő projektumok közül a következő évben is az egyik legfontosabb a Belgrád—Budapest vasútvonal megépítése lesz, melyre a következő évben 38 milliárd dinárt, 2025-ben viszont már csak 4,3 milliárd dinárt szánnak, vagyis a tervek szerint befejeződik a vasútvonal szerbiai szakaszának építése, és 2025-ben a Belgrád és Szabadka közötti szakaszt már teljes mértékben használni lehet.

Ökrész Rozália, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője felszólalásában kiemelte, hogy a VMSZ különösen azokat a területeket követi figyelemmel, amelyek a Szerb Haladó Párttal kötött koalíciós szerződésben is szerepelnek. Ezek között van a szabadkai Népszínház építése, mely mostanra befejeződött, a Budapest—Belgrád, illetve a Szabadka—Szeged vasútvonal, melynek a szerbiai szakasza már az idén használatba kerül. Az évente 6,5 millió ember által igénybe vett horgosi határátkelő bővítése és felújítása is kiemelten fontos a vajdaságiak számára. Ennek munkálatai 2022-ben kezdődtek. A várakozások szerint a 24 sávosra bővülő átkelő kapacitása 50 százalékkal növekszik majd. A palicsi idegenforgalmi fejlesztésekre a következő évi költségvetésből 10 millió dinár jut, míg a nagykikindai ivóvíztisztító építésének 2024-re tervezett befejezésére 180 millió dinárt szánnak, és a Vajdasági Klinikai Központ felújítása is befejeződik a következő évben, erre 3 milliárd dinárt terveznek.

A képviselőház ülésén nemcsak a költségvetésről volt szó. Újhelyi Ákos, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője lapunknak elmondta: a VMSZ képviselőcsoportja több mint húsz éve kéri a lecsapolási illeték megszüntetését, ezért most támogatták azt a törvénymódosítási javaslatot, amelynek értelmében előbb felére csökken, majd teljesen megszűnik ez az illeték. Mint mondta: Szerbiában 1,2 millió gazdaság fizeti a lecsapolási illetéket, ezek 70 százaléka pedig Vajdaságban van. A VMSZ úgy gondolja, nincs rendben, hogy azokon a területeken is lecsapolási illetéket kell fizetniük az állampolgároknak, ahol inkább öntözésre lenne szükség. Vajdaságban például 22 000 kilométernyi csatornahálózat van, ezeket pedig nem is takarítják rendszeresen.

Ez volt a 2022-ben megalakult parlament utolsó ülése a választások előtt, így azokról a témákról, amelyekről korábban szó volt, már csak a következő összetételű képviselőház fog dönteni.