Zentán soha nem történik semmi - mondják sokan, habár a Tisza-parti településen egész évben - még nyáron is - sorjáznak a különböző művelődési és más jellegű rendezvények, sportesemények. Az más kérdés, ha valaki a sokszínű kínálatban nem talál az ízlésének megfelelő szórakozási lehetőséget. A pangásról szóló hírek megcáfolására, valamint összegzésre és tapasztalatcserére hívta meg Juhász Attila polgármester az elmúlt hónapok legjelentősebb, az önkormányzat támogatásával (is) megvalósuló történéseinek a szervezőit. Ha elöljáróban szeretnénk összegezni, akkor máris leszögezhetjük, hogy a városban nincs elegendő szálláshely, és nemcsak az eső, hanem a nagy meleg is gondokat okozhat.
A VI. Kárpát-medencei Aratóünnepségről, amelyet Felsőhegyen tartottak meg, åsz Szabó Imre főszervező, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke számolt be. Mint ismeretes, Guiness-rekord született (a hagyományos kézi aratásban 103 csoport bizonyított, ugyanennyi aratóreggelit és -ebédet készítettek, tálaltak fel), ami még hitelesítésre vár. Már a korábbi években is látszódott, de az idén bizonyossá vált, hogy a kis falut ,,kinőtte” ez a manifesztáció. Természetesen szeretnék megőrizni, ezért azt tervezik, hogy a központi parkból, az utcákról kiviszik a járásra. Csakhogy ehhez bizonyos objektumokra lenne szükség, vagyis építkezni kellene. A dohánygyár felajánlotta a lebontásra szánt csarnokait, pontosabban az onnan nyerhető építőanyagot, de az elképzelés megvalósításához egyelőre a legfontosabb dolog: a pénz hiányzik.
Kisspéter Szilveszter, a VIII. Nyári Ifjúsági Játékok főszervezője szerint a legrövidebben fogalmazva: jó és rossz oldala egyaránt volt a fesztiválnak. A negyvenfokos meleg bizonyára elijesztette a látogatók egy részét, és még mindig sokan panaszkodnak a higiéniai körülményekre - pedig ezen a téren történt előrelépés, legalábbis az előző évekhez viszonyítva. A sátorozók tömege viszont növekedett, az idén több mint kétezren voltak a Népkertben. Szepesi Zoltán, a csapatversenyek felelőse arról beszélt, szeretnék a köztudatba vinni, hogy ez a rendezvény nemcsak a koncertekről és a bulizásról szól, hanem a küzdelemről, a megmérettetésről, a tréfás vetélkedésről is. A versenyszámokban 63 csoport mérte össze tudását, és ez 630 fiatal részvételét jelenti.
A Zentai csata, 1697 emlékverseny megszervezésének ötlete Kajári István, Szeles Ambrus és Csáki Gáspár fejében született meg 1997-ben, amikor a csata 300. évfordulójának a megünneplésére készültek. A sakkfesztivál napjainkra egyre tömegesebbé és színvonalasabbá vált. Szeles Ambrus arról számolt be, hogy a tizenegyedikre 14 országból érkeztek az ,,agytorna” szerelmesei, a zentai sakk-klub honlapja (www.chess-senta.org.yu) minden eddigi látogatottsági rekordot megdöntött. Mivel a Művelődési Ház kiállítótermét felújítják, a szokásos helyszín helyett újat kellett keresniük. Az Enervisz étterem és a Sportok Háza meg is felelt, de a kánikula rendkívül megnehezítette a táblák fölött töprengők dolgát, ugyanis egyik teremben sincs klímaberendezés. Sajnos, az idén a nézők is elmaradtak. Az is megállapítható, hogy a vállalatok privatizálása nem kedvez a sportkluboknak, az új cégtulajdonosok ugyanis nem hajlandóak erre a célra áldozni. Számításaik szerint a sakk-klub is mintegy 200 ezer dinártól esett el. Nagy gondot jelentett még a versenyzők megfelelő elszállásolása. 142 embernek kellett helyet találni, és ezt megnehezítette, hogy a város egyetlen szállodáját is renoválják.
A nemzetközi szintű úszóverseny is igen sikeres és közkedvelt volt. A hagyományos - ez volt a huszonhetedik - rendezvényen négyszáz versenyző ugrott a medencébe, közöttük tíz külföldi (magyarországi, horvátországi és boszniai), és mintegy húsz hazai csapat. Janek György szerint az érkezők elszállásolása náluk is probléma, szerencsére mindig besegítenek a szülők, de az önkormányzattól, a tartománytól és néhány vállalattól is kaptak támogatást.
A magyarországi Csorváson a VII. Nemzetközi Lakodalmas és Gasztronómiai Napokon részt vevő kilenc csoport közül hét a Vajdaságból érkezett. Sikeres szereplésüket természetesnek tartjuk, hiszen olyan hagyományt mutatnak be, amely a vidékünkön még élőnek számít. Harmadik alkalommal szerezték meg az első helyet az åsz Szabó Ferenc vezette oromparti lagzisok a nagykikindai Vidám Fiúk zenekar kíséretében, míg a felsőhegyiek másodikok lettek. Felléptek még a zentagunarasiak, a zentai Délibáb, valamint Versec, Magyarcsernye és Nagybecskerek lakodalmas csoportja. Elhangzott az a megjegyzés is, hogy a ,,dáridót” helyben, esetleg valamelyik itthoni községben kellene ,,eladni”, hiszen a vajdaságiak éltetik és teszik tömegessé.
A polgármesteri hivatalban megtartott beszámoló és összegzés azonban korántsem jelenti a zentai nyári rendezvények végét. Tisza Fieszta elnevezéssel kisebb latin zenei fesztivál lesz augusztus 17-én és 18-án, amelynek fő mozgatója a helybeli származású, de Hollandiában élő Laki Ákos népszerű dzsesszzenész. Két koncertet tartanak, a Révész szobornál, illetve a Mojo Klubban. Augusztus 16-án a Fő téren az érdeklődők a Szabadkai Gyermekszínház Hamlet-feldolgozását láthatják, melyet ifj. Szloboda Tibor a 6-66 éveseknek ajánl. Augusztus 17-én, szintén a Révész-szobornál, a latin zene előtt a Zentai Színtársulat mutatja be legújabb darabját, a Vásári komédiákat Vukosavljev Iván rendezésében. 26-án viszont a Leányfalusi Szekérszínház vendégjátékának tapsolhat a közönség. Lapunk megjelenésének napján, augusztus 15-én kezdődik és 19-én ünnepi záróhangversennyel fejeződik be a Jézus Szíve-templomban a VII. Zentai Egyházzenei Fesztivál. És még ez sem minden!