Ady Endre mellszobrának leleplezése - Szabó Attila fotója

Október 21-e jelentős dátum az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének a történetében: Sinkó Ervin tanszékalapító 1959-ben ezen a napon tartotta meg székfoglaló előadását. Ennek az eseménynek az emlékére gyűlnek össze minden évben az intézmény tanárai, diákjai és vendégeik, hogy megünnepeljék a tanszék napját.
A jelenlévőket dr. Láncz Irén tanszékvezető köszöntötte, és beszédében megemlítette azokat a változásokat is, amelyeket az új felsőoktatási törvény és a bolognai oktatási rendszer bevezetése hozott. Elmondta, diákjaik 58,6 százaléka idejében rakta le valamennyi vizsgáját, a kari átlag pedig 27,5 százalék. Az volna a cél, hogy a tanulmányok ne hét-nyolc évig, hanem csak négy, esetleg négy és fél évig tartsanak. Mivel nagyon sok hallgatónak -- és itt nem a Magyar Tanszék diákjaira gondolt -- problémát okoz a beiratkozás, a szükséges kreditpontokat köztársasági szinten 60-ról 42-re csökkentették, aminek az lehet a hozadéka, hogy jó néhányan nem diplomáznak idejében. Hozzátette, a megszerzett tudás elégséges voltáról és mélységéről is lehetne értekezni. A tanszék napja alkalmából könyvcsomagot vettek át azok a fiatalok, akik a legmagasabb tanulmányi átlagot érték el.
A Magyar Tanszéken tavaly október óta három tudományos tanácskozást szerveztek, továbbképzéseket tartottak a magyartanárok számára (mintegy hetvenen vettek részt rajta) és megjelent a Hungarológiai Közlemények idei két száma. A 2007/08-as tanévben megkezdődött mesterképzés kilenc hallgatója közül hárman már megszerezték az oklevelüket.
A rendezvényen két előadás hangzott el. Dr. Toldi Éva a 110 évvel ezelőtt született Sinkó Ervin életművének aktualitását elemezte, dr. Harkai Vass Éva pedig Ady arcai címmel tartotta meg beszámolóját. Az ünnepi ülés résztvevői kegyelettel emlékeztek a 25 évvel ezelőtt elhunyt Matijevics Lajos nyelvészprofesszorra.
Hagyománynak számít az is, hogy ezen a napon adják át a Sinkó Ervin Irodalmi Díjat. Ezt az elismerést azt idén Tóbiás Krisztián érdemelte ki a Vasjani című, második verseskötetéért és eddigi tevékenységéért. A bizottság döntését mgr. Ispánovics Csapó Julianna értékelte, a díjazott pedig elmondta, hogy a könyv megjelenését két Sinkó-díjas is támogatta: Beszédes István, a zEtna kiadó vezetője és Bozsik Péter recenzens.
A versekben megszólaló beszélő leegyszerűsített világképén belül mindenre igyekszik választ találni, a teremtés és a természet rendjét keresi, olykor a naivitásig szimplifikálva, olykor az eleve elrendeltség törvényszerűségét elfogadva, mindvégig a józan paraszti észjárást példázva. Az életre tanító igazságérzet nyomán létfenntartó szabályokat fogalmaz meg, amelyek a verskötet narratív vonulatában a szóbeli hagyomány átörökítése révén a harctérre került, nemzeti/lakhelyi kétlakiságának zárványába zárt beszélő életben maradását is segítik: ''Talpra magyar hív a haza / ezt tanuld meg / benne van a jókaiban / a sárga zsíros papíron / ahogy a petőfi szavalja / azt tanuld meg / meg a miatyánkot / hogy le ne lőjenek / a magyarok se / meg a szerbek se / hogy nehogy lelőjenek” -- olvashatjuk Fekete J. József kritikájában, mely a Kilátóban jelent meg.
Az esemény keretében a Magyar Tanszék Szemináriumi Könyvtára előtt Szentgyörgyi Klára, a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövetségének kulturális és oktatási attaséja leleplezte Ady Endre mellszobrát -- dr. Vladimir Jokanović alkotását, melynek a bronzba öntéséhez a tartományi oktatási és művelődési titkárság nyújtott segítséget. Drozdik Popović Teodóra, Soós Georgina és Pintér Noémi, a Magyar Tanszék hallgatói Ady-verseket adtak elő, majd a könyvtárban alkalmi kiállítás nyílt, melynek időszerűségét a Nyugat folyóirat megjelenésének századik évfordulója adta.