* Hogyan kanyarodott a hegymászás szó szerint rögös útjára?

— Falmászással kezdtem az általános iskolában, majd hamarosan a sziklamászás is megtetszett. Abban az időszakban a Magas-Tátrában voltak sziklamászó-tanfolyamok, melyek meghatározó élményt nyújtottak számomra. Rájöttem, hogy mindenképp sporttal szeretnék foglalkozni, ennek megfelelően a Testnevelési Egyetemre iratkoztam. Ott célul tűztem ki magamnak a hegyi vezetői képesítést.

* A hegymászókarrierje során mely csúcsokat sikerült eddig meghódítania? Ha jól tudom, a Mont Blanc-t csúcssebességgel, a völgyből oda-vissza 8 óra 55 perc alatt mászta meg.

— Igen, mostanában leginkább a gyorsaság motivál. Talán nem is véletlen, hiszen az alpesi sziklamászással kezdtem a karrieremet, és rengeteg időt töltöttem az Alpok vagy a Dolomitok sziklafalain. De a Kaukázusban is szívesen hódítottam meg a szikla-, illetve jégfalakat. A jég, pontosabban a jégfalak kapcsán fontos kiemelnem, hogy mivel mindig is hegyi vezető szerettem volna lenni, ezért elengedhetetlen volt, hogy a síelést is minél magasabb szinten elsajátítsam.

* Ha jól értem, ön folyamatosan ötvözte a hegymászást a síeléssel. Végül is ezek ikerterületek.

— Abszolút, hiszen a munkám nagy részében lécen állok. A sílécet egyébként is a hegyek közötti mozgásra találták ki, ezért nem véletlen, hogy kora téltől április végéig síelést is oktatok. Próbálom ötvözni a két tevékenységet, ezért egy hegyről történő technikásabb lesiklást mindig előtérbe helyezek.

* Rátérve a hegymászás oktatására: ön sokak szerint az ország egyik legjobb oktatója, és azon kevesek közé tartozik, akik letették az IFMGA-vizsgát is.

— Azt, hogy a legjobbak között vagyok-e, nem tudom, de hogy a legképzettebbek közé tartozom, az biztos. Maga az IFMGA (avagy a Hegyi Vezetők Nemzetközi Szövetsége) vizsga vagy minősítés a hegyi vezetői képzettséghez kell. Egy hegyi vezető konkrét munkájához a hegy-, a szikla-, a jégmászás és a sítúravezetés tartozik. Ezt a négy tevékenységet elsősorban oktatom, de fontos feladatom, hogy az érdeklődőket eljuttassam oda, ahol ezekkel a kihívásokkal szembesülhetnek is, azaz részt vehetnek különféle túrákon.

* Hogyan lehet elsajátítani a hegymászás alapjait? Mi szükséges ahhoz, hogy valakiből jó alpinista legyen?

— Alapjában a kitartás és a türelem a legfontosabb. Nem kell hozzá különösebben erősnek vagy tehetségesnek lenni, de a megfelelő gyakorlatokat és munkát el kell végezni hozzá. Amennyi erőfeszítést belefektetünk, annyit tudunk belőle meríteni, azaz minél több munka, annál több hegycsúcshódítás. Természetesen egy tanfolyam jó oktatóval jelentős mértékben meggyorsítja a folyamatokat, azaz a tudás és tapasztalat megszerzését. Egy ilyen tanfolyam után mindenki viszonylagos biztonságban tud kimenni a hegyek közé, és valószínűleg jóval kevesebbet fog hibázni, mint azok, akik autodidaktaként, saját tapasztalatok alapján vagy árán vágnak neki a jeges csúcsoknak.

* Mit tudhatunk magukról a gyakorlatokról, edzésekről?

— Maga a képzés nagyjából három-négy évig tart, és egy felvételi vizsgával indul. Ezen a bizonyos felmérő teszten sziklát kell mászni különböző stílusokban és fokozatokban, emellett jeget is kell mászni, szintén két módon, klasszikus és modern stílusban. A harmadik tényező pedig a síelés, ahol az oktatók a technikát és a léceken való mozgás biztonságát nézik, illetve osztályozzák. Ezután egy úgynevezett mászónaplót kell leadni, melyet bizonyos kritériumok alapján kell kitölteni. Ezek a szempontok részben az alpesi, illetve a jégmászásra vonatkoznak. Ha mindezeket sikeresen teljesíti a jelentkező, abban az esetben bekerül a képzésbe. A továbbiakban elsősegélyt, társmentést, illetve lavinaismereteket tanulhatnak a hegymászógyakornokok. Utána a hegymászás különféle ágazatait és az expedíciószervezést is megismerhetik. Végül három nagyobb vizsga következik, ezeket aspiráns vizsgáknak nevezzük. Ezek pedig az alpesi, a sziklamászó- és a síelésvizsga. Ha ezeket is teljesíti valaki, akkor gyakornokká válik. Ezután kezdődik a valódi, éles gyakorlat, hiszen a gyakornoknak egy tapasztalt hegyi vezető mellé kell szegődnie, és mellette kell tapasztalatot gyűjtenie. Megindul az intenzív mászás és síelés, melyekről dokumentációt, avagy beszámolót kell írni. A gyakornoki időszak egyéves, és a záróvizsgák követik. Mindez végül hat napig tart, mely időszak mindenki számára kihívással és megpróbáltatással teli. És ha ezzel is megküzd a gyakornok, akkor valódi hegyi vezetővé válik.

Az interjúalany fotói