home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Senki sem állhat a törvény felett — Hágában megkezdődött Hashim Thaçi pere
Markovics Annamária
2023.04.20.
LXXVIII. évf. 16. szám
Senki sem állhat a törvény felett — Hágában megkezdődött Hashim Thaçi pere

Elkezdődött Hashim Thaçi volt koszovói elnök pere az 1998—1999. évi koszovói háború idején elkövetett háborús bűnöket vizsgáló különleges hágai bíróságon. A politikust gyilkossággal, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolják.

A koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges ügyészség 2020. június 24-én emelt vádat Hashim Thaçi és az UÇK másik három egykori tagja ellen, mert a feltételezés szerint koszovói albánok, szerbek, romák és más nemzetiségű emberek, illetve politikai ellenfeleik ellen követtek el gyilkosságokat közös bűnszervezetben, rendszeresen. A vádhatóság szerint az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) parancsnokai több mint száz gyilkosságért felelhetnek. A per megkezdésekor az egyik ügyész leszögezte: „Senki sem állhat a jog felett, még háború idején sem.” Arra is utalt, hogy azok sem kerülhetik meg az igazságszolgáltatást, akik később az országuk vezetőivé váltak.


Fotó: AFP/Koen Van Weel

Alex Whiting ügyész szerint az UÇK „nagyon világos és egyértelmű eljárást folytatott azok ellen, akiket a szerbek kollaboránsainak vagy árulóknak tartott, ideértve a politikai ellenfeleket is”. Azt is hozzátette: az ügyészség be fogja bizonyítani, hogy az UÇK több száz gyilkosságért és illegális fogva tartásért felel. Egy másik ügyész, Matt Halling kiemelte: mind a négy vádlottnak megvolt a hatalma, a tekintélye és a befolyása, ami lehetővé tette számukra a bűncselekmények megvalósítását. Hashim Thaçi mellett Kadri Veseli és Jakup Krasniqi egykori házelnököket, valamint Rexhep Selimi magas rangú katonai vezetőt és volt parlamenti képviselőt is háborús bűnökkel vádolják.

Miután a különleges ügyészség 2020 novemberének elején megerősítette az ellene felhozott vádakat, az akkor Koszovó államfői tisztségét betöltő Hashim Thaçi (akit a háború alatt a Kígyó néven emlegettek) bejelentette lemondását. Mint mondta: annak érdekében, hogy megőrizze országa hírnevét, nem elnökként, hanem magánemberként érkezik a hágai székhelyű különleges bíróságra, ezért azonnali hatállyal lemond államfői tisztségéről. Ezután Hágába utazott, ahol csak két és fél évvel később, április 3-án kezdődött meg a pere.


Fotók: Tanjug

Az UÇK korábbi vezetője a bíróságon kijelentette: megértette az ellene felhozott vádakat, de teljes mértékben ártatlannak vallja magát. Ügyvédei szerint Hashim Thaçi nem irányította az UÇK-t, az a körzeti vezetők feladata volt, így minden háborús bűncselekményt a helyi irányíthatatlan katonák számlájára kell írni. Gregory Kehoe ügyvéd szerint Thaçi soha nem tagadta, hogy háborús bűnöket követtek volna el, de szerinte ezekért nem az UÇK a felelős. Az ügyvéd szerint Thaçinak nem volt oka részt venni a bűncselekményekben, mert „tudta, hogy a felszabadítási mozgalom sikere a nyugati országoktól, különösen az Amerikai Egyesült Államoktól függ”. „Hashim Thaçi tisztában volt azzal, hogy Koszovó nem tudja megszerezni a függetlenséget az Egyesült Államok segítsége nélkül. Ez volt a motivációja arra, hogy ne vegyen részt bűncselekményekben” — tette hozzá.

A becslések szerint a per évekig is elhúzódhat, hiszen az ügyészek már most közölték, hogy legalább két évre lesz szükségük ahhoz, hogy minden bizonyítékot be tudjanak mutatni, hiszen 312 tanút akarnak kihallgatni, amihez legalább 545 munkaórára lesz szükség.

A koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges hágai bíróság létrehozásáról szóló törvényt nemzetközi nyomásra 2014-ben fogadta el a koszovói parlament, és 2015-ben kezdte meg munkáját. A bíróság székhelye azért Hága, mert a nemzetközi közösség attól tartott, hogy ha Koszovóban állítanák fel, akkor ott könnyebben megfélemlíthetnék azokat a tanúkat, akik együttműködnének a testülettel.

Az UÇK tetteinek jogosságát máig megkérdőjelezik. Gyilkossággal és szervkereskedelemmel is vádolták a tagjait, Hashim Thaçi neve is felmerült a legtöbb bűncselekmény kapcsán. De amíg a koszovóiak a mai napig hősként ünneplik az egykori gerillákat, és például tüntetéseket is szerveztek az UÇK-tagok bíróság elé állítása ellen, addig a szerbek szemében mind a szervezet vezetői, mind a tagjai háborús bűnösök.

Az 1998—1999. évi koszovói háborúban több mint 13 000-en vesztették életüket.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..