„Meglátta a láthatatlant, véghez vitte a lehetetlent”

* A film forgatókönyvét közösen írták Kormos Anett-tel. Mi a volt a konkrét munkamegosztás? Milyen kutatómunka előzte meg az alkotást, hogyan rekonstruálták azt a kort?

— 2020-ban Lajos Tamás producer kért fel engem és Goda Krisztina dramaturgot a Semmelweis Ignácról szóló film megírására. A munkához teljes szabadságot kaptunk, a kutatómunka pedig főként abból állt, hogy tanulmányoztuk az összes életrajzi könyvet, melyben a film főhőse szerepelt. Emellett szakértőkkel is konzultáltunk, főként a Semmelweis Orvostudományi Múzeum történész szakértőivel. A film főként Semmelweis egy életévére fókuszál, 1847 és 1848 között. Kormos Anett pedig később kapcsolódott be a munkába, és egy második változat megírásában segített.

* A forgatókönyv megírásának folyamán mi okozta a legnagyobb kihívást?

— Leginkább az, hogy miként lehet megtalálni vagy megfogni a történet lényegét, az egyensúlyt a valóság és a fikció között. A közönséget ugyanis mindig az érdekli legjobban, hogy egy filmben mi a teljesen valósághű, és mi az, ami kitalált. Természetesen egy kétszáz éve született ember esetében nem tudjuk pontosan rekonstruálni a teljes személyiségét. A kronológiát is egy kissé meg kellett változtatni, úgyszólván rakosgatni ide-oda az évszámokat. Egy példát is említenék: mint ismeretes, Semmelweis 1850-ben tért vissza Budapestre, de mi fontosnak tartottuk, hogy már 1848-ban megmutassuk őt a forradalom miatt.

* Egy romantikus történetszál is van a filmben. Ennek van-e valóságalapja, vagy kitalált?

— Ennek a szálnak nincs valóságalapja, mivel ez nem egy klasszikus életrajzi film, mint például a több évtizedet átölelő, Oppenheimerről szóló alkotás, hanem inkább egy romantikus történelmi dráma. Mindenképp fontosnak tartottuk, hogy a filmnek legyenek olyan kitalált részei, amelyek egyrészt aktualizálják, másrészt átélhetővé teszik a közönség számára. Semmelweisről egyébként tudjuk, hogy a budapesti hazaérkezése után megházasodott, de mivel azt nem tudjuk, hogy előtte Bécsben mi történt, ez lehetőséget nyújtott számunkra, hogy kitaláljunk egy történetet.

* Milyen ember volt valójában Semmelweis Ignác, és milyennek fogják látni mindazok, akik megtekintik az alkotást? Röviden fogalmazva: mi a fikció és a valóság viszonya a filmben?

— Némileg szembementünk azzal a legendáriummal, amely Semmelweist övezi, hogy ő egy öntörvényű, magánakvaló és őrületbe hajló meg nem értett zseni volt. Mindezt a mi szakértőink részben cáfolták és árnyalták is. Semmelweis egy tabáni, osztrák származású családba született, és kitűnő társasági ember volt fiatal korában. Mivel gyakorlati orvos volt, egyszerűen nem helyezett hangsúlyt a publikációra, azaz nem hozta nyilvánosságra a találmányát. Emellett azzal a mítosszal is leszámoltunk, hogy a film hőse őrült volt, csupán egy vérmérgezés okozott nála pszichózist. Tehát nem igaz, hogy beleőrült a meg nem értettségbe. Ettől függetlenül mi is igyekeztünk egy érdes és nem mindig udvarias orvos képét ábrázolni. Aki igenis tudott gorombán beszélni a nővérekkel és a többi orvossal, de mindezt azért tette, mert mindenáron meg akarta menteni az édesanyákat. És mivel ez egy romantikus film, érthető módon romantikusabbá is tettük személyiségét.

* És miben különbözik a film, vagyis miben akar más lenni, mint az előző, 1939-ben, 1952-ben és 1989-ben készült adaptációk?

— Koltai Lajos az első forgatókönyv-változatot kapta meg, és nagyon megtetszett neki. Az ő filmjeire a nagyon érzelemdús világ jellemző, és ez az alkotás talán leginkább ebben tér el az előzőektől. Szóval erős teret kapnak az érzelmek, és a régebbiektől eltérően egyetlen szakaszt mutatunk be Semmelweis életéből.

* Semmelweis Magyarországon és világszerte is ismert személyiség volt, de mindez jelenkorunkban is így van? A tengerentúlon valóban tudják, hogy ki is volt a film főhőse, és ehhez kapcsolódva milyen a film fogadtatása?

— Erre mindenképp leginkább Koltai Lajos tudna válaszolni, aki a New York-i és a Los Angeles-i bemutatók után nagyon elégedett volt, és elmesélte, hogy nemcsak az ott élő magyarokat, hanem az amerikaiakat is valóban megérintette a film. Magyarországon viszont természetesen még nagyobb sikere van. Én már a negyedik közönségtalálkozón vagyok túl, és számomra is megdöbbentő, egyúttal megható is, hogy milyen lelkesedéssel fogadta a közönség a filmet Debrecenben, Szombathelyen, vagy éppen Budapesten. Telt ház volt, és nem mentek el az emberek a vetítés után. Érezhető, hogy a magyar közönséget foglalkoztatja Semmelweis személyisége, nemzeti ikonnak tartjuk. Örömmel látom a nézettségi adatokat is, hiszen hétről hétre nő a nézettség. Mindez azt bizonyítja, hogy az emberek szeretik az új filmet, és másoknak is ajánlják.