A december 31-éig tartó átmeneti időszakban — melyet a kilépési egyezmény által létrehozott közös bizottság július 1-jéig egy vagy akár két évvel is meghosszabbíthat —, az Egyesült Királyság jogilag még az EU tagja. Az uniós joganyag hatálya kiterjed az Egyesült Királyságra. Nagy-Britannia az EU vámterületének része marad az év végéig, emellett az ott élő uniós állampolgárok státusza is változatlan. Az Egyesült Királyság kormánya és intézményei nem vehetnek részt az uniós testületek munkájában és az uniós döntéshozatalban.

Különféle körülmények furcsa közrejátszása is hozzájárult ahhoz, hogy a britek ide jutottak. Az EU szűknek bizonyult a britek számára? Abban bízhatnak, hogy a jövőben a szabadabb külpolitika nagyobb mozgásteret nyújt majd? Megadódik a lehetőség, hogy Nagy-Britannia önmaga jogán legyen a világpolitika alakítója? Ehhez részben meg is van a katonai és szintén csak részben a gazdasági ereje is.

Nagy-Britannia száz évvel ezelőtt még gigantikus világhatalomnak számított. Ma már ennek csak a maradványairól beszélhetünk. Így múlik el a világ dicsősége — mondhatnánk. Bizonyos területeken máig megőrizte jelentős befolyását. A pénzhatalmi rendszerben ez nyilván sokáig így is lesz. Ha maradt volna az unióban, nagy dilemma lett volna, ha egyszer kötelezővé teszik majd minden tagállamnak a közös pénz bevezetését, arra hogyan reagált volna.

A kiválás hatásai majd csak néhány év vagy évtized távlatából lesznek nyilvánvalóak. Sokan vannak, akik úgy vélik, nincs is jelentősége a kilépésnek, mert az EU-val megmarad a szoros kötődés. De az is lehet, hogy a brexit a brit birodalom valódi végét hozza el. Vagy az is, hogy az Európai Unió jövőjét is megpecsételi, hiszen eddig példátlan, hogy egy tagállam kilépett volna.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió földrajzi közelségéből és kölcsönös gazdasági függőségéből adódóan a közeljövőben szinte semmi sem változik. Az EU azonban mégiscsak az egyik legfontosabb és legmeghatározóbb tagállamát veszítette el. A szigetország nélkül az EU továbbra is a világ egyik fő gazdasági hatalma lesz, de veszít a dinamizmusából.

Reménykedni persze lehet, hogy egy gyümölcsöző, együttműködő kapcsolat alakul ki a felek között. A külkereskedelem mindkét fél számára fontos. Az EU-val való kereskedelmi kapcsolatok apró részletei nem fogják meghatározni Nagy-Britannia jövőbeli gazdasági sorsát. A legvalószínűbb egy olyan megállapodás létrejötte, amely a továbbiakra nézve is kölcsönösen felszámolja a vámokat. Az EU ugyanis jóval több, mint egy piac. Saját valutája van, jelentős földrajzi területen számolta fel a fiskális politika határait. Az EU elhagyásának potenciális következményei lényeges mértékben érintik a kereskedelmet, a beruházásokat, a termelékenységet, a jövedelmeket, a munkapiacot és a közpénzügyeket. Az EU-tagság három fő hatásmechanizmusa: a kereskedelem, a külföldi beruházás, és a pénzügyi szektor révén lényeges mértékben hozzájárult az Egyesült Királyság gazdasági prosperitásához. De pontosan nem tudjuk, hogy mennyiben.

A brexit gazdasági következményeinek előrejelzését megnehezíti a hasonló precedensek hiánya. Ha tehát most azt mondjuk, precedens nélküli, ami éppen történik, mindenki a koronavírusra gondol. Valójában viszont a brit korona koncepciója köré épülő közjogi vonatkozások hatásai sem lebecsülendőek.

Nyitókép: Pixabay.com