Sárkányok, Mátyás király és a hét golyónyom

Sárkányok, Mátyás király és a hét golyónyom

Na meg az alagútrendszer! Már tudom, hová megyek az első adandó alkalommal: a péterváradi várba. Első hallásra egy kicsit uncsinak tűnt, amikor kedvenc idegenvezetőm, Tóth Borisz azt javasolta, ide visz el egy virtuális sétára. Ám amikor elmesélte, hogy néhány hete zseblámpával a kezében, a nyakába csöpögő nedvességgel, talpfákon és kőzúzalékon taposva végigjárta a sziklák között azt az utat, ahol egykor, az Osztrák—Magyar Monarchia idejében gőzmozdony és vonat járt, nos, meghozta az útikedvem.

Tudod, amikor mész át a Szivárvány hídon Péterváradra, van az a három pillér, amely kiáll a Dunából — ott egy híd volt, melyet még Ferenc József idején építettek, és erre futott rá a vonat direkt az alagútból! Az 1860-as években építették, most teljes hosszában nyitva áll a látogatók előtt, és ingyenesen bejárható — mesélte lelkesen, nem csoda hát, hogy azonnal hatalmába kerített a kalandvágy!

A péterváradi vár Európa második legnagyobb erődrendszere, körülbelül 112 hektáron fekszik, tehát egy óriási területen, Szerémség legészakibb részén, a Duna mentén. Közkedvelt királyunk, az igazságos Mátyás is sokszor megfordult itt, a legenda szerint sárkányok élnek benne, az egyik várfalban pedig hét golyónyom őrzi a rettenetes török sereggel szembeszálló maroknyi katona hősiességének emlékét — mindezekről olvashatnak, ha velünk tartanak e heti virtuális sétánkon. 

— Nos, a Szerémség területét védelmező péterváradi vár első lakói a kelták voltak, utána jöttek a rómaiak, viszont az igazi középkori várkastélyt IV. Béla korában építették, az 1240-es években. Béla királyunk a cisztercieknek adományozta, kolostoruk és palotájuk, ahol laktak, a mai péterváradi múzeum helyén vagy közelében lehetett, legalábbis a feljegyzések és a kutatások szerint — kezd bele a történetbe Borisz, és máris rátér Mátyás királyra. — Sokszor tartózkodott a várban, erről több dokumentum is tanúskodik, nyilvánvalóan azért, mert a déli végvárrendszernek ez volt az egyik kulcsfontosságú pontja. A Száva és a Duna alatt, az említett folyóktól délre már török hódoltságról beszélünk a XV. század második felében. Ekkoriban már a szerb királyi állam is teljesen megbukott, úgyhogy a Duna és a Száva folyó már nem Szerbia és Magyarország, hanem Magyarország és Törökország között alkotott természetes határt. A többi közt feljegyzések szólnak arról, hogy Mátyás királyunk a Velencei Köztársasággal kötött megállapodást a törökkel vívott háborúkban. Ennek ellenére 1526-ban a törököknek sikerült meghódítaniuk Péterváradot is, emellett Újlakot, ahonnan támadásokat indítottak maga Pétervárad ellen — jól tudjuk, mi lett egész Magyarország sorsa ezután. Amikor kiűzték a törököket, akkor megkezdődött a végvárrendszer megerősítése, és 1692-től elkezdték fokozatosan újra kiépíteni a péterváradi erődítményt. Néhány évvel később Karlócán megkötötték a békét, viszont a törökök szerettek volna újra támadásba lendülni, és ezzel tisztában voltak az osztrákok is, úgyhogy nagy intenzitással elkezdték újraépíteni a péterváradi erődítményt. Ez I. Lipót császár idejében történt, úgyhogy nem véletlen, hogy egy nagy kaput is elneveztek róla, és a péterváradi erődítmény egyik szárnyát. 1716-ban volt a következő döntő ütközet, amikor augusztus elején a törökök bekerítették a várat, viszont Savoyai Jenőnek sikerült őket megsemmisítenie. Az egész úgy történt, hogy a törökök az éjszaka folyamán lövészárkokat kezdtek építeni, hogy közelebb juthassanak a palotának, illetve az erődítménynek a központi részeihez. Viszont a vár egy óriási nagy területen feküdt, így Savoyai Jenőnek elég ideje volt arra, hogy a török sereget körbevegye, és Havas Boldogasszony napján, augusztus 5-én, amikor a hagyomány szerint elkezdett havazni, sikerült megsemmisítenie az ellenséget. Innen menekült el a vezér, Damat Ali pasa, aki aztán valószínűleg öngyilkosságot követett el, hogy a porta ne gyilkolja meg kegyetlenül a vesztes csata miatt. A pasa türbéje a kalemegdani várban található, Belgrádban, sőt, ha benézünk az ablakon, akkor a sír is látszik, a feliratokkal.

 

A péterváradi erődítményt előbb kisebb intenzitással, majd ahogy az újabb török—osztrák konfliktusok a XVIII. század második felében megint kirobbantak, ismét erőteljesebben kezdték el építeni. 1780-ra alakult ki a teljes külseje úgy, ahogyan ma láthatjuk. Az egyik legfontosabb építésze Luigi Ferdinando Marsigli, egy olasz származású gróf volt, bár sokan titulálják a vár alaprajzát Sébastien de Vauban ismert francia építésznek, hadmérnöknek — nyilván azért, mert egy csillag alakú várrendszerről beszélünk, és ő volt az, aki ezt kitalálta. Ennek az volt a lényege, hogy minél szögletesebbek legyenek a falak, hogy a lövések és az ágyúgolyók könnyebben le tudjanak pattanni, ne tudjanak egyenesen célt érni, ez egy új stratégia volt a XVII—XVIII. században.

— A XVIII. században kiépítették a teljes, összesen 16 km hosszú katakombarendszert a vár alatt. Lenyűgöző szellőzőrendszere van. Amikor a várban sétálunk, és 0,5—1 méter magas, kéményszerű nyílásokat látunk, akkor ne kéményekre gondoljunk, hanem a teljes szellőzőrendszer részeire, ezeknek köszönhetően a katakombákban mindig friss levegő volt. Az egész egy nagy labirintus, gondosan kiépített raktárakkal, melyekben a fegyvereket, az élelmiszert tárolták, kórházi részt is kialakítottak, az ágyúkat pedig 4-5 méter hosszú bemélyedésekben helyezték el, hogy a dördülést követő visszapattanáskor ne okozhassanak sérülést a falazatban vagy az erődrendszer más részeiben. Az idegenvezetők azt is nagyon sokszor elmondják, hogy a péterváradi erődítmény a legkevésbé kifizetődő osztrák befektetés volt, mert ugye Közép-Európa legnagyobb vára, ám igazán fontos szerepe csak az említett 1716. esztendőben volt, bár az 1790-es években is megostromolták, csak akkor sokkal kevesebben voltak a törökök. Viszont hozzá kell tenni, hogy ez a hatalmas erődítmény évszázadokon át intő jelként állt ott, és ilyen szempontból igenis jó befektetés volt.

Több legenda is kötődik a péterváradi várhoz, ahogyan a bevezető sorokban is említettem, ezeket is sorra elmeséltettem Borisszal.

— Amikor 1526-ban Szulejmán seregei megostromolták a várat, magyarok és szerbek egyaránt védték, viszont közülük csak heten élték túl az ostromot. Ennek a hét katonának Szulejmán szultán felajánlotta, hogy meghagyja az életüket, ők azonban mindenáron meg akarták védeni a várat és Magyarországot a törököktől, így ők heten kezet fogtak, és a vár utolsó védelmi rendszere előtt kiálltak az óriási török sereg elé, mely aztán természetesen lekaszabolta őket. Amikor megkezdődött az új erődrendszer kiépítése, ahogy ma ismerjük, egy külön várfalba hét golyót építtettek be a hét várvédő bátorságára emlékeztetve. A helyi legenda szerint ennek a hét katonának a lelkülete vezérelte a későbbiekben az újabb korok várvédőit, és belesegíthetett a vár megvédésébe. Nagyon érdekes, hogy azok, akik a várban harcoltak, több védőszent oltalmát is a magukénak tudhatták. A vár Szerémséghez tartozik, annak pedig Szent Dömötör a védőszentje (Sremska Mitrovicának, azaz Sirmiumnak, mely az ókori Római Birodalom négy fővárosának egyike volt, ugye, a magyar elnevezése Szávaszentdemeter). Magát a péterváradi erődítményt Szent Sebestyén és Szent Fábián védőszentek őrzik, a hadsereget Szent Péter oltalma alá helyezték, egyébként pedig a katolikus világban Szent Katalin minden katona és rendőr védőszentje. S létezik egy legenda, mely szerint a katakombarendszerben sárkányok élnek. Nagyon sokan féltek is ezekben a régi időkben ezektől a sárkányoktól. Ennek a históriának az az alapja, hogy a törökök, amikor az 1700-as évek felé a várat ostromolták, tudták, hogy ezekben a katakombarendszerekben osztrák, magyar, bunyevác, sokác, lengyel és más nemzetiségű katonákat képeznek ki hónapokon át, és az ő megfélemlítésükre a réseken, nyílásokon gyakran (mérges) kígyókat, egyesek szerint akár nagyobb hüllőket, krokodilokat is be-bedobáltak.

A katakombákban egyébként temetkeztek is, és ezek a sírok is látogathatóak. Ki ne hagyják ezt a remek helyet, irány a péterváradi vár!

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Barangoló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Sárkányok, Mátyás király és a hét golyónyom
Barangoló
Facebook

Támogatóink