140. évforduló

A rendezvény fő szervezője — a helybéli Bonnáz Sándor Magyar Művelődési Egyesület — a bukovinai székely magyarok idetelepítésének 140. évfordulójára helyezte a hangsúlyt.

Mint ismeretes, a Bukovinából az új hazába útnak indított telepes ősök első csoportja 1883 tavaszán, vagyis dátumra és órára pontosan április 4-én, 18 órakor érkezett meg Nagy-Györgyfalvára (a későbbi Sándoregyházára). Itt próbálta meg őköt újra (meg újra!) a Sors! Itt mázsálta meg valamennyiüket… s mindazt, ki nemcsak ügyesnek, de szívósnak is bizonyult közülük, idővel bőségesen megjutalmazá az Úr.

A sándoregyházi székelek s a velük egyetértésben élő katolikus bolgárok (paltyének) kérését meghallgatván a szép emlékű Bonnáz Sándor csanádi püspök ehelyt is épített templomot főpásztorkodásának áldásos idejében. S lőn ekképp e szent hajlék minden itteni őslakónak esszenciális igazodópontja. Napjainkban sincs ez másként.

Csupán a település arculata, illetve demográfiai összetétele változik egyre. Míg a világ s két nap. Anyanyelv, kultúra, szokások, vallás. Mindez megmaradt. Mindez továbbra is él, és mindennek van még létjogosultsága ezen a vidéken! Is. Erről szóltak a kézimunkákból, valamint a múltat hitelesen megidéző fotográfiákból készült alkalmi kiállítások.

Erre építkezett prédikációjában az ünnepi szentmise celebránsa, s végső soron erről tettek tanúbizonyságot a találkozót teljessé alakító, kora esti művelődési műsorban fellépők is. A 140 évvel ezelőtti idetelepítés eseményeiben maguk is tetemesen osztozó székely magyar közösségek leszármazottai. Sándoregyházáról. Keveváráról. Székelykevéről. Pancsováról.

Sándoregyháza fókuszban

A közcím, illetve szerb nyelven Ivanovo u fokusu, egy nemzetközi fotoszafari elnevezése. Ez a rendezvény viszont a helyi Dunavac Fotócsoport, valamint a Žarko Zrenjanin Művelődési Otthon magas fokú szakmai elhivatottságának köszönhetően valósulhatott meg Sándoregyházán. Sorrendben tizenhatodik alkalommal.

Hivatásos és amatőr fotográfusoknak kínálva fel újfent a falu és környéke bejárását gyalogszerrel, traktor vontatta pótkocsik, valamint csónakok fedélzetéről, illetve hangulati elemeinek fénybe írását. Egy egész napos program erejéig, melyben ki-ki a saját érdeklődési körének megfelelően igyekezett tarisznyázni.

A szervezők minden részvevőtől (voltunk vagy kétszázötvenen!) ezúttal is két fotót várnak vissza a közösbe. Ebből aztán tárlat készül, mely leghamarabb a Nagyboldogasszony-napi búcsú idején kerül a nagyérdemű elé.

Tematikus összefoglalónkban pedig a szavak helyét eleve a fotóknak engedtük át.