A krízis hatásainak tudható be, hogy Franciaországban, a vendéglátóipari létesítményekben felszolgált pizza átlagos átmérője, ha csak 1-2 centimétert is, de zsugorodott. De az üzletekben is megfigyelhetjük, hogy ugyanazért a termékért ugyanannyit kell fizetni, de a csomagolás kevesebbet tartalmaz. A korábban 10 dekás csoki csak 7,5 vagy 8 dekagrammos, a mosogatószer nem literes, hanem 7,5 decis.

Több, tudományos felméréseken és kutatásokon alapuló tanulmány már a korábbi krízisek idején is hasonló hatásokról, viselkedési formákról tanúskodott. Statisztikai módszerekkel kimutatták, hogy recesszió idején a hosszú szoknya a divat, jobban fogy a hashajtó, valamint elterjedtebbé válik a rúzshasználat. Utóbbi jelenséget azzal magyarázzák a szakértők, hogy a pénzügyi nehézség miatt a nők a kevésbé költséges, ám mégis luxusérzetet kölcsönző termékek felé fordulnak. Az állítást az egyik legnagyobb nemzetközi kozmetikai vállalatcsoport is alátámasztja, statisztikai módszerekkel bizonyítja ugyanis a gazdasági válság és a rúzseladás közti összefüggést. Az ’50-es évek közepe óta tapasztalt recessziós időszakokban átlagosan 15 százalékkal emelkedtek a különféle rúzsokból származó bevételei.

A statisztikák alapján az ötven, világszerte legnépszerűbb kozmetikai termék 30 százalékát rúzsok és ajakápolók alkotják. Így ez csöppet sem elhanyagolható forgalomnövekedést hoz a kozmetikai iparnak. A lipstick index vagy ajakrúzsindex néven ismert mutatószám több okra is visszavezethető jelenség. A rúzs egy mindenki számára elérhető luxuscikket testesít meg.

Nehéz gazdasági körülmények között, gondterhes időkben a fogyasztók pillanatnyi örömöt szerző termékeket vásárolnak. Ilyen a rúzs is, melytől viselője rögtön jobban érezheti magát. Az élénk színű ajakfestékek birtoklását az állandóság érzésének fenntartása, valamint az önbizalom növelése is erősen motiválja. A rúzshatás érdekes fogyasztói viselkedést fed fel: a vásárlók egy része még gazdasági visszaesés során is ragaszkodik valamiféle minőségi kényeztetéshez. Nincs már annyi pénzük, hogy drága luxuscikkeket vásároljanak, de mindig találnak egy kis pénzt olyan luxuscikkek beszerzésére, mint a rúzs. Emiatt a rúzshatás előnyeit élvező vállalatok általában ellenállóak a gazdasági visszaesés idején is. Leonard Lauder, az Estée Lauder elnöke a 2001. szeptemberi terrortámadások után megjegyezte, cége a szokásosnál több rúzst adott el.

A rúzs tehát a jelek szerint egy ellentétes gazdasági mutató. A rúzseladás meredek növekedése a gazdaság gyengélkedését jelzi. Az idén viszont — legalábbis eddig — a tartósan magas infláció és a borús gazdasági előrejelzések sem vezettek a rúzsvásárlás fellendüléséhez világszerte. Semmi sem a régi már, vagy a hatás majd csak ezután mutatkozik meg? Egyelőre nem lehet megjósolni, de bizonyos idő elmúltával ez is ki fog derülni.

Az viszont már most látszik, hogy egy másik ágazat globális szinten figyelemre méltóan ellenállónak bizonyult a jelenlegi krízissel szemben. A szeszesital-gyártó cégek most a legnagyobb haszonélvezői a rúzshatásnak, mivel az alkoholfogyasztást a gazdasági lassulások sem fogták vissza jelentősen. A Forbes felmérése szerint az a legnagyobb változás, hogy a gazdasági gyengélkedés idején az emberek inkább otthon fogyasztanak szeszes italt, nem pedig szórakozóhelyen, ahol drágábban mérik.