A VIII. Rózsa Sándor Fesztivál fő elemei a birkapörköltfőző verseny, de más húsokból is készíthettek ebédet a csapatok, három számból álló betyárpróba is volt, nagy sikernek örvendett az állatsimogató, a pónin és szamáron való lovaglás, a kézműves-foglalkozás, a külön erre a napra épített „medencében” tartott vizes program és a kézművesutca is, ahol több hasznos tárgyat vásárolhattak az eseményre látogatók.

A kora délelőtti órákban huszonegy bogrács alatt gyúlt meg a láng, és elkezdődött a birkapörköltfőző verseny. A hajdújárási nyugdíjasszervezet egyik bográcsában sertés főtt körömmel, a másikban birka.

— Nagyon szeretjük ezt a rendezvényt, hiszen ismerősökkel találkozunk, barátkozunk, beszélgetünk. A királyhalmi Burgonyafesztiválon is főztünk, augusztus 3-án pedig a martonosi halfőző versenyen is a bogrács alá gyújtunk — mondta Szűcs Erzsébet, a hajdújárási nyugdíjasszervezet elnöke.

Felvonulás a Zöld Központhoz

A királyhalmi nyugdíjasok borjúállást készítettek Sutus Erzsébetnek, a nyugdíjasszervezet elnökének vezetésével.

— A húst apróra daraboljuk, majd bográcsba helyezzük, és vöröshagymát, egy pici fokhagymát, piros, fehér és erős paprikát, sót, borsot és őrölt paprikát teszünk hozzá. Lassú tűzön legalább négy órát kell főzni. Az ilyen és ehhez hasonló eseményeken ismerősökkel, barátokkal találkozunk — mondta Erzsébet, és máris keverte tovább a már csábító illatokat árasztó finomságot.

Rózsa Sándor emlékére Ásotthalmon fa, Hajdújáráson a Ludasi-tóban sziget viseli a nevét. A hajdújárási templommal szemben lévő kaszálón volt az 1868-ban lerombolt Fekete Csárda, mely a betyárnak és társainak biztos rejtekhelyet nyújtott.

— Rózsa Sándor nagyon ismert személyiség volt, aki 150 harcostársával együtt részt vett az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban. Gyerekkoromban különböző mondákat hallottam Rózsa Sándorról, és onnan jött az ötlet, hogy próbáljuk feléleszteni a kultuszát egy rendezvény keretében. Tevékenysége alapján lehet pozitív és negatív színben szemlélni, de kétségtelen, hogy személye és cselekedetei meghatározóak voltak azokban az időkben. A gyerekek egyre inkább megismerik történeteit, az általános iskolában szabadon választott téma alkalmával a legtöbben a híres betyárról írtak fogalmazást — hangsúlyozta Sövény Rudolf, a Rózsa Sándor Civil Szervezet elnöke.

Magyarországról az idén huszonhárom betyár érkezett a fesztiválra. Lukács Sándor, a Hajdú-Bihar vármegyében fekvő Furta—Zsáka községből, másodszor látogatott el Hajdújárásra. Tavaly a Nemzet Zászlaját, melyre akkor hajdújárási pecsét is került, hozták el az észak-bácskai településre, most pedig a zászlóról szóló Nemzet Naptárával lepték meg vendéglátóikat. A zászló küldetése, hogy az egykori Nagy-Magyarország területén eljusson azokra a programokra, amelyek a magyar összetartozást, kultúrát, identitást erősítik.

— Tapasztalataim szerint a határon átlépve az itt lakók sokkal magyarabbak, mint az anyaországban élők, akik természetesnek veszik, hogy magyarnak születtek, és nem tudják, igazából milyen magyarnak lenni, mert nem kellett mindazt átélniük, amit a határon túli magyar honfitársainknak — mondta a Bihar és Sárrét Hagyományőrző Csoport vezetője.

Dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke szól a jelenlévőkhöz, mellette balról Sövény Rudolf, jobbról Gyivánovity Dániel és Papp Renáta, mögötte a magyarországi és a délvidéki betyárok

A megnyitóünnepség előtt az anyaországi és a délvidéki hagyományápolók ostorcsattogtatással vonultak a Ludasi-tó melletti utcán a színpadig, ahol először a Lifka Sándor ME Rekötye népdalköre a himnuszt énekelte el, majd Szalai Klaudia egy Rózsa Sándorról szóló verset olvasott fel. A vendégeket Sövény Rudolf köszöntötte, örömét fejezve ki, hogy a VMSZ magas rangú tisztségviselői jelenlétükkel megtisztelték a rendezvényt, hiszen ők azok, akikre mindig számíthatnak a hajdújárásiak, mert a vajdasági magyar ember csak a Vajdasági Magyar Szövetség felé fordulhat segítségért, legyen szó akár a határátkelők problémájáról, akár a tavaly nyáron tetőzött migránsválságról. Dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke elmondta, Rózsa Sándor emlékét és hagyományát ápolni kell, mert mindannyiunké, éljünk a határ bármely oldalán.

— Rózsa Sándor e térség emblematikus alakja volt, és a ma élőknek feladata, hogy céljait, más eszközökkel természetesen, de továbbvigyék. Mindenféle nehézség dacára a hajdújárási magyaroknak helyén volt és helyén van a szívük. A decemberi és a júniusi megmérettetésen az ellenszél ellenére megmutattuk, egységesek vagyunk, fontosnak tartjuk magyarságunkat, és olyan emberek képviselnek bennünket, akik az év minden napján itt vannak, és azt tartják életcéljuknak, hogy ezen a környéken meg tudjunk maradni magyarnak, hogy emberhez méltó életet tudjunk élni. A hajdújárásiak kitartottak a legnehezebb időkben is, amikor mindennaposak voltak a lövöldözések a településen. Sokáig tartott, amíg elértük, hogy az állam ezt a problémát megfelelően kezelje. A falu felé vezető út mentén állomásozó rendőrök a bizonyítékai annak, hogy a VMSZ-nek van hangja és szava, és amit kérünk, azt komolyan veszik. Ha ez megváltozna, akkor, ahogy 2015-től folyamatosan, a parlamentben tovább küzdenénk az emberek biztonságáért. Köszönöm, hogy számíthatunk egymásra!

Gyivánovity Dániel, a Szabadkai Városi Képviselő-testület és a VMSZ Szabadkai Városi Szervezetének elnöke kiemelte, a nyolc éve létező és ilyen rövid idő alatt ekkora rendezvénnyé kinövő Rózsa Sándor Fesztivál tanúbizonyságot tesz arról, hogy Hajdújáráson, Noszán és ezen a környéken tenni akaró, szívós magyar közösség él, mely továbbviszi hagyományainkat.

Papp Renáta, a fesztiválnak szombaton tizenkettedik alkalommal otthont adott Ásotthalom nemrégiben újraválasztott polgármestere kiemelte, hogy a közös küldetést a gúnyhatár nem választhatja el, és a mai világban nagyon fontos, hogy mindannyian Rózsa Sándor unokái vagyunk, és közösen védjük meg magyarságunkat.

— Az ásotthalmi határ ostrom alatt állt, mi is szenvedtünk a migrációs nyomástól és annak következményeitől. Tavaly ősszel mi is fellélegezhettünk, azóta sokkal biztonságosabb és élhetőbb lett Ásotthalom. Köszönöm azoknak, akik a határ innenső oldaláról támogatták, hogy újra biztonságban és egységben érezhessük magunkat.

A rendezvény folytatásában az ízletes ebéd elfogyasztása után kihirdették az eredményeket, majd megtartották a több mint negyven nyereménytárgyból álló tombolát, melynek bevételét a teniszpálya további építésére fordítják. A VIII. Rózsa Sándor Fesztivál — melyet egyebek között Hajdújárás Helyi Közössége és Szabadka Önkormányzata is támogatott, és a felsoroltak mellett megtisztelt jelenlétével Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere és a VMSZ városi tanácsban tisztséget betöltő tagjai is — kiváló zene melletti barátkozással a kora esti órákban ért véget.

Huszonegy bográcsban főtt az ízletes étek