Rozika néni és beszélgetőtársa, Mózi

A Bánáti Újság nyári újságíró-iskolájában zökkenőmentesen pörögtek a programok. Ebben nagy szerepe volt Szeles Rozáliának, a mi Rozika néninknek is, akinek a munkája nagyon fontos a táborban. Úgy döntöttem, kifaggatom a fiatalságáról, a háborús élményeiről, illetve kíváncsi voltam arra is, mit gondol a tiszaszentmiklósi magyarságról, fiatalságról.
" Mivel foglalkozott korábban?
- Egészségügyi nővér voltam, Csókán dolgoztam a gyermekosztályon. Védőnővérként kezdtem, az volt a feladatom, hogy látogassam a vidéki kisbabákat. Három évig ezzel foglalkoztam, majd átmentem a fogászatra asszisztensnek. Ezen a helyen 29 évet dolgoztam, majd megkezdődtek a boldog nyugdíjas éveim.
" Hogyan lett a fogászati asszisztensből tábori szakácsnő?
- Úgy, hogy kisegítem a valódi szakácsnőt, Piroskát. Ezenkívül én vagyok a templom mindenese, a sekrestyés, a harangozó, a helybeli Caritas elnöke... Mindenben benne vagyok, ami csak történik a faluban. A táborban viszont a konyhán dolgozom, ezenkívül felszolgálok és takarítok is.
" Milyen az élete egy magyarnak Tiszaszentmiklóson?
- Nyugodt életük van itt a magyaroknak. Én legalábbis soha nem tapasztaltam, hogy kiközösítettek volna, vagy éreztették volna velem, hogy magyar vagyok.
" Milyen a kulturális élet a faluban?
- Gyenge. Ennek az az oka, hogy a fiatalokat nem érdekli semmi, az öregebbek viszont nem érnek rá ilyen rendezvényekre járni. Ha szervez is valamit a kultúrkör, azon csak az idősek vesznek részt. Igazság szerint még ők is szinte csak azért jönnek el, mert én összekolompolom őket. Hívom őket, mert nem szeretném, ha szégyen érné a falut.
" Milyen volt Tiszaszentmikós a gyermekkorában?
- Akkor még sok gyerek volt, akikkel gyakran találkoztunk. Esténként kimentünk az utcára játszani, nagyon jól éreztük magunkat. Minden hétvégén bált rendeztek, az iskolai szünetben még csütörtökön is megszervezték a mulatozást. Mostanában csak a kocsmába járnak a fiatalok.
" Mit gondol a falusi élet előnyeiről és hátrányairól?
- Régebben nem észleltük, hogy nem városban lakunk. Volt a faluban bank, különféle üzletek. Amit azonban mindig hiányoltam, az a mozi, illetve a színház.
" Hogyan élte meg a háborút, illetve mennyire volt itt érezhető?
- Itt nálunk igazából nem nagyon érződött a háború, de a fiam éppen szolgálatot teljesített, és elvitték a frontra, oda, ahol a legvéresebb csaták folytak. Mindennap néztem a híreket, hogy mindenről tudjak, ami történik. Hála Istennek, a fiam hazatért, én viszont nem nézem többet a híreket.
" Milyenek a táborozók és hogyan viszonyulnak Önhöz?
- Régebben nagyobb rend volt a táborban. Már tavaly is lazák voltatok, de az idén teljesen azzá váltatok. Én tudom, hogy a gyerekek lusták, és egy ideig ez nem is probléma.
" Elmondhatjuk, hogy amíg tábor lesz Tiszaszentmiklóson, addig Rozika néni is itt lesz?
- Gyűlölök otthon ülni. Szeretem tudni, mi történik. Ezért, igen, amíg lesz tábor és az egészségem is engedi, itt leszek! Már csak azért is, mert a gyerekek között én is újra fiatalnak érzem magam.