home 2024. május 26., Fülöp napja
Online előfizetés
Rosszkedv, szomorúság, depresszió és mikrobiom
Dr. Kasza Bálint
2024.01.23.
LXXIX. évf. 3. szám
Rosszkedv, szomorúság, depresszió és mikrobiom

Január 23-a a depresszió világnapja

„A bánatról lemondani a legnagyobb balgaság, a szomorúság legközepén ott ül az igazság, amiért élni érdemes.”

Mi, emberek fura lények vagyunk. A legtöbben kizárólag sikerre, győzelemre, haszonra vágyunk, nehezen tudjuk elviselni a kudarcot, még nehezebben tesszük túl magunkat a vereségen, csalódáson. Legszívesebben menekülnénk a rosszkedv és a szomorúság elől, annak örülnénk a legjobban, ha ezek nem is léteznének, vagy ha valaki ki tudná őket törölni a lelkünkből. Ha rossz a kedvünk, el sem tudjuk képzelni, milyen lenne a világ, ha mindenki folyamatos jókedvben fürödne, s mindent árnyék nélküli vakító fény ragyogna be. El kell fogadnunk, hogy az élet változékony, az örömhöz hozzátartozik a szomorúság, a rosszkedvet idővel jókedv váltja fel, ezek mind a mindennapjaink részei, nincs bennük semmi rossz.

Környezetünkben sokan rosszkedvűek, szomorúak, sőt mind több a depressziós is. Freud szerint ez onnan ered, hogy minél fejlettebb kultúrában élünk, annál több ösztönelfojtásra vagyunk kényszerítve, mivel a fejlett kultúra megvonja tőlünk a lehetőséget, hogy szabadon éljük ki frusztráltságunkat, ösztöneinket, szenvedéseinket, hangulatainkat. Ez okozza a rosszkedvet, szomorúságot, depressziót. Megfontolandó Marcus Aurelius véleménye: „Ha valamilyen külső ok miatt szomorú vagy, a fájdalom nem magának a dolognak a következménye, hanem annak, ahogyan az adott dolgot értékeled; ezt az értékelést pedig hatalmadban áll visszavonni bármely pillanatban.”

Nem minden kultúrában van ez így. A buddhizmus például azt vallja, hogy minden létezés szenvedés. Az egyén minden öröme, minden boldogsága idővel keserűséggé, szenvedéssé válik, hiszen a fiatalságból öregség lesz, a szerelemből csalódás, ha a gazdagság elvész, szegénységgé alakul. A pozitívum negatívummá válik, az életből halál lesz. Buddha szerint ezt a szenvedést a létezés vágya, az életvágy okozza, és csak az nem szenved, aki nem vágyik élni. Felmerül a kérdés, akkor a buddhizmus a kb. 400 millió követőjével a világban depressziós filozófia, vagy hívei nem tekintik kóros elváltozásnak a depressziót, mint mi a nyugat-európai szemléletünkkel.

Hol húzódik a határ a rosszkedv, a szomorúság és a depresszió között? Lehet-e minden esetben gyógyírt találni az elfojtott lelki gondokra gyógyszerrel vagy bármilyen más módszerrel? Pilinszky János szerint az élet problémáinak többségét egyszerűen nem lehet megoldani, csak elviselni lehet, jobban vagy rosszabbul, hiszen „az életben tragédiák vannak, és irgalomra van szükség”.

Van-e fiziológiai folyamat a rosszkedv, lehangoltság mögött? A szomorúságnak élettani okai is vannak, ezek közül az egyik a tobozmirigy által előállított melatonin nevű hormon, melynek termelése a biológiai óránktól függ. Mennyisége összeköttetésben áll a szemünk ideghártyájával, ahonnan információkat kap a külvilágban uralkodó fényviszonyokról. Ez okozza az őszi-téli időszakban az enerváltságunkat. A fényszegény időszak gyakran borongós, esős, ködös az időjárása, a rövid nappalok serkentően hatnak a melatonin termelődésére. A magas melatoninszint hangulatváltozáshoz, rosszkedvhez, akár depresszióhoz is vezethet. Az árulkodó tünetei közé tartozik a bezárkózás, az érdeklődés elvesztése a korábban kedvelt cselekvéseink iránt. A nappalok rövidülésével párhuzamosan tartós levertség, aluszékonyság, ingerlékenység, kedvetlenség, energiahiány, koncentrálási és döntéshozatali problémák alakulnak ki. Ez fokozott szénhidrátéhséghez is vezethet.

Más esetben nem az időjárás áll a tartós rosszkedv, súlyos hangulatzavar hátterében, és az életkedv tartósan szélsőséges irányba tolódik el, hosszan tartó lehangoltsággal, tehetetlenséggel és kilátástalansággal. Ekkor már nem rosszkedvről, szomorúságról, hanem depresszióról beszélünk. A depresszió főleg az agy betegsége, tünetei: különféle elváltozások a fizikai és a mentális funkciókban, alvás- és koncentrációs nehézségek, lelassulás, szomorúság, súlyosabb esetben a halál gondolata.

Az utóbbi időben mind több tudományos bizonyíték szól arról, hogy a depresszió nem mindig lelki okokra vezethető vissza. Egyre valószínűbb, hogy a testünkben keletkező gyulladások hozzájárulnak kialakulásához.

Számos kutatás hivatkozik arra, hogy a mikrobiom milyen mértékben befolyásolja szellemi egészségünket és gondolkodási képességünket. A bélbaktériumaink a „második agyunk”, a beleink ugyanis sokkal többet tudnak annál, mint amit eddig sejtettünk róluk. Vizsgálatok eredményei bizonyítják, hogy az étrendünk óriási hatással van a bélflóránkra és ezáltal a mentális állapotunkra is: a szorongásra, a depresszióra, az időskori neurodegeneratív betegségek kialakulására (pl. Parkinson- és Alzheimer-kór), továbbá a rák, érelmeszesedés, cukorbaj és lupus megjelenésére. Nem meglepő, hogy egyre nagyobb figyelem fordul a bélflóra és az étrend idegrendszeri hatásának kutatására. A bélbaktériumoknak 100-szor több génjük van, mint a mi génjeink összessége, ez az úgynevezett második genom a szervezetünkben. Az itt keletkező információkat az enterális (bél) idegrendszer 200—600 millió idegsejttel szállítja az agyba, és teszi lehetővé a kommunikációt a bélrendszer és az agy között. A pszichikai állapotunkat befolyásoló jelzések 80%-a a bélből származik. Ennek folytán nem meglepő, hogy a depresszióval küzdő személyeknél számtalanszor megfigyelhető a bélflóra egyensúlyának felborulása, a diszbiózis. A depresszió tüneteit ma a szerotoninszint gyógyszeres megemelésével enyhítik, miközben a bélbaktériumok és a bélfal sejtjei termelik a szerotonin nevű hírvivő molekula (boldogsághormon) 95%-át, mely a hangulatunk szabályozásáért felelős. A szerotonin az étkezés során a szervezetbe juttatott alapanyagokból áll össze.

A stressz (pl. az idő szorítása vagy a harag) egyike a legfontosabb ingereknek, melyekről az agy és a bél egymás között beszélgetnek, és a stressz képes károsan megváltoztatni a köztük folyó kommunikációt. Ha az agy folyton stresszhelyzetet jelent, kimeríti a bél jóindulatát, a bél pedig ezután barátságtalan jeleket küld az agynak: étvágytalanság, émelygés, levertség, hasmenés.

A bennünk élő, emésztésünket és immunrendszerünket is segítő bélbaktériumoknak nem mindegy, mit eszünk. Az immunsejtek 70-80%-a a belek körül található. A szakemberek szerint a szénhidrátalapú táplálkozás okozza a legtöbb bajt, hiszen kétségtelenül gyulladásfokozó, márpedig a legtöbb degeneratív betegségért a tartós gyulladás a felelős. A magas zsír- és szénhidráttartalmú, rostszegény táplálkozás a „jó” baktériumok jelentős pusztulásához vezet. Elsősorban a rostban gazdag gyümölcsök, zöldségek, magvak és diófélék, hüvelyesek, valamint a teljes kiőrlésű gabonafélék adnak üzemanyagot a „jó” mikrobáknak, melyek rendben tartják a bélfalakat, növelik az immunrendszer hatékonyságát, csökkentik a gyulladásos állapotokat. „A legtöbben azt hisszük, a depresszió külső tragédiák, stressz vagy sötét gondolatok hatására alakul ki, gyakran azonban spontán alakulnak ki depressziós epizódok az agyban, azok vezetnek aztán sötét gondolatokhoz” (J. Fallon). A mai tudásunk szerint a depresszió mögött a spontaneitáson kívül a mikrobiom diszbiózisa is állhat, ezt pedig mindig szem előtt kell tartanunk!

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..