Tőkés Lászlót megfosztották román állami kitüntetésétől
A kisebbségi, szász származású román elnök visszavonta a magyar kisebbséghez tartozó Tőkés László román állami kitüntetését. Klaus Iohannis megtehette volna, hogy nem veszi figyelembe a román kormányfő kezdeményezését és a román bíróság döntését, de nem így tett. Sőt azt hangsúlyozta, hogy annak, aki román állami kitüntetést kap, tiszteletben kell tartania a román alkotmányt és azokat az értékeket, amelyek annak az alapjai. Az államfő arra is emlékeztetett, hogy bírósági ítélet nyomán kellett döntenie, melynek értelmében érvényben maradt a kitüntetés visszavonását javasló becsületbírósági határozat. Tőkés László 2009-ben kapta meg Traian Băsescu volt román elnöktől a Románia Csillaga érdemrend állami kitüntetést az 1989. évi forradalomban betöltött szerepéért. Az elismerés visszavonását Victor Ponta volt kormányfő kezdeményezte 2013-ban, miután Tőkés László európai parlamenti képviselőként felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében.
50 millió forint a dévai árváknak
Közös megegyezéssel zárult a Magyar Telekom és Ákos együttműködése. A két félnek sikerült megegyeznie, és a vitás kérdéseket is megnyugtatóan rendezték. Mint ismeretes, néhány hónapja Ákos nőkkel kapcsolatos megjegyzései után a Telekom vezetősége úgy döntött, hogy nem támogatja tovább az énekest. Mintegy 50 millió megvonásáról döntött a telekommunikációs cég. Most úgy tűnik, hogy mégis jó helyre kerül a pénz, mivel Ákos Böjte Csabának, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjének nyújtotta át az összeget, hogy támogassa gyermekmentő munkáját. A 2300 árva és szegény sorsú gyermek gondját viselő ferences rendi szerzetes a csekk átvétele után elmondta: „Ez a legnagyobb egyéni adomány a dévai Szent Ferenc Alapítvány történetében. Igyekszünk a lehető legjobb árfolyamon átváltani gyermekkacagássá, jó magyar szóvá. Ez a támogatás az anyaotthonaink, gyermekvédelmi központjaink számára egy váratlan tavaszi angyaljárás. Isten fizesse!”
Horvát euró négy éven belül?
A horvát miniszterelnök reális esélyét látja annak, hogy országa két éven belül megkezdi az euró bevezetésének folyamatát, illetve négy éven belül be is vezeti a közös valutát. A kormányfő erről Berlinben, az Angela Merkel német kancellárnál tett hivatalos látogatása alkalmával beszélt.
Ezzel szemben a horvát jegybankelnök szerint lehetetlen négy éven belül bevezetni az eurót, ez ugyanis 2022-ben történhet meg legkorábban. Horvátországnak először csökkentenie kell az államadósságot, mely jelenleg a legnagyobb akadálya az euró bevezetésének, sőt, néhány évig szinten is kell tartania a mértékét. Az ország tehát majd csak ezután léphet be az európai árfolyam-mechanizmusba, mely folyamat még két évig tart — hangoztatta a horvát jegybank elnöke.
A maastrichti kritériumok szerint a bruttó államadósság nem lépheti át a GDP 60 százalékát, ezzel szemben Horvátországban az államadósság igen magas, a GDP 90 százaléka körül mozog. Ha tehát Horvátország csatlakozni kíván az euróövezethez, konvergenciaprogramot kell összeállítania a maastrichti kritériumok mielőbbi teljesítésére, ez pedig nem várhat 2020-ig, azonnal kell cselekedni — tette hozzá a pénzügyi szakember.