Göblös Péter, a törökfalui általános iskola tanítója néhány évvel ezelőtt már szerepelt lapunkban. Akkor azt mutatta meg nekünk és olvasóinknak, hogyan valósítja meg osztályával az interaktív oktatást.
Mivel azóta ismerősök vagyunk a Facebookon, látom a lelkes pedagógus bejegyzéseit. Nemrégiben jelentek meg a videói, melyekben hétről hétre egy újabb robot — például rajzoló, karkötőkészítő, tojásfestő, süteménydíszítő — összeszerelését, illetve kipróbálását mutatja be. Úgy gondoltam, itt az ideje, hogy ismét ellátogassak a törökfalui iskolába!
Amikor megérkeztem Törökfaluba, az adai Cseh Károly Általános Iskola kihelyezett tagozatának épületébe, Göblös Péter tanító bácsi tizenegy harmadikosa már kíváncsian ülte körül az összetolt asztalokat. Gere Tünde és Basity Anasztázia tanítónők kíséretében a szomszédos tantermekből hamarosan átjöttek az elsősök, valamint a másodikosok és a negyedikesek, akik összevont tagozatra járnak.
Csoportkép alsós diákokkal és pedagógusokkal
Az iskola mind a huszonnégy alsós tanulója izgatottan várta, hogy megkezdődjön a robotozás. A foglalkozást ezúttal az tette érdekesebbé, hogy a háttérben két újságíró és egy kamerás is figyelte a történéseket. A gyerkőcök azonban hamarosan megfeledkeztek rólunk, hiszen ismét egy érdekes robottal ismerkedhettek meg. A szerkezet a morzejeleket alakította át betűkké, és írta le papírra. Egy kis elmélet után (ki volt Morse, mit és mikor talált fel, stb.), a diákok máris a saját nevüket próbálták meg lekopogni a hosszú és rövid jelek segítségével.
Időközben azt is megtudtuk tőlük, hogy minden héten vannak ilyen óráik, ez pedig már a hatodik robot, melynek működését a gyakorlatban is tanulmányozhatják. Az előzményekről és a munkafolyamatról az ötletgazdát, Göblös Pétert kérdeztük.
Robottal festett tojások
— A technológiai újítások mindig is érdekeltek, gyermekkorom óta foglalkozom informatikával, szórakozásként rádióműsorokat is készítettem. Amikor pedagógus lettem, nem volt kétséges számomra, hogy mindezt a tanóráimba is beépítem. Oktatási segédanyagokat, prezentációkat már régóta alkalmazok, hat évvel ezelőtt pedig hozzájutottam egy Mimio típusú interaktív táblához, mellyel már nagyon látványos és érdekes órákat lehetett tartani. Digitalizáltam a Szerbiában használatos, alsósoknak szánt magyar tankönyveket, interaktív tananyagokat gyártottam, a feladatokat kivetítjük a fehér táblára, majd közösen megoldjuk. Az általam készített prezentációkat felhőalkalmazások által osztom meg a gyerekekkel. Tizenöt éve tanítok Törökfaluban, és szerencsésnek mondhatom magunkat, mert a szülők lelkesen támogatják az iskolát. A modern oktatási eszközöket azoknak a jótékonysági báloknak a bevételéből vásároltuk meg, amelyeket évről évre szervezünk.
— A programozás és a robotika viszont egy újabb vállalkozásom. Az elmúlt évben az interneten ismerkedtem meg egy felvidéki kollégával, Henzel Györggyel, a búcsi általános iskola tanítójával. Ő és a csoportjai már régóta foglalkoznak legórobotok építésével, és egy közös Skype-óra keretében ezt be is mutatták nekünk. A látottak annyira felkeltették az érdeklődésemet, hogy elhatároztam, én is szerzek egy Lego Mindstorms készletet. Ebben unokatestvéremnek, Göblös Szabolcsnak, a budapesti Biobyte Kft. tulajdonosának a donációja volt segítségemre, aki így járult hozzá a mi kis közösségünk fejlődéséhez. Nekünk csak egyetlen készletünk van, tehát a robotokat kipróbálás után szétszedem, és hozzákezdek a következő építéséhez. Az ötleteket az internetről gyűjtöm, a videók általában tartalmazzák az összerakási útmutatót is, mely az ilyen kezdő robotépítőnek, mint én, sok gondot vesz le a válláról. Otthon elkészítem a szerkezetet, letöltöm a programot — illetve az egyszerűbb modellekhez, mint amilyen a rajzoló robotunk is volt, én írtam programot —, majd behozom az iskolába. A gyerekek sajnos nem vehetnek részt az előkészületekben, de később igyekszem minél inkább bevonni őket. Egyébként nagyon könnyen ráéreznek a dolgokra, pillanatok alatt megértik, mit és hogyan kell tenniük. Ebben a készletben az a jó, hogy sok mindent lehet építeni belőle. Eddig mindegyik robotunk más jellegű volt. Még vagy húsz-huszonöt ötletem van. A következő egy olyan robot lesz, amellyel három-négy perc alatt ki lehet rakni a Rubik-kockát. Erre én is nagyon kíváncsi vagyok, mert nekem még sohasem sikerült.
A robotépítés és a programozás folyamatát levideózom, majd megosztom a YouTube-on, valamint a gyerekekkel való gyakorlati munkáról is felvételt készítek. Így bárki, akit érdekel a téma, megnézheti, mivel foglalkozunk. Úgy gondolom, hogy a programozás egy olyan kompetencia, amely szép lassan felzárkózik az írás, az olvasás és a számolás mellé. Ha a gyerekek ezt kiskorukban megtanulják, akkor később könnyebb dolguk lesz, mert a termelésben most már programokkal működő gépek mellé keresik a szakembereket — hallottuk a tanító bácsitól.
Göblös Péternek az évek során szokása lett, hogy az iskola életének minden lényeges történését lefilmezi, és megosztja a világhálón. Ennek köszönhetően már sokan felfigyeltek a munkájukra, egy külföldi magánvállalkozónak pedig annyira megtetszett mindaz, amit látott, hogy anyagi támogatást küldött nekik, melyből az iskola udvarában megépítették a nyitott tantermet.
A szerző és Göblös Péter fotói