home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Reménykeltő gesztusok, megoldatlan kérdések — az isztambuli béketárgyalás eredményei
2022.03.30.
LXXVII. évf. 13. szám
Reménykeltő gesztusok, megoldatlan kérdések — az isztambuli béketárgyalás eredményei

Biztató eredményt hozott a keddi orosz—ukrán béketárgyalás Isztambulban, miután a megbeszélések korábbi fordulói nem hoztak érdemi előrelépést.

Oroszország megígérte, hogy jelentősen csökkenti katonai jelenlétét Kijev és Csernyihiv környékén, és nem ellenzi, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz. Ukrajna ezért „cserébe” elfogadja a NATO-semleges státuszt, nem törekszik tömegpusztító fegyverek beszerzésére. Kijev egyszersmind biztonsági garanciákat kért egyes országoktól, ha megkapja, az a NATO működéséhez hasonló védelmet nyújtana számára.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó lehetséges garanciavállalóként Nagy-Britanniát, Kínát, az Egyesült Államokat, Törökországot, Franciaországot, Kanadát, Olaszországot, Lengyelországot és Izraelt nevezte meg.


Fotó: Tanjug/ Turkish Presidency via AP

Nem vezettek azonban érdemi eredményre a tárgyalások a Krím és a donbaszi területek kérdésében. Medinszkij szerint Ukrajna felajánlotta, nem alkalmaz katonai erőt annak érdekében, hogy ellenőrzése alá vonja a szakadár keleti régiókat, ám Kijev végül arról nem nyilatkozott, hogy lemond-e a Moszkva által már szuverén államoknak tekintett donyecki és a luhanszki „népköztársaságokra” vonatkozó területi igényéről.

Ami a Krímet illeti, Oroszország leszögezte, hogy a félszigetet saját területének részeként kezeli, és azt szeretné, ha Kijev ekként ismerné el.

A török hírügynökség szerint ukrán részről Podoljak azt nyilatkozta, a tárgyaláson felajánlották, hogy egyértelműen rögzítsék a felek szándékát, hogy a Krím ügyét tizenöt éven belül kizárólag kétoldalú (orosz—ukrán) tárgyalások útján — és semmiképp nem katonai eszközökkel — rendezik.

Az ukrán delegáció a béketárgyalás után a sajtó számára is világossá tette, hogy Kijev érvényesíteni fogja szuverenitását a teljes terület felett, mellyel Ukrajna rendelkezett akkor, amikor 1991-ben kikiáltotta függetlenségét, és kijelentette, hogy ebben a kérdésben nem hajlandó kompromisszumra.

Medinszkij ennek ellenére konstruktívnak nevezte az isztambuli találkozót. Szerinte az ukrán fél egy „átfogó álláspontot” mutatott be, melyet bele kell foglalni a békeszerződésbe. Az orosz delegáció vezetője azt mondta, hogy az orosz és az ukrán elnök találkozóját akkor lehet megtartani, amikor a háborús felek tárgyalói és külügyminiszterei által kidolgozott békeszerződés tervezete készen áll, és azt jóvá is hagyják.

Szijjártó: a baloldal azonnal megkezdené a fegyverszállításokat

Ha az országgyűlési választáson a baloldal nyerne, azonnal megszavazná a földgáz- és kőolajszállításra vonatkozó szankciókat, és azonnal megkezdené a fegyverszállításokat — jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán közzétett videóban kedden.

Szijjártó Péter azt mondta: a baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter egy Twitter-bejegyzésben üzent Ukrajna elnökének, világossá téve azt, hogy „megegyeztek”. Szerinte ha ezt a megegyezést végrehajtják, ha megkezdik a fegyverszállítást Ukrajnába, és megszavazzák a földgáz- és kőolajszállításra vonatkozó szankciókat, akkor annak azonnali és rendkívül súlyos következményei lesznek Magyarországra nézve is. A külgazdasági és külügyminiszter kifejtette: a fegyverszállítások azonnal háborúba sodornák Magyarországot, hiszen azok katonai célpontokká válnak. A kőolaj- és földgázszállításra vonatkozó szankciók megszavazásával pedig az üzemanyag-ellátást, a fűtést és azt veszélyeztetnék, hogy Magyarország gazdasága a leállás szélére kerül.

Szijjártó Péter úgy fogalmazott: április 3-án világos döntés előtt áll minden magyar ember. „Aki a Fideszre szavaz, az a békére és a biztonságra szavaz, aki a baloldalra szavaz, az a háborúba történő azonnali belesodródást kockáztatja” — mondta.

Orbán Viktor: a választás legnagyobb tétje, hogy belesodródunk-e a háborúba

A miniszterelnök szerint a vasárnapi országgyűlési választás legnagyobb tétje, hogy Magyarország belesodródik-e az ukrajnai háborúba vagy nem. Orbán Viktor a Facebook-oldalára kedden feltöltött videóban az ukrajnai háborúra utalva úgy fogalmazott: „az nem segítség, ha tönkretesszük saját magunkat, bármennyire is az ukránokkal dobog a szívünk.”

A kormányfő közölte, „azt a kérését az ukránoknak és a magyar baloldalnak, hogy egyszerűen zárjuk el az Oroszországból érkező energiavezetékeket, nem tudjuk teljesíteni, mert tönkretesszük vele saját magunkat. És kétlem, hogy ezzel bárkinek is segítettünk volna.”

Orbán Viktor azt mondta, „a választásnak ez lett a legnagyobb tétje: a háború rombol, a béke épít, belesodródunk vagy nem”.

A kormányfő kedden Békéscsabán találkozott a választókkal, ahol Herczeg Tamást, a térség — újraválasztásáért induló — fideszes képviselőjét ajánlotta az emberek figyelmébe — közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-vel.

Összefoglalta: Tancsik Richárd

Források: MTI, Hirado.hu, Szerbiai RTV, Tanjug

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..