A Kiss-tanyán tartott megnyitón elsőként Kiss Éva, a MAG Hagyományápoló Egyesület elnöke, valamint Sípos Attila, az egyesület végrehajtó bizottságának elnöke köszöntötte a részvevőket. A rendezvényre ellátogatott Juhász Attila, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára is, aki elmondta, hogy a minisztériumban minden olyan ügyet megpróbálnak képviselni, amelyről az elmúlt időszakban megbeszéléseket folytattak a gazdákkal, gazdaszervezetekkel az ehhez hasonló összejöveteleken, rendezvényeken. Külön köszöntötte Fremond Árpádot, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselőjét, a párt alelnökét, hangsúlyozván, hogy Fremond a legtöbb olyan ügyben, amelyről a termelőkkel közösen döntöttek, vele együtt tevékenykedett, és ez a jövőben sem fog változni. Külön örömét fejezte ki a helyi termékek kiállítói kapcsán, hiszen a kistermelői rendelet lassan a befejezéséhez közeledik, és az élelmiszer-biztonságról szóló törvény elfogadása után a gazdák számára lehetőség lesz a megtermelt, feldolgozott termékek értékesítésére.

Ments András, a Va-Te-Be-T ügyvezetője a helyitermék-bemutatóról (Zentagunarason tizenhét kiállító volt jelen huszonöt termékkel) szólva elmondta, hogy helyi alapanyagokból, helyi munkaerővel készített, hagyományőrző termékekről beszélünk. Hamarosan megszületik a rendelet arról, hogy a növényi és az állati eredetű termékek legálisan feldolgozhatóak legyenek, és értékesíteni lehessen őket.

— Ez nagyon fontos, hiszen a helyi termék egy helyi önfoglalkoztató program. Legyünk büszkék arra, amink van, arra, amit készítünk, és termékünk kerüljön be a köztudatba. Csakis összefogással, az egymással való kommunikációval törhetünk be a piacra. Például, ha a vajdasági méztermelők összefognak, akkor kiváló, nagy mennyiségű exporttermékre tehetünk szert. Egész Vajdaságban végezzük a helyi termékek védjegyeztetését. A készülőben lévő rendelet előfutáraként megkeressük azokat a termékeket, amelyek esélyesek rá, hogy értékesítési szinten felnőjenek a program keretében. A településeken keressük azokat a vállalkozásokat, amelyek kereskedelmi mennyiséget állíthatnának elő. Helyitermék-boltokat nyitnánk, helyitermék-polcokat létesítenénk, ahol ezeket a termékeket értékesíteni lehetne. A program másik része arra vonatkozik, hogy a helyi termékeket a helyi étteremben, szállodában, közintézményben adjuk el. Az engedélyezett termékek esetében lehetőség van magyarországi nagyáruházakba való kiszállításra. Bizonyos mezőgazdasági és fóliás termékek számára pedig a német piacra való belépésre is van mód. Mindenkit arra buzdítok, hogy töltse ki a védjegyigényt, a védjegyokiratot pedig december 10-én és 11-én a zentai sportcsarnokban adhatja át — mondta Ments.

A kukoricaszedés — vagy ahogy sokan mondják, a kukoricafosztás — előtt a gazda és a szedő megegyeztek a munka bérében, és kezdődhetett is a munka, mely során nem a gyorsaság, hanem a szépség meg a pontosság volt a legfontosabb. A Szolnokról, Szenttamásról, Bajsáról, Felsőhegyről, Feketetóról, Bácsfeketehegyről, Buránysorról, Adahatárról, Zentáról, Szabadkáról, Topolyáról, Orompartról és Zentagunarasról érkezett tizenhárom csapat előbb a sonkát, szalonnát, kolbászt, túrót, sajtot és még sok más finomságot tartalmazó hagyományos reggelit mutatta be a háromtagú bírálóbizottságnak. A zsűri nemcsak a reggeli kinézetét osztályozta, hanem a kukoricatörés, a szárvágás és a szárkötés módját, illetve a kúpok kinézetét is figyelembe vette, és az sem volt mindegy, hogy a szedők mennyire tisztán hagyják maguk mögött a parcellát. Ezután különféle ügyességi játékok (kosárba dobás, a piros kukorica megtalálása, góréépítés és morzsolás) következtek, majd a gyerekek is kipróbálhatták magukat a tengerivel kapcsolatos megmérettetéseken.

Farkas Ferenc, a kukoricatörésnek otthont adó föld tulajdonosa elégedetten nézett végig a parcellán.

— Az idei hozam az átlagnál egy kicsivel jobb, az ára viszont elég alacsony, mivel jelenleg a kínálat nagyobb a keresletnél. A 14 dinár 40 parás árral, mely naponta változik, elégedetlenek a gazdák, az elfogadható ár 18 dinár körül lenne — mondta a gazda.

A nap végén kihirdették a kukoricatörés és az ügyességi játékok összesített győzteseit. A legjobb csapatnak a szabadkai Dužijanca nevű együttes bizonyult, a második helyen az orompartiak, a harmadikon a feketetóiak végeztek, a főzőversenyen pedig a buránysori fiatalok szerezték meg az első helyet, a zentai Bogdán Zsófia és a temerini főzőcsapat előtt.

A 7. Kukoricafesztivál jó hangulatban ért véget, a szervezők és vendégeik több hasznos tapasztalattal lettek gazdagabbak, melyek az ehhez hasonló rendezvények létjogosultságát bizonyítják.