Bár az európai országok többségében is többet kellett fizetni a termékért, Szerbia azok közé az államok közé tartozik, ahol a drágulás a legnagyobb mértékű volt. A 2024—2025-ös időszakot együtt vizsgálva Szerbiában és Észtországban drágult a legnagyobb mértékben a csokoládé, több mint 51 százalékkal, miközben az Európai Unió átlaga 29,1 százalék volt.

A régióban kedvezőbb képet mutatnak az adatok. Horvátországban mérsékeltebb, 14,9 százalékos áremelkedést mértek 2025-ben, míg Montenegróban 21,2, Észak-Macedóniában pedig 20,2 százalékos növekedést regisztráltak.

Szalai Attila rajza

Az Európai Unióban a csokoládé átlagos éves drágulása 2025-ben 17,9 százalék volt. A kiskereskedelmi árak alapján egy 80 grammos tejcsokoládé Szerbiában 140—200 dinárba, vagyis 1,19—1,7 euróba kerül, ami kilogrammonként 14,88—21,25 eurós árszintnek felel meg. Összehasonlításként: Horvátországban ugyanilyen termék 1,03 euróba kerül (12,88 euró/kg), Montenegróban a 90 grammos kiszerelés 1,39 euró (17,38 euró/kg).

A globális árnövekedés egyik fő oka a kakaóhiány, melyet a nyugat-afrikai termőterületeken tapasztalt gyenge terméshozam és szélsőséges időjárás idézett elő. A régió adja a világ kakaótermelésének mintegy 70 százalékát. A kakaó ára a 2022 közepi tonnánkénti mintegy 2500 dollárról 2024 végére 12 600 dollár fölé emelkedett. Bár az ár később 4000 dollár alá csökkent tonnánként, ennek hatása a fogyasztói árakban csak késleltetve jelenik meg, mivel a gyártók hónapokra előre vásárolják a kakaót, és a meglévő készleteiket használják.

Lejárt az árréskorlátozás, kilőnek-e az árak?

Március 1-jével megszűnt az állam közvetlen beavatkozása az alapélelmiszerek árrésébe, amivel egy új korszak kezdődhet a szerbiai kereskedelemben. Az eddig érvényben levő, legfeljebb 20 százalékos árréskorlát 23 termékkategóriára vonatkozott, de a hatósági intézkedés kifutásával ismét a szabadpiaci mechanizmusok kerülnek előtérbe. A fő kérdés azonban: drágul-e az élelmiszer ezután?

A Szerbiai Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzése szerint az infláció a következő két évben továbbra is nagymértékben a globális folyamatoktól függ majd. Az alapforgatókönyv szerint a drágulás mértéke a 3 százalékos cél körül alakulhat, kedvezőtlen nemzetközi környezetben azonban 2027-re akár a 4,5 százalékos felső célsáv közelébe is emelkedhet. Kedvezőbb energiaárak és stabilabb geopolitikai helyzet esetén 3 százalék alá is csökkenhet.

A kormány szerint az új kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvény célja nem a közvetlen árszabályozás, hanem a beszállítók és a kereskedők közötti viszony átláthatóbbá és kiegyensúlyozottabbá tétele. A hangsúly a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorításán van, melyek gyakran az eltérő piaci alkupozícióból fakadnak.

De mi számít tisztességtelen gyakorlatnak? A törvénytervezet külön kiemeli a „kereskedelmi megtorlás” fogalmát. Idetartozhat például, ha egy kereskedő leveszi a beszállító termékét a polcról, csökkenti a rendelések mennyiségét vagy gyakoriságát, illetve megvon marketing- és promóciós szolgáltatásokat.

A törvény a tervek szerint az elfogadás után azonnal életbe lép, de a vállalkozások négy hónapos türelmi időt kapnak arra, hogy szerződéseiket és üzleti gyakorlataikat az új szabályokhoz igazítsák.

A szankciók jelentősek lehetnek: a bírság elérheti az éves árbevétel 0,1 százalékát, ami nagyvállalatok esetében akár 1 millió eurót is meghaladó összeget is elérhet.

Március elejétől tehát a piac ismét nagyobb szabadságot kapott, de az új szabályozás célja, hogy a háttérben szigorúbb keretek között működjön a kereskedelem. Hogy ez elegendő lesz-e az árak stabilizálásához, az a következő hónapok egyik legfontosabb gazdasági kérdése marad.