Rekontra: Félidőben döntetlen

Rekontra: Félidőben döntetlen

A Pannon Televízió Rekontra című adása korunk erkölcsi kihívásaival foglalkozott. A május 7-ei műsor vendégei arra keresték a választ, hogy képesek-e az emberek megújulni, illetve önmagukat megváltoztatni. Azaz eléggé erősek-e ahhoz, hogy nemet mondjanak a bűnre. Az adás vendégei Gausz András filozófus, egyetemi docens, Sáfrány Attila esszéíró, újságíró, valláskutató, Kontra Ferenc újságíró, író és Zvezdan Kalmar filozófiatanár voltak.

A világban uralkodó jó és rossz harca

A Pannon Televízió Rekontra című adása korunk erkölcsi kihívásaival foglalkozott. A május 7-ei műsor vendégei arra keresték a választ, hogy képesek-e az emberek megújulni, illetve önmagukat megváltoztatni. Azaz eléggé erősek-e ahhoz, hogy nemet mondjanak a bűnre. Az adás vendégei Gausz András filozófus, egyetemi docens, Sáfrány Attila esszéíró, újságíró, valláskutató, Kontra Ferenc újságíró, író és Zvezdan Kalmar filozófiatanár voltak.
Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című művének legfontosabb kérdése az, hogy van-e jogunk mások élete és sorsa felett dönteni. Azaz létezik-e olyan szeplőtlen, bűntelen ember a világon, aki isten szerepébe bújhat? Ha viszont senki sem ítélkezhet, akkor vajon minden bűnös elnyeri méltó jutalmát? Vajon minden bűn, illetve bűncselekmény következménye a bűnhődés? A televíziós műsor vendégei sok-sok ilyen kérdésre próbáltak választ keresni.

— A világ történéseit a jó és a rossz harca irányítja.
— A világon nincs jó és rossz. Egy dolog van, a hatalom, és azt a gyengék nem tudják megszerezni.

Gausz András véleménye szerint a bűn, azaz a rossz semmiféleképpen nem irányíthatja a világot. Magának a bűnnek mint bibliai fogalomnak két változata van. Beszélhetünk aktív és passzív bűnről. A passzív bűn véletlenszerű bűnbeesést jelent. Az emberiség nagy része a passzív bűnnek esik áldozatául, nem pedig az aktív bűnnek, amely szándékos bűnokozást jelent. Zvezdan Kalmar a jó és rossz harcáról beszélt. Véleménye szerint az emberek egy része hajlamos szándékosan rosszat okozni, pusztán számításból, illetve haszonszerzésből. Kontra Ferenc viszont nem tudja elképzelni „vegytisztán” a jó és a rossz fogalmát. A fogalom szerinte szinonimákban, elméletekben és ideológiákban keresendő. Sáfrány Attila szerint a világ csupán a cselekvések sorozatából áll, illetve az egymásra ható erők harcából.

— Úgy döntöttem, hogy gazember leszek.
— A jó vagy a rossz nem döntés kérdése.

Kontra Ferenc irodalmi példákkal és párhuzamokkal próbálta vázolni azt, hogy meg kell próbálni értelmezni a bűnt. Truman Capote művét hozta fel példának, amelyben a szerző egy elítéltet, pontosabban egy gyilkos cselekedetét próbálta megérteni. Gausz András viszont Tolsztoj művével cáfolta a gazemberség fogalmát. Szerinte senki sem akar gazemberré válni. Mi különbözteti meg a bűnözőt a felette bíráskodótól? Tolsztoj szerint csupán az, hogy az utóbbi jobb körülmények közé született. Ha a bíró is rossz körülmények közt született volna, akkor adott körülmények kihívására valószínűleg hasonlóan reagál, mint a bűnöző. Zvezdan Kalmar újra az aktív bűnösség fogalmát elemezte. Szerinte a népirtások és háborús bűnök igenis azt mutatják, hogy az emberiség hajlamos a bűnre.

— Megváltozott a világ értékrendje, és ebben sokan nem találják magukat.
— Mi az, hogy értékrend? Vannak jó és eleve rossz dolgok.

Kontra Ferenc azt a kérdést tette fel, hogy vajon mennyit változott a világ értékrendje Shakespeare-től Tolsztojig? Shakespeare verses formában drámákat írt, Tolsztoj pedig hosszú prózai műveket. Két teljesen különböző egyéniségről van szó, akiknek az értékrendje is távol állt egymástól. Mindebből az következik, hogy rendkívül gyorsan változik a világ értékrendje. Zvezdan Kalmar viszont úgy gondolja, hogy az értékrend nem változik, mivel maga az értékrend az életigenlés fogalmát jelenti, amely állandó. Gausz András szerint egykor a könyvek tartalma volt nagy hatással az emberek értékrendjére, manapság viszont a játékfilmek befolyásolják az embereket, általában negatív módon. Sáfrány Attila arról beszélt, hogy egykor a törzsi társadalmakban adott szabályok léteztek, azt követően, a civilizációk kifejlődése viszont magával hozta a szabályok felrúgását és az individualizációt.

— Morál, etika, erkölcs. Elcsépelt szavak.
— Nem lehet valamilyen pozitív vezérlőelv nélkül élni, mindegy, hogy azt minek nevezzük.

Gausz András nem hiszi, hogy az erkölcsiség, illetve a morál manapság elcsépelt szó lenne. Pusztán abban különbözik korunk a múlttól, hogy napjainkban már nincsenek nagy erkölcstanítók, ezért inkább a különféle közösségek határozzák meg tagjaik számára az erkölcsi szabályokat. Habár az is igaz, hogy nagy klasszikus tanítók, mint Kant vagy Arisztotelész, manapság is népszerűek. Sáfrány Attila annak a véleményének adott hangot, hogy erkölcsről nemcsak beszélni kell, hanem az embereknek erkölcsösen is kellene cselekedniük, illetve élniük. Ha nem ezt teszik, azaz nem élnek erkölcsösen, akkor tulajdonképpen kiüresedik a morál fogalma. Minden emberben lakozik egy isteni hang, mely univerzális. Az lenne a jó, ha képesek volnánk az isteni hangot magunkban felfedezni és annak alapján cselekedni. Zvezdan Kalmar szintén a belső erkölcsi parancsról, a szabadság törvényéről beszélt. A szabadság törvénye nem más, mint a szentlélek, avagy az emberek belső hangja. Ez a hang pontosan megmondja minden ember számára, hogy mit kellene cselekednie.
 

Címkék: rekontra, Pannon TV
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Rekontra: Félidőben döntetlen
Gazdaság
Rekontra: Félidőben döntetlen
Riport
Facebook

Támogatóink