* Az intézet szakembereket (Varga Tamást, Vázsonyi Csillát és Gondi Martinát) küldött terepre Vajdaság-szerte, akik ismertető előadásokat tartottak a helyi magyar kultúrások, hagyományőrzők és civil szervezetek (egyletek, klubok és fórumok) képviselőinek. Feltett céllal, hogy a lokális adatgyűjtők viszonylag rövid idő alatt felkutassák településük többé-kevésbé rejtőzködő, magyar vonatkozású értékeit. Mekkora terjedelmű felhozatalra számítotok?

— A cél, hogy a gyűjtés minden magyarlakta településen elinduljon, a munka lehet folyamatos, és nincs határideje. A közösségnek kell fontosnak tartania, hogy a közös honlapon és az értéktárban jelen legyenek saját értékei, akár csak azokkal az elemekkel, amelyek egy-egy faluban, városban, közösségben mindenki számára ismertek, egyértelműek. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a már feldolgozott értékek mellett — hiszen a legtöbb egyesület a megalakulása óta ezt a munkát végzi — olyan kincsek is előkerülhetnek, amelyekről már csak kevesen tudnak, vagy csak az idősek emlékeiben élnek, kutatómunkát igényelnek, sőt, olyan értékek felbukkanását is várjuk, amelyek az egészen fiatal generáció látásmódját tükrözik. Reméljük, hogy az őszi gazdálkodási munkálatok lezárulásával egyre több javaslattételi űrlap érkezik majd be a neten vagy postán keresztül a Települési Értéktár Bizottságokhoz (TÉB).

* A delegált helyi értékek milyen további folyamat(ok)ba kerülnek bele? Konkrétan a TÉB döntéseit felülvizsgálja-e esetleg valaki, s ha igen, milyen kritériumok szerint?

— Minden, amit a Települési Értéktár Bizottság tagjai beválogatnak ebbe a körbe, a települési értéktár része lesz. Ezért természetesen felelős ez a szerepkör, hozzá kell tenni, hogy ez ugyanúgy önkéntes vállalás — vagyis nem jár érte juttatás, ahogyan egyik-másik bizottsági tagságért sem, tehát sem a Tájegységi, sem a Vajdasági Értéktár, sem a Hungarikum Bizottság esetén. Kizárólag a település, az ott működő civil szervezetek, a munkában részt vevők döntik el, ki legyen a települési és a tájegységi bizottság tagja, illetve létrehoznak-e ilyet. Ez nem egy felesleges bürokratikus lépéssor, hiszen felelős döntésről van szó, egyáltalán nem mindegy, mi kerül be az értéktárakba — az valóban megőrzendő, egyedi, a településre jellemző, autentikus kell hogy legyen. Olyan kincsünk, amelynek gondozása hosszú távon fontos, amelyre építhetünk fejlesztési projektumokat, programot, és meg akarjuk őrizni, be akarjuk emelni a köztudatba. Hiszen az egész program erről szól, sok település elkészült már az értéktárral, csak eddig talán máshogy nevezték. De egyáltalán nem mindegy, milyen tudatosság van e mögött, mennyien tudnak róla, meddig jut el a híre, mi épülhet rá. Egyébként a gyűjtés folyamatos, nincs határideje. Fontos lenne, hogy az idén minél több közösségben induljon el az értékek felkutatása, lejegyzése, és kialakuljanak azok a kreatív csapatok, amelyek együtt tudnak gondolkodni, dolgozni.

Miglinczi Éva felvétele

* Ha nem titok, mi lesz a magasabb körök által is pozitív elbírálásban részesült lokális hungarikumok további sorsa? Kik fognak tudni róluk gyűjtőhelyükön kívül, és milyen csatornákon keresztül?

— Kedves lokális hungarikumnak hívni, de vigyázni kell az elnevezésekkel: nemzeti értékről, kiemelkedő nemzeti értékről és hungarikumról beszélhetünk. Hogy mi lesz az összegyűjtött értékek közül kiemelkedő nemzeti érték, illetve hungarikum, arról a Hungarikum Bizottság dönt. Ezek az értékek a Magyar Értéktárba, illetve a Hungarikumok Gyűjteményébe kerülnek, és csak utóbbi kaphatja meg a hungarikum védjegyet. Ez sokat segít akár a törvénykezésben, a védetté nyilvánításban, illetve említhetjük a forgalmazást, a vásárokon való részvételt és a kiemelt turisztikai programokat is. Egyre több projektum épül ezek népszerűsítésére Magyarországon és külföldön is. Első kézből a www.hungarikum.hu oldalon szerezhetőek bővebb információk.

* E projektumot valójában az anyaországban már bevált képlet alapján hívták életre. Az ötlet azonban — legalábbis a Dél-Bánságban — korántsem új. A régió szórványmagyarsága kultúrparlamentjének, vagyis a Dél-Bánáti Magyar Művelődési Egyesületek Szemléjének éltetői már az idei tanácskozásra kész anyagot hoztak. Feltérképezve és prezentálva mindazt, ami helyi, magyar szokás, hagyomány és érték a dél-bánsági szórványmagyarságban. Nem külső felhívásra, hanem belső késztetésre...

— Örvendetes, hogy Dél-Bánságban ilyen sok lépéssel megelőzték a projektum elindulását, és azt gondolom, nagyon nagy előny. Több településen meglátták az ebben rejlő lehetőséget, és a turizmusra építve számos helyi jellegzetességnek kitűnő a PR-je. E települések előnyben vannak, és át tudják adni a saját tapasztalataikat más községekben. A következő lépés a köztudatba való beemelés, a tudatosítás és a közös megjelenítés. Hiszen ebben a régióban sok fejlesztés folyt, mely a turizmust és a rendezvények folyamatos megtartását segíti elő. Fontos, hogy a VMMI szeretné felkutatni azokat a helytörténeti gyűjteményeket, amelyeket eddig még nem digitalizált. Ezeket az anyagokat tehát szeretné digitálisan is megörökíteni. Reméljük, hogy a fiókok, padlások, szövetkezetek mélyén őrzött archívumok most előkerülnek, és elvégezhetjük a munkát. Ugyanígy fontosnak tartjuk a helytörténeti anyagok felkutatását is. Értékmentés van folyamatban a digitalizáció szintjén is, melyet az intézet nem ennek a projektumnak a keretében, hanem rendes feladataként lát el.

* Ki támogatta/támogatja a munkát?

— Az értékgyűjtés mozgalmának szükségességét a határon túli régiókban a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Földművelésügyi Minisztérium látta elő, a támogatás a Bethlen Gábor Alaptól érkezik. Máris nyitva van (december 15-éig) egy újabb pályázat, melyet a hungarikum.hu oldalon is megtalálnak.

* Végül, de nem utolsósorban, van-e, lesz-e elegendő emberetek a gyűjtemény feldolgozására, hatékony rendszerezésére?

— A munkába az egyesületeket, a helyi közösségek képviselőit, a gyűjtőket kapcsoljuk be, de ebben is hagyunk teret és munkát a közösségeknek, településeknek. Sok kapcsolatunk van, hiszen évek óta együtt dolgozunk azzal a kevés, ám nagyon aktív emberrel, aki ezt hivatásának tekinti. A munkadíj sajnos egyszeri és igen szimbolikus értékű, hiszen sok településről, közösségről beszélünk, és inkább a diákokra korlátozódik, akik nagyon szerény, egyszeri juttatásért cserébe végezhetik a gyűjtő- és az adminisztrációs munkát. Honlap készül ertektar.rs címen, ahová felkerülnek majd az értékek. Motivációként a jövőben képzéseket, településfejlesztési programokat szeretnénk ajánlani, az anyaország pedig további pályázatokat e témára.