A Tanjug állami hírügynökséget mégis bezárják, Boszniában a helyzet fokozódik. Az illegális migráció tekintetében a szerb álláspont is a szigorodás felé mozdult el, a helyzet jelenlegi állása szerint mégsem sikerült eladni a Telekomot. Szerbiában tehát a múlt héten ismét a régi gondok álltak középpontban.
Mégis megszűnik
Az Újságírók Független Szakszervezete által kiadott közlemény szerint a Tanjug állami hírügynökség jogi osztálya a múlt hétfőn közölte a foglalkoztatottak egy részével, hogy másnap már nem kell bemenniük a munkahelyükre, a többieknek pedig azt üzente meg, hogy jöhetnek átvenni a felmondólevelüket. A legújabb hírek megerősítik, hogy a politikai üzengetések ellenére a nagy múltú hírügynökség mégis megszűnik, s a portástól kezdve az igazgatóig mindenkinek felmondanak. (UNS)
Továbbra sincs megoldás
Továbbra sincs megoldás arra a 19 803 jelzáloghitelre, amelyet svájci frankban vettek fel. Annak ellenére sem, hogy Dušan Vujović pénzügyminiszter azt ígérte, nyilvánosságra fogja hozni a gond megoldására felállított munkacsoport által kidolgozott programot. A svájci frank az elmúlt napokban ismét erősödött, ezért az ebben a devizában eladósodott polgárok helyzete még inkább súlyosbodott. (Kurir)
Szerbia is szigorít
Ha Szlovénia, Horvátország és Magyarország elutasítja a gazdasági migránsok átengedését a határon, akkor Szerbia is így fog cselekedni — jelentette ki Aleksandar Vučić miniszterelnök, miután megbeszéléseket folytatott Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével. A szerb kormányfő szerint országa nincs abban a helyzetben, hogy minden terhet magára vállaljon, ezért azt várja Európától, hogy átfogó megoldást és rendezési tervet kínáljon. (Tanjug)
Gyorsabb és olcsóbb a legalizáció
A szerb parlament elfogadta azt a törvényt, amely az illegálisan épített objektumok gyors és olcsó legalizációját hivatott elősegíteni. Szerbiában jelenleg 1,5 millió illegális épület található. A most elfogadott törvény úgy rendelkezik, hogy 100 négyzetméterig 5000, 200 négyzetméterig 15 000, 300 négyzetméterig 20 000, e fölött pedig 50 000 dinár megfizetésével lehet egy-egy ingatlant legalizálni. A kormány azt tervezi, hogy az illegálisan felépített objektumokat műholdfelvételek alapján fogják majd beazonosítani, s aki nem fizeti meg az illetéket, annak le fogják bontani az épületét. (Tanjug)
Bosznia forrong
Két évtizeddel a boszniai háború után a volt jugoszláv tagköztársaságban ismételten kiéleződtek a nemzetek közötti viszonyok. A Stratfor amerikai elemzőintézet vélekedése szerint ennek oka elsősorban az, hogy a daytoni békeszerződést nem lehet a gyakorlatban alkalmazni. Amíg a bosnyákok továbbra is az egységes államért szállnak síkra, addig a horvátok és a szerbek nagyobb önállósággal bíró saját entitást szeretnének. Az EU-nak még mindig jelentős befolyása van a balkáni államra, viszont nincs akkora ereje, hogy az egymással szemben álló feleket egységesíteni tudja. (Večernje novosti)
Megbukott a magánosítás?
Úgy látszik, meghiúsult a másodszor eladásra kínált szerbiai mobilkommunikációs cég, a Telekom magánosítása. A kormány azzal volt kénytelen szembesülni, hogy a meghirdetett tenderre beadott ajánlatok messze alulmúlták a várakozásait. Aleksandar Vučić miniszterelnök a pályázati kiírás előtt 1,6 milliárd, Željko Sertić gazdasági miniszter pedig 2,5 milliárd eurós ajánlatot várt, ehhez képest viszont a legnagyobb ajánlatot tevő amerikai Colbeck befektetési csoport 1,47 milliárd eurót kínált az 58 százaléknyi részvénycsomagért. (Kurir)
Diktatúra felé halad az ország (?)
Ezt állítja Bojan Pajtić, a Demokrata Párt elnöke a Blic napilapnak adott interjújában. A DP elnöke szerint arrogancia és kizárólagosság jellemzi a mostani belpolitikai helyzetet, ráadásul olyan mértékben, amely még a kilencvenes évekre sem volt jellemző. Pajtić azzal vádolja a haladókat, hogy paramilitáris egységeket állítottak fel a másként gondolkodókkal való leszámolásra, és szerinte ilyesmire még a kilencvenes években sem volt példa. (Blic)
