— A Kevi melletti egyik tanyán élt egy remek mester, Fejes Béla bácsi, akinél először láttam a seprűkészítést. A kötőgép már régóta megvolt neki, a mesterséget azonban időskorában kezdte. Első látogatásom alkalmával megkérdezte, a seprűkötés melyik folyamatát szeretném látni. Természetesen mindenre kíváncsi voltam, így három alkalommal elmentem hozzá, és végignéztem, amíg a cirokból seprű készül. Ahogy minden máshoz, ehhez is gyakorlat szükséges. Az első seprűm nem a legjobban sikerült, de idővel egyre szebbek és jobbak kerültek ki a kezem alól. A kötélsodrás teljesen máshogy alakult ki. Igazi kötélkészítőt sohasem láttam munka közben. Egyik-másik háznál próbálgatták, saját részre készítettek valamennyit. Én is próbálgattam, kísérletezgettem, a gépeket — az esztergályosmunkát kivéve — saját kezűleg készítettem — mondta Vastag mester.

A seprű nyelébe szög kerül

A jó seprű alkotóeleme a kiváló minőségű cirok. Kevésbé jó minőségűből is készíthető seprű, de az nem lesz annyira tartós. A seprűkészítés a megfelelő cirok kiválasztásával, majd háromfelé válogatásával kezdődik. A szálak válogatásakor figyelni kell, hogy hasonló hosszúságúakat válasszunk ki. A seprű közepébe kerülnek a legrövidebb szálak, a növény színe ekkor még nem annyira fontos. A második csoportba már hosszabb szálakat rak a mester, a harmadik csoport pedig a borítás, ide a legszebb szálú és színű cirok kerül. A méretre vágás után az áztatás következik, így a cirok nem törik. A marokba szedett cirkot 10-15 percig forró vízben áztatja a mester, de ugyanezt megteheti hideg vízben is, ekkor azonban a folyamat valamennyivel több időt vesz igénybe. Következő lépésként a nyél bekerül a seprűkészítő gépbe, szöget ver bele, rátekeri a drótot, majd az előre kiválogatott és leáztatott cirokkal körbefogja a nyelet. A mester szaporán dolgozik, kézi meghajtású gépe zakatol, újabb marok cirok kerül a nyélre, a prés összenyomja a szálakat, és hamarosan seprűforma alakul ki. A varrást ma már egyre több helyen géppel végzik, Vastag mester azonban ezt a műveletet is kézi erővel hajtja végre. Az áthúzókampóba madzagot fűz, és már el is kezdi a négysoros varrást. A munkafolyamat végén a vágó jut szerephez, a seprű végét egyenesre vágja, kifésüli belőle a magokat, és ezzel kész is a termék.

A cirok rákerül a nyélre

— A cirkot vásárolom, nem én termelem. Leggyakrabban átlagos méretű, valamint kis seprűt gyártok. Egy-egy seprű elkészítése mintegy fél órát vesz igénybe. Gépesített körülmények között mindez lényegesen gyorsabban történne, és nagyobb mennyiséget elő lehetne állítani, de én maradtam a saját kezűleg elvégzett munkánál. Fő tevékenységként mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozom, annyi seprűt és kötelet készítek hetente, amennyit az időm enged. A seprű iránt van kereslet, többet el tudnék adni belőle, mint amennyit előállítok. Egy jó minőségű termékhez 1 kilogramm cirkot használok fel. Vásárláskor oda kell figyelni, hogy a seprű tömör és nehéz legyen, ekkor biztos, hogy kiváló minőségről beszélhetünk. Kötelet lassan már nem szükséges készíteni, mivel senkinek sem kell. Megszűnőben van a jószágtartás. Tizenöt-húsz éve szinte minden háznál tartottak tehenet, az emberek 90%-a tejtermeléssel foglalkozott, ma jó, ha ez tizenöt háztartásról elmondható. A szár- és a szalmarakományokat valamikor kötéllel kötötték le, a tehenek nyakába tették, és ezzel vezették őket, vagy kötötték a jászolhoz az istállóban. Ma már a tehenet főleg szabadon tartják, így nincs szükség kötélre — mondta, majd megmutatta, hogyan lesz a műanyagból készült madzagokból erős, megbízható kötél. — A kezdetek kezdetén csigával hajtottuk a kötelet fonó gépet, ma már motor végzi ezt a munkát. A kampókra rákötjük a madzagot, és kihúzzuk. A másik végén egy súly található, melyet a kötél hosszúságától függően távolabbra vihetünk. Bekapcsolom a masinát, a gép csavarja az anyagot, én pedig arra ügyelek, hogy megkapja a kellő mennyiségű fonást. Ahogy a gép sodorja a madzagot, úgy alakul ki folyamatosan a kötél, nekem csak engednem kell, a fonást a masina végzi. Ma már gombolyagos madzagot használunk, a kenderből készült, természetes alapanyag szinte teljesen kiment a divatból — állapította meg.

A seprű varrása

A mester sodorja a kötelet, közben elmondja, hogy a fiatalok egyik kihalófélben lévő szakma iránt sem érdeklődnek. A környéken seprűt Tornyoson, kötelet Csantavéren készítenek, de Keviben ő az egyetlen, aki ezzel foglalkozik.

— Műhelyem nyitva áll a fiatalok előtt, bárki eljöhet, és megtekintheti a munkafolyamatot, sőt, ha kedve tartja, ki is próbálhatja, meg is tanulhatja tőlem. Jó lenne átadni a tudást valakinek, de tapasztalataim szerint ezek a szakmák nem érdeklik a fiatalokat — vélekedett Vastag mester.

A kiváló minőségű seprűért 300-350 dinárt kér a mester, a kötelek ára pedig — a termék hosszától és a madzag árától függően — 150 dinárnál kezdődik. A mester vásárokba és egyéb rendezvényekre nem jár, a seprűket és a köteleket háztól értékesíti. Véleménye szerint seprűre még egy ideig szükség lesz, így a seprűkészítés mint szakma nincs közvetlen veszélyben, viszont a kötélfonás lassacskán a végnapjait éli.

Készül a kötél

A kötélsodró gépet ma már motor hajtja