Dr. Amy Nicodemus, az amerikai Wisconsini Egyetem tanársegéde, a kutatócsoport vezetője elmondta, már 2017-ben megkezdődtek a felmérések az Anka-sziget területén.
— Az ásatások tavaly indultak, jelenleg a település legújabb fázisaiban vagyunk, valószínűleg Kr. e. 1600-1700 körül járunk. Most éppen egy központi lakóterületre érkeztünk, ahol házak, kemencék és más munkaterületek, tárológödrök és ehhez hasonló dolgok vannak. Már tettünk itt néhány igazán érdekes felfedezést, például bizonyítékunk van a fazekasipari termelés rendkívül intenzív jellegére. Tudjuk, hogy ez a hely sok árut állított elő, de sok értékes presztízstárgyat is importált más, sokkal távolabbi kultúrákból. Valószínűleg fontos szerepet töltött be a kereskedelmi hálózatokban a bronzkor idején.

Dr. Miroslav Marić, a Balkanológiai Intézet munkatársa hangsúlyozta, már egészen a kezdetektől részt vesznek a munkálatokban.
— Körülöttünk mindenütt kisebb települések vannak, ez a legnagyobb, és nagyon valószínű, hogy egyfajta központ, talán egy protoállam vagy egy uralkodó által ellenőrzött terület. Rendkívül sok lóistállót találtunk, pedig a ló ebben az időszakban nagyon ritka volt. Nyomok utalnak arra, hogy a lovakat nemcsak tenyésztették, hanem utazásra is alkalmazták. Lehetséges, hogy ezek azok az okok — a lovak használata és a kerámiaipar —, amelyek miatt ez a helyszín ilyen hosszú ideig fennmaradt településként a bronzkorban.

— Kétfajta ásatás folyik jelenleg különböző területeken — ismertette Szűcs Balázs, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója. — A Törökkanizsához közel lévő gazdasági birtokon mentőásatásnak lehettünk tanúi, ott ugyanis a befektető épületeket akar emelni egy olyan helyen, ahol feltehetően régészeti leletek vannak. Az első réteg eltávolításánál már egy avar kori, azaz szarmata települést találtak a szakemberek, rengeteg feltáratlan sírhellyel, házzal, gabonavermekkel. Az Anka-sziget területén viszont szisztematikus ásatás folyik már több éve, minden nyáron körülbelül egy hónapig. A Wisconsini Egyetem, a Balkanológiai Intézet, a nagykikindai Nemzeti Múzeum, illetve a községközi műemlékvédelmi intézet együttműködéséből jöhetnek létre minden évben a munkálatok.

Régészeti szempontból Törökkanizsa község igen gazdag, számos olyan lelőhely található a területén, amellyel már foglalkoztak szakemberek — hallottuk Újhelyi Nándortól, Törökkanizsa Községi Képviselő-testületének az elnökétől.

— Nagyon fontos, hogy az elmúlt időszakban kiváló együttműködést alakítottunk ki a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézettel, illetve annak szakembereivel. Az egyik legjobb példája ennek az, ami az idén valósult meg Majdányon. Az ottani látogatóközpontnak a kiépítése valójában az első lépés ahhoz, hogy mindazt, ami a község területén található, egybefűzzük és feltárjuk, illetve megvédjük.

A Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet szakembereivel karöltve ismertetők is készülnek. A majdányi középkori Oroszlámos-kolostorról, illetve a többi kutatásról is lesz egy-egy kiadvány, melyek azért jelentősek, mert az emberek megismerhetik, milyen régészeti lelőhelyek vannak Törökkanizsa községben.