A palicsi Magyar Művelődési Központban a kiemelt vendégek között köszöntötték Búcsú Árpádot, az Óbecsei Alapfokú Bíróság elnökét és a VMJE elnökségi tagját, Livija Panić Miletićet, a Szabadkai Alapfokú Ügyészség főügyészét, prof. dr. Szomora Zsolt büntetőjogászt, egyetemi tanárt, a Magyar Jogász Egylet büntetőjogi szakreferensét, Borbély Zoltán ügyvédet, valamint Lulić Emilt, a Magyar Nemzeti Tanács Hivatalának vezetőjét.

A Vajdasági Magyar Jogász Egylet azzal a céllal alakult meg, hogy összefogja a tagság soraiba önkéntes alapon csatlakozó vajdasági magyar jogászokat, hogy egymást segítve, erősítve fejtsék ki szakmai tevékenységüket. Ennek függvényében az egylet elnöke, Nyilas Mihály köszöntötte az egybegyűlteket. A téma, a büntetőjog, annak változásai, a már megtörtént vagy várható módosítások, és azok várható következménye érinti mind a magyarországi, mind az itt tevékenykedő jogászok munkáját — mondta. Az összehasonlítás, az egybeesések vagy éppen a különbözőségek láthatóvá válnak egy-egy konferencián, melyen nagy szaktudású előadók és hallgatók vesznek részt, egymás tapasztalatát bővítve.

A konferencia délelőtti részének első előadója prof. dr. Szomora Zsolt büntetőjogász, egyetemi tanár, a Magyar Jogász Egylet büntetőjogi szakreferense volt. Témája, A kriminalizáció tipikus és atipikus okai — a magyar büntetőjog-alkotás elmúlt évtizede felkeltette a hallgatóság érdeklődését. Emlékeztetett, hogy a Btk. 2013. július 1-jén lépett életbe. Az elmúlt tizenegy év alatt a módosító törvények száma 59 volt. A tipikus okokat az újonnan kriminalizált magatartások számának növekedésében kell keresni, aminek hátterében a jogpolitika, a nemzetközi/uniós jogalkotási kötelezettségek, a háttérnormák változása (pl. a fegyvertörvény vagy a gyülekezésről szóló törvény módosítása), egyes bűncselekmények további magatartásokkal való bővítése vagy bizonyos tételek szigorítása, illetve a jogalkalmazói gyakorlat befolyásolása áll. Megemlítette, hogy az új kriminalizációs rendelkezések mögött a rendkívüli körülményeket, az eseti jogalkotást, a migrációs hullámot, illetve a COVID-ot kell keresni.

Livija Panić Miletić, a Szabadkai Alapfokú Ügyészség főügyésze osztotta meg tapasztalatait a szerb büntetőeljárás közelmúltbeli számos módosításáról és a módosításjavaslatokról, illetve azok következményeiről. A módosítások újabb terhet róttak az ügyészekre, mert az alkalmazottak száma ezzel együtt nem nőtt. Az eljárások során az is gondot okoz, hogy kevesen beszélik a magyar nyelvet.

Dr. Borbély Zoltán ügyvéd (emellett sokak számára ismert és emlegetett közlekedési biztosítási és kártérítési szakjogász, spotjogász, illetve sportriporter, ügyész, szóvivő) a büntetőeljárásról, ezen belül az elévülés szabályairól a magyar büntetőjogban tartotta meg előadását, példaként említve a nyilvánosság figyelmét is felkeltő Till Tamás ügyét. A fiú tizenegy éves korában tűnt el, gyilkosság áldozata lett. Az elkövető tizenhat éves volt. Tamás holttestét huszonnégy évvel később találták meg. Az idő ekkora távlatából a feltételezett elkövetővel kapcsolatos döntés kimenetele a változó törvények és szabályok útvesztőiben szinte megjósolhatatlan.

Búcsú Árpád, az Óbecsei Alapfokú Bíróság elnöke, a VMJE elnökségi tagja a szerb büntető törvénykönyv változtatásairól és módosításairól osztotta meg gondolatait a megjelentekkel, személyes példával is alátámasztva a magyarországi és a szerbiai tapasztalatok összehasonlítását. Kiemelte, a módosítást szakmai tanulmányok és joggyakorlatok elemzése után hozta meg a kormány. Szigorításokkal szerinte nem lehet célt elérni, és a probléma cselekvést igényel. Rohan és változik a világ, a társadalom formálódik, rossz vagy jó példákat ad. A túlzott szabályozás vagy a büntetési határok növelése kihatna a bíróságok döntésére, azok értékelési jogára. A régebben eltitkolt, ma már napvilágra kerülő családon belüli erőszak tényére nyitottabb a társadalom. Régen bizonyíték híján felmentették az elkövetőt, manapság a büntetési tételek evidensek. A büntetőjog utólag hat, következményeit később tapasztaljuk, ezért hatékonyan és gyorsan kell reagálni. Nagy a káderhiány, különösen a szakmunkatársak terén. Magyarországon erre külön specializáció van. A nyelvhasználat is gond — érteni és megérteni nem azonos fogalmak.

A konferencia a Reform vagy kihívás? A szerb büntetőjog átalakulása és annak dilemmái téma keretében kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott. A moderátor Lulić Emil, a Magyar Nemzeti Tanács hivatalvezetője volt.

A konferencia hagyományos, minden évben megszervezik — mondta Szakállas Zsolt, a Vajdasági Magyar Jogász Egylet titkára.

— A témákat aktualitásuk szerint választjuk ki, ezért beszéltünk ma is a büntetőjogról, hiszen a szerb büntető törvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv változásokon esett át. Mint mindig, ma is neves előadók osztották meg véleményüket a megjelentekkel. A magyarországiak magyarországi gyakorlatról számoltak be. Nagy öröm számunkra, hogy a számos résztvevő között fiatalok is követték a konferenciát. Az egylet célja a fiatalokkal való foglalkozás, utánpótlást szeretnénk kinevelni, hogy el tudják sajátítani a szakmai nyelvet, helyt tudjanak állni a közszférában, magyarul is tudjanak tárgyalni, eljárni az ügyekben, és biztosítani a nyelvhasználatra való jogot. Fontos, hogy megismerkedjünk egymással, megosszuk a szakmai tapasztalatokat, hogy ne szakadjon meg a kontinuitás. A jogainkat ismernünk és alkalmaznunk is kell. Ez a konferencia egyik lényege, hogy elmondjuk, mit szeretnénk a jövőben megvalósítani, és hogy cselekvőképes magyar jogásztársadalmunk legyen.

Az előadások után a Vajdasági Magyar Jogász Egylet az évi közgyűlését tartotta meg. A tagság egyhangúlag megerősítette Nyilas Mihályt az egylet elnöki tisztségében, az elnökség és a felügyelőbizottság összetételében jelentős fiatalítás történt. Az elnökség tagjai: Nyilas Mihály elnök, Szilágyi Miklós alelnök, Nágel János, Szedlár Erich, Erdődi Edvina, mgr. Miavecz Béla, Búcsú Árpád, dr. Várady Tibor, Szakállas Zsolt tag, titkár. A felügyelőbizottság tagjai: Lakatos Adrián elnök, dr. Dudás Attila, Berényi Ernő.