A magyar aviatika történetének fontos dátuma 1909. október 17-e, hiszen Budapesten akkor rendezték meg ez első repülőbemutatót. Az első légi bemutatót itt, a déli végeken, 110 évvel ezelőtt, 1913. május 11-e és 13-a között tartották meg Újvidéken, 40 000 néző (!) jelenlétében, s az eseményről filmfelvételek is készültek.

Louis Blériot, az akkor már világhírű pilóta, aki nem sokkal korábban repülte át a La Manche csatornát, a Magyar Aero Club meghívására érkezett a fővárosba, ahol az Üllői út melletti kis-rákosi gyalogsági gyakorlótéren emelkedett a magasba. Gépével három felszállást hajtott végre, a nagyszámú nézőközönség nem kis örömére. Ezután a magyar aviatika fejlődésével a légi bemutatók száma is évről évre növekedett, melyek népszerűsíteni igyekeztek a repülést.

A repülőnapok alkalmi kiadványa (1913)

Mindössze egy évvel az I. világháború kitörése előtt, 1913-ban az Osztrák—Magyar Monarchia, nyilván hadászati megfontolásból, repülőteret épített ki Újvidéken, s ezzel a város úttörő szerepet vállalhatott a hazai aviatika fejlődésében. Később pilótaiskolát is létesítettek, az I. világháború alatt pedig az újvidéki reptérről szálltak fel a szerbiai vagy az oroszországi hadszíntérre igyekvő harci gépek.

Nos, 1913. május 11-én és 12-én (vasárnap és hétfőn) Újvidéken nagyszabású légi bemutatót tartottak, melyen az akkor még gyerekcipőben járó katonai aviatika az egybegyűlt újvidéki polgárok meg az illusztris vendégek előtt látványosan demonstrálta felkészültségét és fejlődését. Talán még nem is sejtve, hogy valamivel később innen már tényleges háborús bevetésre repülnek.

A pompásan sikerült újvidéki repülőnapokat hivatalosan a Magyar Aeroszövetség szervezte, a korabeli újságcikkek szerint „abból a célból, hogy a magyar aviatika fellendítésére megkezdje az erkölcsi és anyagi tőke gyűjtését”. A kétnapos rendezvény védnökségét az aviatika iránt élénken érdeklődő József főherceg vállalta, aki „azon volt, hogy a verseny erkölcsi és anyagi sikere a magyar aviatika megerősödésének hasznára biztosíttassák”. A korabeli lapok kiemelt helyen tudósítottak az eseményről. A Tolnai Világlapja például címoldalon közölt képriportot róla (egy bizonyos Bálint nevű fotográfus jóvoltából), akárcsak a Vasárnapi Ujság is, mely számára Jelfy Gyula készített érdekes helyszíni felvételeket.

Az újvidéki pünkösdi repülőnapokra a MÁV különjáratokat indított, hiszen országos rendezvényről volt szó. S érkeztek is az érdeklődők, tömegesen, az ország minden részéből. Jegyeket nem árusítottak, azokat alkalmi jelvények helyettesítették (három színben). Újvidék nem csekély erőfeszítést tett, hogy elszállásolja az ezerszámra érkező vendégeket: a város három pontján lehetett jelentkezni szállásigénnyel.

Az újvidéki rendezvény egyik kiválósága: Milan Uzelac alezredes a gépén (1913)

Az esemény tartós emléke egy alkalmi, harmincoldalas kiadvány volt, egy Budapesten nyomtatott emlékalbum, jeles közéleti személyek rövid szövegeivel, valamint egy képeslapsorozat a jeles légi bemutatóról.

A nagyszabású rendezvényen számos tekintélyes vendég is megjelent: mindenekelőtt József főherceg a kíséretével, több magas rangú katonatiszt meg Bács-Bodrog megye elöljárósága. Ez utóbbiak között volt Lukijan szerb pátriárka, Matkovits Béla főispán, Dungyerszky (Dunđerski) Gedeon, a dúsgazdag bácskai nábob, Chotek Rezső gróf és még sokan mások, akik a vasúton érkező József királyi herceget meg báró Hazay Samu honvédelmi minisztert az újvidéki pályaudvaron köszöntötték. Az újvidéki repülőnapoknak, mint országos jellegű rendezvénynek, József főherceg volt a fővédnöke. A szervezésbe pedig hathatósan bekapcsolódott Matkovich Béla főispán a város vezetőségével egyetemben. A Magyar Repülőszövetség még 1913 áprilisában felkérte Markovitsot, hogy kezdeményezzen és szervezzen egy országos pénzgyűjtési akciót az aviatika fejlesztése céljából, amit az el is vállalt.

Még az újvidéki légi bemutató előtt a korabeli lapok széles körben népszerűsítették, hogy Újvidék városa, felismerve a repülés jelentőségét, kezdeményezi és támogatja az aviatika fejlődését, reptér és repülőgépgyár kiépítését. Erre azért volt szükség, mert eleinte a korabeli közvélemény eléggé indifferensen viszonyult az aviatika fejlődéséhez, és hiányzott annak intézményes pénzügyi támogatása is.

A légi bemutatón a kor legjobb pilótái vettek részt: Milan Uzelac, az osztrák légierők parancsnoka, valamint Losonczy Béla, Banfield Károly, Alexay András, Zsohár József és Kurt Wilhelm. Közülük a legkiemelkedőbb teljesítményt Uzelac és Banfield nyújtották. Banfield Károly főhadnagy, katonai aviatikus volt, aki „kettős fedelű gépével ötszáz méternyire emelkedett a magasba”. A másik „Uzelac cs. és kir. alezredes, az osztrák és magyar léghajóosztály parancsnoka” volt, aki már korábban is ismert volt merész repüléseiről, lévén, hogy nem sokkal az újvidéki bemutató előtt „Fischamendből három óra alatt Újvidékre repült, anélkül, hogy bárhol pihenőt tartott volna”. A 400 kilométeres táv átrepülése egyhuzamban akkortájt említésre méltó teljesítmény volt. A parancsnok Újvidéken is bemutatta légi bravúrjait, méghozzá olyan sikeresen, hogy „pompás repülésével általános feltűnést keltett”.

Az akkori lapok szerint „ünnepi színt öltött a gazdag bácskai város, ünnepelt és örült mindenki annak, hogy tanúja lehet a magyar aviatika érdekében megindított mozgalom fényes sikerének”.

A légi bemutató egyik alkalmi képes levelezőlapja

A városba érkező vendégsereg a pályaudvarról az újvidéki repülőtérre hajtatott, ahol a hangárok előtt már készenlétben állt néhány gép. A biztonság kedvéért a nagyközönség csak megfelelő távolságból szemlélhette a pilóták merész mutatványait. Az újvidéki rendezvény nemcsak légi bemutató volt, hanem sokszínű, minőségi, érdekes sport- és kulturális rendezvények összessége is. Hét műsorszáma volt, közülük a legérdekesebb mindenképp a „virágkorzó az égbolton”, melyben négy kiváló pilóta vett részt: Milan Uzelac, Sohár József, Losonczy Bála és Alexay András. A rendezvény előestéjén a Kovács étteremben, népszerűsítő szándékkal, Petróczy István tartott (vetítéssel egybekötött) előadást az aviatika történetéről.

A kísérő sportrendezvények közül említést érdemel az Újvidéki Torna Klub (U.T.C) és az újvidéki folyamőrség labdarúgó-mérkőzése, a Danubius regattaversenye, valamint a folyamőrség tisztjeinek gyeplabdamérkőzése.

A művelődési rendezvények közül kiemelkedik a 6. gyalogezred zenekarának a hangversenye, Mayerné koncertje, valamint a város központjában megtartott népünnepély, melyen négy színpadon kabaré-előadásokkal és tehetséges művészek fellépésével szórakoztatták a közönséget. Idesorolhatjuk az újvidéki iparosok és kereskedők által szervezett érdekes és látványos kirakatversenyt is.

A jól sikerült légi bemutató után, illetve elutazása előtt József főherceg, gróf Chotek Rezső vendégeként, sikeres vadászaton vett rész a futaki erdőben.

A rendezvény sikerét nyugtázva a Tolnai Világlapja leszögezi, hogy „a katonai aviatikusok repülésének szabatossága, de merészsége is általános feltűnést keltett”. A Magyar Aeroszövetség 1913 májusában megtartott rendkívüli ülésén, elismerésként, Matkovits Béla újvidéki főispánt tiszteletbeli elnökké választotta.

A légi bemutató annak idején még ritka és nagy látványosságnak számított, ezért nem véletlen, hogy ekkora érdeklődésre tartott számot. Ez volt egyébként a később kiterebélyesedő újvidéki aviatika egyik első, fontos mérföldköve. Nemcsak fénykép-, hanem filmfelvételek is készültek róla. Az alkalmi dokumentumfilmet 1913. május 28-án este a szabadkai Elit mozi közönsége is láthatta.

Irodalom: Repülőnapok Újvidéken. 1913; Csanádi-Nagyváradi-Winkler: A magyar repülés története, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977, bővített kiadás; M. Szabó Miklós — Szabó József: Mozaikok a magyar katonai repülés évszázadából In.: Hazánk dicsőségére — 160 éves a Magyar Honvédség. Szerkesztőbizottság elnöke: dr. habil. Holló József Ferenc, Zrínyi Kiadó, Budapest, 2008; Branik, 1913. máj. 14.; Zastava, 1913. ápr. 27.; A Csajkás, 1913. máj. 25.; Tolnai Világlapja, 1913. máj. 25.; Vasárnapi Ujság, 1913. máj. 18.; Ország-Világ, 1913. máj. 25.; Bácskai Közérdek, 1913. máj. 18.; Óbecsei Újság, 1913. máj. 25.