NAGY PORT KAVART. A néhai Jovan Rašković - a pszichiáterből lett horvátországi szerb népvezér, a knini rönkforradalom egyik megálmodója - arról volt ismert, hogy gyakorta a páciensei módjára nyilatkozott. Hóbortos megnyilvánulásai között is a legemlékezetesebb az a kijelentése, hogy ,,a szerb, az egy bolond nép'. Nos, a dalmáciai papa Zágrábban született, 1991 óta pedig Belgrádban élő lánya, Sanda Rašković Ivić, a Kosovói Koordinációs Központ elnöke is a minap olyan nyilatkozatot adott, amely alaposan fölborzolta a kedélyeket. A BBC-nek ugyanis azt mondta: ,,Ha a szerbek és az albánok is szembesülnek azzal a ténnyel, hogy az együttélés lehetetlen, s ha a nemzetközi közösség is szembesül ezzel, akkor Kosovo valamiféle felosztása jelentene megoldást mindkét fél számára'. A kosovói szerbek képviselői azonnal és élesen reagáltak a kijelentésre. Oliver Ivanović szerint az ilyesfajta kereskedés alapjául Kosovo északi részét lehetne csak venni, ahol a szerb lakosság 45%-a él, és ez annyit tesz, hogy ,,a szerbiai kormány veszni hagyná a kosovói szerb lakosság nagyobbik részét'. Belgrádban az SZDP (a bizottság elnök asszonya Koštunica pártjának a tagja) szóvivője azt próbálta megmagyarázni az újságíróknak, hogy tévesen értelmezik a nyilatkozatot, hiszen Sanda Rašković Ivić végig a lényegi autonómiáról beszélt. ,,Nincs tartalékterv Kosovo felosztásáról' , a nyilatkozat csak próbaballon volt - vélekedtek mások. A nagy port kavart kinyilatkozás ügyében egyébként az a legérdekesebb, hogy Szerbia legfelsőbb hatalmi struktúrái nem is cáfolták, nem is kommentálták az ominózus mondatot.
Slobodan Antonić politikai elemző elképzelhetőnek tartja, hogy Szerbia tarsolyában igenis létezik egy tartalékterv Kosovo státusával kapcsolatban. Igaz, hogy Belgrád hivatalos álláspontja a széleskörű autonómia megadása, ám ennek irrealitását egyre többen érzik, s Belgrád valójában Kosovo felosztását szeretné. Tegyük hozzá: pontosan úgy, ahogyan ezt a ,,nemzet atyja', Dobrica Ćosić már sok-sok évvel ezelőtt elképzelte, és meg is fogalmazta. Az igazsághoz tartozik, hogy a meggyilkolt miniszterelnök, Zoran Ðinðić is a sok rossz megoldás között a leginkább elfogadható rossznak a terület felosztását tartotta.
Egyébként: új vezetőt neveztek ki a kosovói UNMIK élére Joachim Rücker személyében. ,,Reményeim szerint én leszek az ENSZ-főtitkár utolsó kosovói különmegbízottja..., tényleg hiszem, hogy az utolsó leszek' - nyilatkozta Prištinába érve Joachim Rücker.
PLUSZCSOMAG. A G17 Plusz két vezető beosztásban levő politikusa, Ivana Dulić-Marković szerbiai miniszterelnök-helyettes és Mlaðan Dinkić pénzügyminiszter a héten Brüsszelbe vitte azt az úgynevezett Pluszcsomagot, amelyet a párt szakértői készítettek abban a reményben, hogy az EU folytatni fogja a Belgráddal megszakított tárgyalásokat. A batyura - a Szerbia unióhoz való közeledését szolgáló intézkedéscsomagba Brüsszel előbb nézhetett bele, mint Szerbia polgárai - Olli Rehn, az EU Bővítési biztosa azt mondta, hogy ez mind szép és jó, de a tárgyalások folytatásának feltétele továbbra is Ratko Mladić kiadatása Hágának.
NEM VÁLTOZIK A HATALMI ÖSSZETÉTEL. A Vajdaságban egyre gyakrabban lehetett hallani olyan híreszteléseket, hogy a tartományi hatalmi koalícióban ,,szétszedik a babaruhát'. Azaz: változik majd a kormány és a parlament összetétele. Ennek kapcsán a múlt kedden a tartományi parlamentben többséget alkotó képviselői csoportok koordinációs testülete közleményt adott ki, melynek lényege: ,,továbbra is szilárd és hatékony az együttműködés a koalíció tagjai között a parlamentben és a kormányban elfogadott közös platform realizálásában.' A közlemény szerint egyik koalíciós partner részéről sincs indítvány a tartományi kormány, illetve a kormányzó koalíció összetételének a megváltoztatására, a koordinációs testület részvevői pedig ,,kifejezik fenntartás nélküli készségüket arra, hogy folytatják az eddigi együttes és sikeres tevékenységet Vajdaság gyorsabb további fejlődése és az európai integrációs folyamatokba való bekapcsolódása érdekében'. A közleményt a Demokrata Párt, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a Szerbia Ereje Mozgalom képviselője írta alá.
ÚJVIDÉKEN MÁR JÖVŐRE MEGKEZDIK A MAGYAR KOLLÉGIUM ÉPÍTÉSÉT. Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár és Bunyik Zoltán tartományi oktatási titkár Újvidéken ellátogatott a telepi Árpád-házi Szent Erzsébet-templom udvarába, ahol az Európa Kollégium épül majd. A magyar egyetemisták befogadására épülő intézmény tervdokumentációjának az elkészítésére alapítványi támogatásból kaptak pénzt, a tartományi kisebbségügyi titkár pedig elmondta: arra fog törekedni, hogy a 2007-es tartományi költségvetésben biztosítsanak egy jelentős összeget. A tervek szerint ebből a pénzből már a jövő év tavaszán megkezdődik az építkezés, az új kollégium pedig 2008 őszén fogadná a lakókat. A magyar kollégiumra nagy szükség van, hiszen Újvidéken 1700 magyar ajkú egyetemista tanul (90%-uk vidéki), s csak 60-80 fiatalnak sikerült bejutnia valamelyik állami kollégiumba.
Itt mondjuk el, hogy az intézmény építésének egyik kezdeményezője, Bunyik Zoltán hamarosan lemond tartományi oktatási titkári posztjáról. A szerb kormány ugyanis diplomáciai küldetésre nevezte ki, s a feladatkörre való felkészülés után Berlinben fog dolgozni.
SZERBIAI ÖSZTÖNDÍJAK. Mint minden évben, szeptemberben jelenteti meg az oktatási minisztérium azt a pályázatot, amelyen a középiskolások ösztöndíjra vagy tanulmányi kölcsönre pályázhatnak. Az egyetemi hallgatókra vonatkozó pályázat október elején jelenik meg. Ösztöndíjra csak a legjobb hallgatók számíthatnak (8,5 feletti tanulmányi átlag kell hozzá), tanulmányi kölcsönre 18 000 fiatal számíthat.
LECSERÉLIK A VILLANYÓRÁKAT. Szeptemberben a szerbiai villanygazdaság 130 000 villanyórát vásárol több mint 5 millió euró értékben. Ebből 119 000 háromfázisú villanyóra lesz (darabja 38 euró), 7500 pedig monofázisú (darabja 30 euró). Ezzel megkezdődik majd a villanyórák lecserélése, az áramszolgáltatóban pedig kezdetét veszi a távvezérlésű digitális korszak. Az új órák a villanygazdaság tulajdonát képezik majd, a polgároknak tehát nem kell majd fizetniük az új mérőberendezésekért. A öreg villanyórák teljes lecserélését az elkövetkező tíz évben tervezik elvégezni az illetékesek. Ennek az akciónak - a korszerűsítés mellett - takarékossági okai is vannak. A villanygazdaság veszteségeihez ugyanis nagyban hozzájárulnak az öreg villanyórák is: évente 400 millió kilowattóra tűnik el nem kevesebb mint 16 millió euró értékben. A legnagyobb veszteségeket azonban az áramtolvajok okozzák: évente egymilliárd kilowattórát lopnak el ,,leleményes emberek' 40 millió euró értékben!
A villanyórák lecserélése kapcsán az áramszolgáltató nem számolt be a veszteségek harmadik forrásáról: a tartozásokról. Pedig érdekes lenne tudni, hogy Szerbia melyik körzetben mennyivel tartoznak az áramért a kisfogyasztók, mármint a polgárok. S mennyivel tartoznak a gyárak, a közvállalatok, közhivatalok. Nagyon jó lenne ismerni ezeket az adatokat, mert Szerbiában az járja, hogy a szegény embert még az ág is húzza. Ha valakit áramtartozás miatt lekapcsolnak a hálózatról, az a kisember családi háza, lakása. Macedóniában viszont - ahol külföldi cég vásárolta meg a magánosított áramszolgáltatót - az új tulajdonos a kormányépülettel kezdte. A macedón kormány épülete mindaddig áram nélkül marad, míg a ház ki nem egyenlíti a tartozásait! A külföldi tulajdonosnak ugyanis az az elve, hogy nem az állampolgáron, hanem fönn, a hatalomban kell példát statuálni.
BOTRÁNY. A szélsőjobboldali francia politikus, Jean-Marie Le Pen nyitotta meg Versecen a Balkáni Motorkerékpáros Bajnokságot. A politikus magányszemélyként, a verseny szervezőjének meghívására érkezett Szerbiába. Nekünk már más sem hiányzott. Nagyjából ezt mondta Bojan Kostreš, a tartományi parlament elnöke is, amikor a hírt kommentálta. ,,Sokkal jobban örülnék annak, ha európai demokraták jönnének, akik segíthetnek Szerbia nemzetközi megítélésének a megváltoztatásában' - mondta a politikus. A politikai pártok közül egyedül a Szerb Radikális Párt fogadta a nézetei és kijelentései révén elhíresült francia politikust.