Jómagam az „őszi avar” alatt bukkantam egy ilyen szép színfoltra. Ez a tavalyi hír arról szólt, hogy a zentai cukorgyár mintegy tízezer eurós támogatásának köszönhetően Zentán egy iskolában öt tantermet újíthatnak fel...

„A November 11. iskolában magántámogatásból sikerült felújítanunk a történelem-szaktantermet, a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával kivetítőt, laptopot és routereket vásároltunk, aminek köszönhetően lehetővé vált, hogy minden tanteremben legyen internet-hozzáférés. Ezenkívül egyes civil szervezetek is sikeresen pályáztak, aminek köszönhetően az iskolában a támogatásukkal is fel tudtunk szerelni néhány tantermet padokkal és székekkel” — nyilatkozta napilapunknak a község általános iskoláit felölelő oktatási intézmény igazgatónője.

Ez a zentai jó hír igazából egy újabb mozaikkocka. Egy új és értékes darabja annak a közösségi kirakósnak, annak a nagyszabású mozaiknak, amelyet az MNT oktatáspolitikai stratégiájának hívnak. Ebben a stratégiában — a közoktatást érintő célokban — kiemelt prioritás: az oktatás, a tudás, a képzés fejlesztése. E célok megvalósításán dolgozik már három éve folyamatosan, következetesen a vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzata, a Magyar Nemzeti Tanács. És a rendelkezésére álló forrásokat is ezeknek a céloknak rendeli alá. Az iskolai eszköztárak fejlesztése jó befektetésnek bizonyult. Ahogy a pedagógus-továbbképzésekbe fektetett gondoskodás és pénz is. Nyugodtan mondhatjuk: bebizonyosodott, hogy jó. Az erőfeszítéseknek és a befektetéseknek ugyanis immár mérhető eredményei vannak. Az ismert és elismert nemzetközi PISA-teszten elért eredmények ezt tanúsítják.

A tavalyi év végén kerültek nyilvánossága a 2012. évi PISA-teszt eredményei. Ezen a teszten a vajdasági magyar diákok átlagosan mintegy 30 ponttal jobb eredményeket értek el, mint három évvel korábban, 2009-ben. Ráadásul ugyanezek az anyanyelvükön tanuló gyerekek jobban teljesítettek a szerbiai átlagnál. A PISA-felmérésen elért teljesítményükkel a vajdasági magyar gyerekek beérték a Szerbiánál magasabb rangsorolást elérő Magyarországot. Szövegértés terén a vajdasági magyar gyerekek 494 pontot értek el — a többségi nemzet diákjai szövegértésből 447 pontot szereztek. Matematikából a magyar tagozatos diákok pontszáma 485 — a szerb tannyelvű tagozatok diákjaié 449 pont. Természettudományból a magyar diákok teljesítménye 489 pont — a szerb diákoké 444. A felmérés eredményeinek közzététele után Joó Horti Lívia, az MNT közoktatási bizottságának elnöke a következőt nyilatkozta: „Az új lendület, a szakmai továbbképzések, a könyvtárállomány bővülése, a tankönyvek alakítása, az a partneri viszony, amelyet az iskoláinkkal igyekszünk kialakítani, együttesen tudták hozni ezt a semmiképp sem lebecsülendő eredményt. A vajdasági magyar oktatásba való befektetést pedig továbbra is folytatni kell.”

Most, hogy tavaszodik, s heteken, napokon belül elkezdődik az MNT idei beiskolázási kampánya, nagyon fontos emlékeztetni a PISA-teszten elért teljesítményre. A beiskolázási kampány célja — mint tudjuk — az anyanyelven való tanulás népszerűsítése. Az, hogy lehetőleg minden magyar szülő anyanyelvű tagozatra írassa a gyerekét. A kis elsősöknek ajándékozott beiskolázási csomag, az ingyenes iskolabuszprogram és az egyéb támogatások is mind ezt ösztönzik. „Erőfeszítéseinket némileg megkönnyíti az a tény, hogy a legújabb PISA-felmérés szerint a vajdasági magyar nyelvű iskolák, tagozatok a legminőségibbek Szerbiában, sőt megelőzik a romániai és a szlovákiai magyar iskolákat is. Jó iskoláink vannak tehát: szülő, gyermek egyaránt csak nyer azzal, ha a magyar oktatást választja” — nyilatkozta lapunknak januárban dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke. Hogy jó iskoláink vannak — ez bizony presztízs. A francia szó eredeti jelentése: káprázat, varázslat. A hétköznapi szóhasználatban azonban a presztízs értékítéletként honosodott meg — a tekintély, a befolyás, az erkölcsi súly szinonimája.