De mielőtt előkerülne a hátizsák, nem árt tudni, miért érdemes felkeresni ezt a barátságos kisvárost, és miket kell megnézni. Pozsonyt az utazók általában elkerülik, és a sokkal látványosabb Bécset veszik célba. Sokakban még él az a sztereotípia, hogy a szlovákok leragadtak a ’90-es években, szegények, és maradtak szovjet mostohagyerekek. Nos, ez nem így van. Az elmúlt harmincöt évben nagyot fordult a világ, még Szlovákiában is. Az ország élt az uniós tagság adta lehetőséggel, és szorgalmas munkával átformálta az életet, hogy a gyermekek egy jobb Szlovákiában éljenek. Hozzánk általában csak a Beneš-ügy néhány részlete jut el, és azt tudjuk, hogy mikor Fico a miniszterelnök, és mikor nem. Pedig Szlovákia és Pozsony sokkal több ennél.

A Szent Márton-dóm tornya

Éppen e miatt a tudatlanság vagy enyhébben fogalmazva információhiány miatt, akik esetleg vállalják a pozsonyi kalandot, nem várnak sokat a várostól. Én többször is jártam a fővárosban (zárójelben jegyzem meg, hogy Pozsony repülőteréről nagyon jó árú jegyeket lehet találni), és mindig úgy mentem, hogy a szokásos látnivalók mellett minden alkalommal újakat is megnézzek. Pozsony egy kedves kisváros a Duna partján. A legtöbb látnivaló az óvárosban van, mely európai viszonylatban nem nagy. Könnyedén be lehet járni néhány óra alatt. Jó a város tömegközlekedése is, így a külvárosokat, az új városrészeket vagy a környék látnivalóit is könnyen el lehet érni.

A Prímási palota

Az egyik legtöbbet fényképezett épület a Mihály-kapu vagy más néven Mihály-torony. Az 50 méter magas építményt a XIV. században építették városkapunak, és a középkori városfal fontos része volt. A valamikori négy városkapuból csak ez maradt meg épségben. Mai kinézetét a barokk idején nyerte el, azóta a város jelképe. A toronyban fegyvermúzeum kapott helyet, de a legtöbb turista a torony tetején kialakított teraszra kíváncsi. Innen a legszebb a kilátás az óvárosra és a várdombra. A kaputól indul a város sétálóutcája, mely szintén Mihályról kapta a nevét. Ezen a környéken a középkorban Szent Mihály tiszteletére emelt templom állt, és a városrészt is róla nevezték el, ezért hívnak errefelé mindent Mihálynak. Az óvárosban számos kis utca van, melyek nem annyira zegzugosak, mint európai társaik. Mindben butikok, éttermek, kávézók, (ajándék)boltok vannak, és közös bennük, hogy mind a várdombhoz és a Szent Márton-dómhoz vezetnek. A félezer éves központi templom valamikor koronázó székesegyház volt. Amikor a török Mohács után elfoglalta Budát is, a koronát és a koronázási jelvényeket a pozsonyi várba menekítették, Pozsony pedig magyar királyi koronázási város lett. Az 1800-as évekig tizenegy Habsburgot és hét királyi feleséget koronázták itt a magyarok uralkodójává. 1741-ben Mária Terézia fejére is ebben a dómban került fel a magyar korona. A koronázásnak külön szertartása volt, de talán a legérdekesebb része, hogy mindig kékfrankost ittak a meghívottak. Szerette a bort és a dómot Beethoven is, hiszen néhány művét itt mutatta be, de Liszt Ferenc is vezényelte itt a Magyar koronázási misét. A királyválasztás tiszteletére a torony csúcsán kereszt helyett egy másfél méter magas és 150 kilogramm súlyú, aranyozott magyarkorona-modell van. Hat közül csak a torony legnehezebb harangja élte túl a világháborúkat, hogy nem olvasztották be. Öt társa helyére a közelmúltban Szlovákia öt szomszédja adományozott egyet-egyet. Nincs innen messze, de annál nehezebb megközelíteni a várat. A pozsonyi vár évszázadokon át királyi székhely volt. Tornyában pihentek a magyar koronázási ékszerek is. Abban a toronyban, ahonnan a legszebb a kilátás a Dunára. Kétszáz évvel ezelőtt a vár védői több kékfrankost ittak a kelleténél, és véletlenül felgyújtották az erődöt, mely két napon át égett. Az épület és a környező több tucat ház porig égett. Csak a múlt század ’50-es éveiben kezdték meg a helyreállítási munkálatokat. Páramentes időben a határ menti magyar és osztrák városokat is lehet látni. És ha már a kilátásnál tartunk, nem lehet nem megemlíteni az ufót, Pozsony legújabb és legattraktívabb kilátópontját. Erről csak a QR-kód beolvasásával tudhatnak meg többet.

Roland lovag

Pozsonynak számos magyar vonatkozású története és épülete van, hiszen sok-sok éven át innen irányították Magyarországot. Mindennapos vendég volt a városban Kossuth, Petőfi, Széchenyi és a többiek. A város legimpozánsabb palotája is a magyar történelem egy fontos szegletét jeleníti meg. A Prímási palotát ma a híres gobelingyűjteményéről ismerik, de falai között szabadították fel a magyar jobbágyokat, tükörtermében pedig aláírták azt a rendeletet, amely felhatalmazta gróf Batthyány Lajost, hogy alakítson független magyar kormányt, és helyezze vissza annak székhelyét Budapestre. A palota ma Pozsony polgármesterének a rezidenciája. A Szlovák Köztársaság elnöke is egy tiszteletet parancsoló kastélyból irányítja az országot. A Grassalkovich-palota a XVIII. században a társasági élet központja, bálok, rendezvények, zenei estek és nemesi lakodalmak helyszíne volt. A főtér épületein is elő-előbukkannak a magyar vonatkozások. Az egyik legszebb palota a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank épülete. Itt áll a régi városháza is, melyből hosszú időn át intézték Pozsony ügyeit. Toronyórája világhírű. 150 éve az ország első múzeuma nyílt meg falai között, tornyát pedig szívesen keresik fel a fotóművészek. Ünnepek és koncertek alkalmával a régi városháza előtt szokták felállítani a színpadot, mivel ez az épület adja a legszebb hátteret az egész városban. A főtér másik ismert látványossága a Maximilián-szökőkút vagy ahogy a helyiek emlegetik, a Roland-kút. Megépítését II. Maximilián (Miksa) német-római császár és magyar király rendelte el, hogy egy esetleges tűzvész esetén legyen mivel oltani a tüzet. A kút közepén egy 10 méter magas oszlopon áll Roland lovag. A páncélos lovag magát a császárt ábrázolja harci öltözetben, jelképezve tekintélyét és bátorságát. Roland lovag a régi városháza felé néz, de évente kétszer (nagypénteken és szilveszter éjjelén) megfordul és meghajol. Az egyik alkalommal Isten előtt tisztelegve, másodszor pedig az emberek előtt. 

A Grassalkovich-palota

Mindazoknak, akik türelmesen végigolvasták a városleírást, íme az 50 eurós ajánlat: Pozsonyban rengeteg szállás várja a vendégeket. Mivel a város még nem annyira felkapott a turisták körében, könnyen lehet olcsó hostelt találni, akár egy 20-asért is személyenként egy éjszakára. A Pozsonyba való eljutás legolcsóbb módja pedig Szegedről magyar igazolvánnyal (zöld füzet) ingyenesen felutazni Budapestre, a Népligetből pedig kétóránként indulnak kényelmes Flixbusok a szlovák fővárosba, leggyakrabban 15 euróért. Szabadkáról is vannak közvetlen járatok, a jegyárak pedig 20 eurónál kezdődnek. Ez esetben egy kicsit jobban szét kell nézni a szállások között.

A Szent Márton-dóm