Tíz év alatt akár 9%-kal csökkenhet a szlovákiai és az erdélyi magyarok száma - derül ki az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány (EÖKIK) legújabb kötetéből. Nincs politikai stratégia arra, hogyan lehetne visszakapcsolni a magyar nyelvű közösség életébe a többségi nemzethez csatlakozókat, az asszimilálódókat, továbbá az elvándorlókat - jelentette ki Kiss Tamás, a Párhuzamok és különbségek - A második világháború utáni erdélyi és szlovákiai magyar népességfejlődés összehasonlító elemzése című tanulmánykötet egyik szerzője a könyvbemutatón.
Gyurgyík László, a kötet szlovákiai magyarokkal foglalkozó részének szerzője arról beszélt, hogy a helyi jellemzők alapján némileg eltérő módszerrel ugyan, de kiszámolták a szlovákiai és a romániai magyarság várható létszámbeli csökkenését.
Ennek alapján a 2001. évi népszámlálási adatokhoz képest a 2011-ben mindkét országban ismét esedékes népszámlálások nagyjából 9%-os fogyást fognak mutatni. A szlovákiai magyarok létszáma már most félmillió alatt van, és Gyurgyík László számításai szerint 2011-ben 460 és 490 ezer között lesz.
Ezek a lesújtó adatok, illetve előrejelzések sajnos manapság már meg sem döbbentik az embert. Főként azok nem lepődnek meg ezen, akiknek mélyrehatóbb, a mindennapi életből merített tapasztalataik vannak az elmúlt évtizedek kisebbségbeolvasztó, identitásbomlasztó nacionalista politikájában.
A mindennapok tehát általában véve cseppet sem igazolják azt a megállapítást, amelyet a napokban az ún. kis Máérten hangoztattak. Mégpedig azt, hogy a mögöttünk álló időszakban csak Szlovákiában nem javult a határon túli magyarok helyzete. A horvátországi Pélmonostoron ugyanis azt állapították meg, hogy minden határon túli magyar közösségben történtek kedvező változások, csupán a szlovákiai magyarságot éri állandó támadás.
A szlovákiai magyar küldöttséget Duray Miklóson kívül Berényi József képviselte, aki sajnálattal vette tudomásul, hogy mindenhol többé-kevésbé kedvező irányban változik a magyar kisebbségi közösségek élete, de Szlovákiában sajnos rosszabbodott a helyzet. Romániában az RMDSZ a kormányba került, és megkapta egyebek között a kulturális tárcát. Horvátországban megalakultak a magyarországihoz hasonló kisebbségi önkormányzatok, helyi és megyei szinten. Nem működnek hibátlanul, mégis fontos előrelépést jelentenek. A Vajdaságban megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, melyet a kulturális autonómia irányába tett fontos lépésnek is tekinthetjük - mondta a felvidéki magyar politikus.
A közelgő magyarországi választások kapcsán a Máért fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a határon túli ügyekben elvárják a konszenzust a magyarországi pártoktól, és stratégiai kérdésekben pedig kérik a konzultáció lehetőségét, hogy ne szülessenek meggondolatlan lépések - fejtette ki Berényi József, az MKP elnökhelyettese.
Egyik kulcskérdés továbbra is a magyar külpolitika vagy nemzetpolitika meglehetősen passzív és állandó védekezésre késztetett magatartása lesz. Pontosabban, hogy képes lesz-e az új külügy ezen változtatni. Egyre inkább úgy fest a dolog, hogy ha a Fidesz nyeri meg a választást, akkor újra Martonyi János lehet a külügyek irányítója - legalábbis Orbán Viktor szerint. Ha ez így van, akkor nyitott maradhat a változtatás kérdése, mivel Martonyi János egészen másként cselekedett vagy beszélt külügyminiszterként, mint azt követően nyolc évig ellenzékiként vagy függetlenként. Ha visszatér a külügy ''diplomatikus” stílusához, akkor továbbra sem számíthat a határon túli magyarság erőteljesebb képviseletre.