Gordán Kolos, az oktatási intézmény igazgatója hangsúlyozta, minden iskolának vannak olyan napjai, amelyek évente ismétlődnek, ilyen a szeptember 1-je, az elsősök fogadása, az iskola napja, a nyolcadikosok ballagása. Emellett léteznek olyan események, amelyek csak egyszer történnek meg egy iskola életében, és ez a mai nap ilyen.

— Boldog és nagyon büszke voltam, mert több vajdasági településen avattak Petőfi-szobrot, de egyben szomorkodtam is, mert nálunk ez hiányzott. Aztán mertünk álmodni egy nagyot, összegeztük gondolatainkat, megfogalmaztuk, és a Magyar Nemzeti Tanács elé tártuk, amely felismerte ennek a törekvésnek a jelentőségét. Most pedig itt vagyunk, és megtörtént a csoda.

Dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke elmondta, erre a szoborra méltán lehetünk büszkék, mert olyannak mutatja Petőfi Sándort, amilyennek az emberek általában elképzelik. 

— Forradalmárnak, bátor hősnek, akiben ugyanakkor megvan a bölcsesség, az erő és az a tudás, amely hozzásegítette, hogy ennyi év után is a magyar történelem és a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjaként emlegessük őt.

A politika és a történelem nem egyéni műfaj. Ott mindig különböző látásmódú, különböző vérmérsékletű embereknek az összefogására, közös cselekvésére van szükség. 1848—1849 nem történhetett volna meg, és nem lenne a mi történelmünknek az egyik legfényesebb korszaka, ha Petőfi Sándor mellett nem lett volna ott Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc és még nagyon sokan mások. Az ő összefogásuknak lett az az eredménye, hogy 1848—49-ben a magyarok tanúbizonyságát adták a bátorságnak, a kitartásnak, a szívósságnak, az állhatatosságnak és annak, hogy nem mástól várják a megoldást, hanem képesek és hajlandóak a sorsukat a saját kezükbe venni. Ők nagyon különböző vérmérsékletű és nagyon különböző világlátású emberek voltak, ennek ellenére össze tudtak fogni.

Pásztor Bálint arra is kitért, hogy Petőfi Sándornak van a legnagyobb kultusza Vajdaságban, róla nevezték el az iskolákat, a művelődési egyesületeket. Ez valószínűleg azért van, mert mi, vajdasági magyarok szeretjük a bátorságot, szeretjük, amikor kimondják a dolgokat, amikor nem köntörfalaznak, és amikor az emberek kiállnak az igazukért — mondta.

— Széchenyi István Magyarország gazdasági fellendülésében látta a megoldást, Kossuth és Petőfi pedig azt vallották, először ki kell vívni a függetlenséget, és majd aztán fejlesztjük magunkat. Mindkét szemléletmódra szükség volt ahhoz, hogy sikeres nemzet lehessen a magyar, és hogy a XIX. század derekán kivívjuk azt a tiszteletet, amelynek következtében ha el is bukott a szabadságharc, bekövetkezett az az időszak, amelyet boldog békeidőként emlegetünk. Ennek köszönhetően Zentán és a környéken is olyan fellendülés, gazdasági, kulturális gyarapodás következett be, amelyből mi nagyon gyakran még ma is élünk, hiszen az akkor létrehozott épületeket újítjuk fel, óvjuk, védelmezzük Zentán is, és máshol is.

Pásztor Bálint rámutatott, példát kell venni Petőfiről és az 1848—49-es magyar forradalom és szabadságharc nagy alakjairól, és nekünk is ugyanúgy kell együttműködnünk, ugyanúgy meg kell találni a közös nevezőt annak érdekében, hogy a vajdasági magyarságnak az ügyei haladjanak előre.

A Petőfi-mellszobrot Pásztor Bálint és Gordán Kolos igazgató leplezték le.

Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke hangsúlyozta, kiváló alkalom volt a Petőfi Sándor Általános Iskola kezdeményezése, hogy a zentai közösség is Petőfi-szoborral gazdagodjon. Az MNT támogatásával és jóvoltából Lantos Györgyi szobrászművész alkotása került a Tisza-parti városba, aki a Királyhalmon felavatott Petőfi-szobrot is készítette.

Az alkalmi műsorban hangszeres zenével, versmondással közreműködtek az iskola diákjai, Szarka Hanna, Lőrinc Sára, Maša Glušica, Törteli Hunor és Vörös Márton.

Az általános iskola 2019 szeptemberében vette fel Petőfi Sándor nevét. Az oktatási intézménynek 424 tanulója van, a tanítás szerb és magyar nyelven folyik.