A jelek szerint pedig mára már, képletesen szólva, az űrből is meg lehet élni. Nem is akárhogyan. A rakétafellövések soha nem látott ütemben zajlanak. A magáncégek is meglátták az ebben rejlő lehetőséget. Igyekeznek mind nagyobb szeletet kihasítani a világűrből, illetve az ahhoz köthető szektorokban folytatott tevékenységekből.

A világűrhöz kapcsolódó iparágak bevétele tavaly 613 milliárd dollárra ugrott, 7,8 százalékos bővüléssel minden korábbi rekordot megdöntve. A tevékenység gazdasági jelentőségét jól mutatja, hogy 2024-ben a világűrhöz köthető iparágak összesített bevétele minden korábbi rekordot megdöntve 613 milliárd dollárt tett ki — olvasható a Space Foundation elemzésében. A statisztikák azt is jelzik, mekkora üzlet rejlik ebben, hiszen a bővülés jóval meghaladja a világgazdaság átlagos növekedési ütemét. Az elemzés azt mutatja, hogy az űrszektor nagyjából a globális GDP növekedésének kétszeresével gyarapodik. A növekedés trendje rendkívül látványos, hiszen alig több mint egy évtized alatt duplázta meg bevételeit a világ űrgazdasága. Mindez azt is jelzi, hogy az űrtevékenység ma már nem pusztán tudományos vagy technikai ügy, hanem a gazdasági növekedés motorjává is válhat, miközben a nemzetbiztonság és a közbiztonság egyik pillére is.

A helyzet komolyságára utal, hogy a kormányzati űrkiadások is nőttek. Világszerte 6,7 százalékkal emelkedtek tavaly, és elérték a 132 milliárd dollárt. Azt is meg kell jegyezni, hogy az eloszlás egyenetlen. Az összeg több mint felét — 77 milliárd dollárt — az Amerikai Egyesült Államok fordította nemzetbiztonsági és civil űrprogramjaira. Azt is érdemes tudni, hogy a növekedést elsősorban a magánszféra innovációi hajthatják. A kommunikációs és a bolygó különböző területeit megfigyelő műhold-technológiák rohamos fejlődése egyre gyorsabban válik a szemünk előtt üzletileg is jövedelmezővé. Új szolgáltatásokat és piacokat teremt magának a szektor.

Az űrindítások száma is mutatja, mennyire mindennapivá válik az űrbiznisz. 2025 első felében átlagosan 28 óránként indult el egy hordozórakéta a világűrbe, vagyis június végéig összesen 149 indítást hajtottak végre. Ehhez az is hozzájárult, hogy az utóbbi évek technológiai újításai drasztikusan csökkentették a fellövések költségeit. A rakéták többszöri felhasználása és a műholdak miniatürizálása sokban segített ennek elérésében. Azt is érdemes figyelembe venni azonban, hogy a 149 start több mint felét egyetlen vállalat, Elon Musk cége, a SpaceX végezte. Az indítások többsége során kommunikációs műholdakat állítottak pályára. A műholdas, széles sávú internet robbanásszerű térnyerésével hozható ez összefüggésbe. De a versengés is tetten érhető az űrbéli lehetőségekért. A SpaceX Starlink hálózatának konkurenciája is akad: gyors tempóban épül az Amazon Kuiper és az Eutelsat OneWeb műholdrendszere, melyek szintén globális műholdas internetszolgáltatást terveznek nyújtani. Mindeközben, nem mellékesen, új űrhatalmak is színre léptek. 2023-ban India elsőként juttatott sikeresen űreszközt a Hold eddig feltérképezetlen déli pólusára, Kína saját űrállomást (Tiangong) épített, mely 2022 óta üzemel. A tervek szerint további modulokkal bővítik az elkövetkező években. Az Egyesült Arab Emírségek pedig Mars-szondát indított.

De megkezdődött a versenyfutás az első, Holdra telepített atomerőműért is. A tervek szerint Oroszország és Kína közösen juttatna reaktort bolygónk kísérőjének felszínére. A NASA persze igyekszik megelőzni őket, és még ebben az évtizedben atomerőművet szállítana a Holdra. Oroszország és Kína korábban azt közölték, hogy a 2030-as évek közepére telepítenének reaktort bolygónk kísérőjére, az USA tehát ezt ennél korábban szeretné megtenni.