Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, nem hisz azon orosz ígéretnek, mely szerint csökkentenék harci tevékenységüket, szerinte ugyanis újrarendezik soraikat egy donbaszi támadásra, ezért az ukrán erők újabb csatákra készülnek az ország keleti felén. „Senkinek és semmilyen szép szavaknak nem hiszünk. Országunk minden négyzetméteréért megküzdünk, nem engedjük át” — jelentette ki az elnök a nemzethez intézett legújabb videóüzenetében.

Fotó: Tanjug/ Turkish Presidency via AP

Zelenszkij megköszönte a washingtoni kormánynak, hogy további 500 millió dolláros közvetlen segélyt ígért Ukrajnának az orosz invázióval szembeni védekezéshez, de az elnök érzékeltette, hogy országának még többre van szüksége. „Ha együtt harcolunk a demokrácia védelmében, akkor jogunk van segítséget kérni ebben a kritikus időszakban. Harckocsik, repülőgépek, tüzérségi fegyverek. A szabadsághoz nem kevésbé kell a fegyver, mint a zsarnoksághoz” — mondta.

Volodimir Zelenszkij (fotó: Tanjug/ AP/ Ukrainian Presidential Press Office)

Az ukrán fegyveres erők újabb hadianyagraktárainak megsemmisítéséről és egy mikolajivi harcálláspont felszámolásáról beszélt szerda délelőtti hadijelentésében az orosz katonai szóvivő. Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője moszkvai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az orosz haderő Hmelnyickij megyében nagy pontosságú levegő-föld rakétákkal üzemanyagraktárakat, a Donyeck megyében található Kamjanka községnél pedig Iszkander harcászati rakétával üzemanyag- és tüzérségi lőszerraktárt semmisített meg. Az elmúlt 24 óra alatt a tájékoztatás értelmében összesen 64 ukrán katonai objektumot pusztítottak el. Konasenkov közéjük sorolta az ukrán különleges műveleti erők Mikolajiv megyei főhadiszállását.

A tábornok szerint légi harcban lelőtték az ukrán légierő egy Szu—24-esét, a légvédelem pedig megsemmisített 10 drónt. Mint mondta, az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 124 repülőgépet és 77 helikoptert, 214 légvédelmi rakétarendszert, 321 pilóta nélküli légi járművet, 1752 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 184 rakétasorozat-vetőt, 734 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 1640 speciális katonai járművet veszítettek el.

A Donyec-medencei hatóságok szerint ukrán belövések következtében két ember életét vesztette, négy pedig megsérült Donyeckben. A városra 20 Grad típusú rakétát lőttek ki. Eduard Baszurin, a helyi „népi milícia” parancsnokhelyettese közölte, hogy Uragan rakétasorozat-vetővel és tüzérséggel vették tűz alá a donyecki Tyeksztyilsiki lakónegyedet, egy nyolcemeletes ház három szintjét lerombolva és egy iskolát megrongálva. A beszámoló szerint a légvédelem megsemmisített egy Luhanszkra kilőtt Tocska—U rakétát.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerdán három újabb büntetőeljárást indított a donyecki és a luhanszki „népköztársaságban” élő civil lakosság elleni ukrán tüzérségi támogatások ügyében, melyek következtében tíz ember életét vesztette, és harminc lakóépület megsemmisült.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos a parlamenti alsóház egy keddi rendezvényén bejelentette, hogy több mint négyszáz panasz érkezett hozzá az ukrajnai műveletekben részt vevő katonák hozzátartozóinak megfenyegetése miatt.

Vlagyimir Putyin (fotó: Tanjug/ AP/ Alexei Nikolsky, Sputnik, Kremlin)

Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy az ostromlott ukrán város, Mariupol ágyúzása véget ér, ha az ukrán csapatok megadják magukat — közölte a BBC brit hírportál.

A Kreml közleménye szerint az orosz elnök egyórás telefonbeszélgetést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel. A francia tisztviselők azt nyilatkozták, hogy Putyin fontolóra veszi a civilek Mariupolból történő evakuálására vonatkozó terveket. Oroszország azóta egynapos tűzszünetet hirdetett csütörtökre.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, a tűzszünet helyi idő szerint délelőtt 10 órakor (magyar idő szerint 9 órakor) kezdődik, és lehetővé teszi az emberek számára, hogy nyugat felé utazzanak Zaporizzsjáig, az orosz ellenőrzés alatt álló Bergyanszk kikötőjébe. Ezenkívül a minisztérium szeretné, ha a Vöröskereszt és az ENSZ menekültügyi szervezete részt venne az evakuálásban. Oroszország Ukrajna válaszát várja javaslataira.

Írásbeli tájékoztatást kért Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyintól az orosz földgázszállítások elszámolási rendszerének tervezett átalakításáról egy telefonos megbeszélésen, melyet az orosz államfő kérésére tartottak — közölte a német kormány szóvivője.

Steffen Hebestreit közleménye szerint Vlagyimir Putyin elmondta, hogy aláír egy törvényt, mely szerint ugyan április 1-jétől a gázszállításokért rubelben kell fizetni, de ez nem hoz változást az európai szerződéses partnerek számára.

Az orosz gáz árát továbbra is euróban kell kifizetni, és az összeget a szokásos módon a Gazprom Banknak kell átutalni, melyet nem érintenek az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt bevezetett büntetőintézkedések. A bank a beérkezett pénzt rubelre váltja át — fejtette ki Vlagyimir Putyin.

Olaf Scholz „a beszélgetés során nem egyezett bele ebbe az eljárásba”, csupán írásbeli tájékoztatást kért, hogy pontosabban megismerhesse.

A német kormány továbbra is a legfejlettebb ipari államokat összefogó G7 csoportban kialakított álláspontot képviseli, mely szerint „az energiaszállításokért kizárólag euróban vagy dollárban kell fizetni, ahogyan azt a szerződések előírják” — áll a közleményben.

Kormányhivatal: mintegy 1200 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton. A BOK csarnokban megnyitott humanitárius tranzitponton kedden 1161 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak. Az éjszakát 271 ember töltötte a létesítményben — tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala szerdán az MTI-t.

A majdnem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget nyújt számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és az önkéntesekkel együttműködve — közölték.

Jelezték, hogy a MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.

A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc Repülőtérre különbuszokkal oldják meg az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szálláskeresésben — áll a kormányhivatal közleményében.

Összefoglalta: Tancsik Richárd

Források: MTI, Hirado.hu, Szerbiai RTV, Tanjug