„A magyar népdal az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős; a magyarság történelme során kialakult és az évszázados — évezredes — használatban csiszolódott népzenei hagyomány anyanyelvünkhöz hasonló érték. Benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle mások is megismerhetnek bennünket” — hangzott el a Kodály-idézet az est nyitányaként, s e gondolat méltó keretet adott annak a nagyszabású koncertnek, amelyen a bácsgyulafalvi Petőfi Sándor és a nemesmiliticsi Németh László Magyar Művelődési Egyesület fiataljai közösen bizonyították: a magyar népdal ma is élő, lélegző valóság.

A citerazenekar előadása Nemesmiliticsen (Mátyus Alex felvétele)

A két egyesület vezetői, Litvai Karolina, Báló József és Égető Éva, mertek nagyot álmodni, s ennek eredményeként egy olyan nagyívű koncert született, amelyen kiváló citerások és énekesek mutatták be mindazt, amit az évek során elsajátítottak.

A csoportok, Báló József és Litvai Karolina vezetésével, már tavaly megkezdték a felkészülést a mostani megmérettetésre. A legkisebbektől a középiskolásokig minden korosztály szerepet kapott a műsorban, melyet méltán emlegethetünk a tanárok és tanítványaik sokéves munkájának gyümölcseként.

Citerazenekar (Mátyus Alex felvétele)

A műsor valódi népzenei körutazás volt a teljes magyar nyelvterületen. Az első állomás a Rábaköz és a Kisalföld vidéke volt, ahonnan a bácsgyulafalvi citerások kiscsoportja hozott ízelítőt. A nemesmiliticsiek a Bodrogköz dallamvilágába repítették a közönséget, megidézve a szlovák—magyar határ menti tájak hangulatát.

A magyar középkori zene alapját a magyarországi gregorián ének, a kereszténységgel behozott liturgikus dallamok, valamint a világi udvari és népi zene igricek, lantosok által előadott dalai alkották. Jellemzője a vallásos himnuszok, lovagkori énekek és rejtett népzenei elemek ötvözete — tudhattuk meg a műsorvezetőtől. A középkori magyar zene világába Horváth Bence vezette be a hallgatóságot, majd egy al-dunai székely dalcsokor következett Báló József és Horváth Bence előadásában. E dalok gyűjtési helye egyébként Hertelendyfalva volt, mely település — bukovinai székely szigetként — különösen nagy jelentőséggel bír a népdalgyűjtők számára.

Citerások (Mátyus Alex felvétele)

A Sárköz gazdag népdalkincséből Szucsevity Tea, valamint Brkity Barbara és Bencsik Teodóra adtak ízelítőt. A lírai dalok világában felcsendült mindaz a szépség, amelyre egykor Liszt Ferenc és Kodály Zoltán is felfigyelt. A rövid idő alatt elterjedő, mégis évszázadokon át megőrzött dallamok hiteles tolmácsolásban szólaltak meg.

A műsor második felében újabb tájegységek következtek: a Galga menti Hévízgyörk és a felvidéki Magyarbőd népzenei anyagából merítettek a telecskai citeracsoportok. A Mezőföld dalai már közös előadásban hangzottak el: húsz citerás állt egyszerre színpadra, pásztor-, summás- és béresdalokat szólaltatva meg.

Citerazenekar (Mátyus Alex felvétele)

A koncert végéhez közeledve a fellépők szűkebb pátriájuk felé fordultak. Telecskai, majd doroszlói és további nyugat-bácskai dalok csendültek fel, bizonyítva, hogy a helyi hagyomány éppoly értékes része a magyar népdalkincsnek, mint a távoli tájegységek öröksége.

A koncert mindkét helyszínen közös imádsággal ért véget.

Bácsgyulafalváról felléptek: Ádor Alen és Andrej, Bezdán Zolna, Fazekas Ámor, Horvát Bacsó Karolina, Kabók Hanna és Márk, Lemler Viktor, Petkovity Matea Leila, Szucsevity Dóra és Tea, Talpai Árpád és Balázs. Műsorvezetőjük Pesti Veronika volt.

Nemesmiliticsről Bencsik Teodóra, Brkity Barbara, Horváth Bence, Klinovszki Adrianna, Knézy Ramóna, Makk Natália és Makk Noémi voltak hallhatók a színpadokon.

A telecskai koncert (Sötét Piroska felvétele)

Citerakoncert (Mátyus Alex felvétele)

Báló József és Horváth Bence (Mátyus Alex felvétele)

Pesti Veronika és Makk Noémi műsorvezetők (Mátyus Alex felvétele)