Móricz Ildikónak ez az első önálló kiállítása. A fiatal, topolyai alkotó Újvidéken a Bogdan Šuput Iparművészeti Iskolában koptatta ceruzáját, majd tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem grafikusművész szakán folytatta, itt szerezte diplomáját 2022-ben. Móricz Ildikó művészeti poétikája az alkalmazott és a művészeti gyakorlat határán helyezkedik el, egyikhez sem tartozik teljesen, és esetenként egyik vagy másik irányba hajlik. Grafikai kifejezésmódja erősen szimbolikus, visszafogott színvilágú, legtöbbször egyszínű tónusskálára redukálódik, melyet kifinomult líra és poétika jellemez. A fiatal művésznő a munkáit egyedi, saját maga által, kézzel készített papírra nyomtatja.

Az első teremben egy olyan világba lépünk, amellyel akkor találkozott az alkotó, amikor a mainstream média ingereit félretéve az őt körülvevő hétköznapi tárgyakat kezdte el figyelni. Akár egy krumplinyomót vagy egy habverőt, kiszáradt káposztát vagy egy picinyke kulcsot. Művészkönyv és könyvszőnyeg, digitális montázs a definíciónk. A képek egybefüggő hidat alkotva jelennek meg, mellettük az inspiráció, azaz maguk a tárgyak. Fotók, nagyítások és grafikák a térben. Fehér kesztyűt húzva a kezünkre hozzá is érhetünk az alkotásokból készített könyvekhez, s átlapozhatjuk őket. A papír vastagsága hol hártyavékonyságú, még a széle is olyan, mint amikor kitépünk egy lapot a füzetünkből, máskor pedig vastag, szinte már kartonpapírra hajazó oldalakat lapozunk. Játék magával a papírral, az alapanyaggal, amire több helyen utal is.

A középső kiállítóteremben három részre tagolt, vetített installációt láthatunk, a többi közt egy családi vacsoraasztalt, melynek textillel borított székeit a hirtelen jött zápor miatt gyorsan el kell rakni. A családi, meghitt hangulat hirtelen megbomlását érzékelteti ezzel Ildikó. A vászon előtt a székek egyike. Egy pillanatra felmerül a kérdés: ráülhetünk, vagy kiállítási tárgyként, műalkotásként kezeljük őt magát is? Mellette üvegbúra mögött egy darab kristálypohár. Az ünnepi lakomák kiemelt díszvendége.  

A harmadik, egyúttal utolsó terem alkotásai a papírt, a könyvet és a könyvillusztrációt helyezi középpontba. Izgalmas játék a befogadó számára, hogy egészen közel kell hajolnia az illusztrációkhoz, hogy a legapróbb részleteket is felfedezhesse. Például a picinyke aranyembereket a mesebelien kéklő erdő szélén.

A kiállítás kurátora Miroslav Jovančić volt. A Szabadkai Kortárs Galéria emeletén Goran Despotovski installációi lakják be a teret, melyekről a következő számban számolunk be.