A kérdés már csak az, hogy mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás, azaz előbb volt a hiány, aztán a roham, vagy előbb a roham, aztán a hiány.

A közelmúltban vetítette az egyik kereskedelmi csatorna a Bróker Marcsi című magyar sorozatot, mely megtörtént események alapján készült. Nem árulnám el a lényeget annak, aki még nem látta, vagy nem ismeri a 2000-es évek elejének legnagyobb magyar piramisbotrányát, a mondanivaló szempontjából az a fontos, hogy Bróker Marcsi akkor került bajba, amikor a hírekben megjelent, hogy bebuktak a brókercégek, és noha ő nem bukott volna, de mivel mindenki megijedt, és igyekezett kivenni a pénzét, bedőlt a rendszer. Tipikus piramisjáték, tipikus pánikreakció.

Szóval lehet, hogy azért nincs euró, mert felvásárolták, és azért vásárolják, mert nincs. Vagy félnek, hogy nem lesz. Ez a nép már mindent megélt. Nem esett pánikba a Szerbiai Kőolajipari Vállalat miatt, hiszen ha nem lesz üzemanyag, majd tankolunk Magyarországon, láttunk már ilyet — de ha nem lesz euró, akkor mi lesz? Az infláció megeszi a dinárt, újra milliárdokban és trilliárdokban számoljuk majd a tej árát… Szóval, a történelem rányomta a bélyegét a szerbiai lélekre. De mi is a valódi helyzet?

Ezt persze sosem tudjuk meg, hiszen a pénzügyi machinációk a háttérben zajlanak, az euró árfolyamát már így is évek óta mesterségesen tartják a megszokott 117-118 dináros szinten. Decemberben pedig a karácsonyi és az újévi ünnepek miatt egyébként is megnő az euró iránti kereslet. Sokan külföldön vásárolnak ajándékot, eurót ajándékoznak, vagy telelni mennek, ott pedig sokkal inkább van szükség euróra, mint dinárra.

Vladimir Vasić pénzügyi szakember a szerbiai közszolgálati televízióban beszélt a hirtelen jelentősen megnőtt eurófelvásárlásról. Véleménye szerint inkább pszichológiai háttere van a pénzváltók megrohamozásának, azaz nincs valódi veszély a pénzpiacon. Mint mondta, a szenzációhajhász újságcikkek és a magyarázat hiánya ijedtséget okozhat, és az emberekben van egy olyan hajlam is, hogy ha látják, hogy más sorban áll, akkor ők is.

A szakember szerint a megnőtt kereslet miatt néhány helyen az árfolyam is nőtt, de a Szerbiai Nemzeti Bank középárfolyamától egyébként is lehetőség van 1,25 százalékkal eltérni, melyen felül még 1 százaléknyi kezelési költség is felszámolható, szóval még a 120 dináros euró is elfogadható ezek alapján.

Vladimir Vasić kiemelte, hogy a dinár stabilitása több tényezőn alapul: a gazdaságon, a költségvetésen, a külföldről érkező magas beáramlású pénzeken, az exporton, a GDP növekedésén és a bankrendszerbe vetett bizalmon. Hozzátette, hogy az ország devizatartalékai soha nem voltak ilyen nagyok, a nemzeti bank minden eshetőségre felkészült.

A várakozások szerint az euró árfolyama néhány napon belül, de legkésőbb az év végéig normalizálódik, és az emberek újra elkezdik dinárra váltani eurójukat, és a bankokból sem igyekeznek a pénzüket a szalmazsákba költöztetni.