Hamarosan magyar nyelvű melléklete is lesz a pancsovai Pančevac hetilapnak. A részletekről lapunkat Lőcsei Ilona, a Pancsovai Rádió magyar adásainak szerkesztő asszonya tájékoztatta.
— A pancsovai Pančevac szerb nyelvű hetilapban július 8-án jelent meg az első, szlovák nyelven íródott, négyoldalas melléklet, ugyanannyi szerb nyelvű fordítással. Ezzel egy, a pancsovai önkormányzat által társfinanszírozott projektum megvalósítása kezdődött el. A lap fő- és felelős szerkesztője, Siniša Trajković engem is megkeresett egy ajánlattal, és arra bátorított, készüljön magyar nyelven is hasonló melléklet. Egyedül természetesen nem volt bátorságom elvállalni, viszont miután megkérdeztem a térségünkben azokat, akik valamilyen módon már foglalkoztak/foglalkoznak újságírással, végül mégis összeállt a kis csapat — nyilatkozta Lőcsei Ilona.
Mint megtudtuk, a témakörök igen széles skálán mozoghatnak, emellett pedig a teljes Dél-Bánság magyarlakta településeit felölelhetik. A nevezett melléklet leendő szerkesztői csapata máris igen magas fokú, lüktető izgalommal elegy szakmai felelősségtudattal hangolódik a feladatra. Annál is inkább, mert az első számnak — természetesen szerb nyelvű fordítással — már július 22-én el kellene hagynia a nyomdát.
Egy kis történelem
A néhai pancsovai Jovan Pavlović alapította hetilap, a Pančevac 1869. április 13-án köszöntötte először olvasóit. A megszólított célközösség mindig is vitathatatlanul büszke volt talpraesett, merész, szókimondó és valahogy örökké lázadó szellemű hírlapíróira, akiket a múlt évszázad/évezred kilencvenes éveinek derekán életbeléptetett hírhedett tájékoztatási törvény sem tudott megzabolázni. Lapunk legutóbb 2008 tavaszán foglalkozott dél-bánsági sorstársával. Mélyrepülését élte meg akkortájt, amikor a magánosítása után — ebből adódóan pedig a községi önkormányzat társfinanszírozási hatásköréből is kikerülve — az addig kompakt lapkiadói közvállalat dolgozói külön-külön, régi/új redakciókba tömörültek. Az elhamarkodott áruba bocsátás ellen tiltakozók a Pančevac Pres lapot hozták létre, mely tartalmilag, (kül)alakilag szinte semmiben sem tért el a „privatizálttól”. Legfeljebb annyiban, hogy hat oldallal kevesebb olvasnivalót tárt az olvasói elé. Szabályos, nyílt sisakos médiapárbaj kezdődött, és leplezetlen harc a lapban hirdetők kegyeiért. Az olvasó pedig kapkodta a fejét hitetlenkedve, mert ő bizony nem ehhez szokott hozzá. Egy bizonyos idő elteltével végül sikeresen konszolidálódott a helyzet.
A pancsovai hetilap újabb kori, az előzőnél mindenképpen zökkenőmentesebbnek tűnő adásvételi folyamatának lebonyolításáról 2015 augusztusában cikkezett a lokális média. Egyúttal azokra, az első olvasatra több mint valószerűtlennek tűnő „apróságokra” is utalva, amelyeket a lap új gazdája speciális célként helyezett előtérbe: körzeti jellegűvé fejleszteni a lapot, külön oldalszámokat szentelve a régióban élő nemzeti közösségeknek. Mégpedig tulajdon anyanyelvükön.
A tervek végre megvalósulni tetszenek. Egyelőre ez az, ami számít. A többit meg úgyis megmutatja az idő!
A Pančevac hetilap alapítójának emléktáblája — a felvétel 2011-ben készült
A nyitóképen Pancsovai utcarészlet korabeli fotográfiáról